The hydronym first appeared in Arabic geographical works of the 9th century (by Ibn Khordadbeh and his followers Ibn al-Faqih and Qudama ibn Ja’far). The term „Khazar” was originally used to refer to the Black Sea, and less frequently the Sea of Azov (as the Khazar positions in Crimea were strong during that period).[6] Starting from the 10th century, the name became established for the Caspian Sea.[6] A less common variant of the name was Buhayra al-Khazar („Khazar Lake”), found in the works of Al-Muqaddasi.[7] Notably, the Khazars themselves did not sail the seas and did not possess a navy.[8] The fact that their name remained in the historical memory of several peoples testifies to the significant role they played in the history of the region. In the 7th and 8th centuries, Khazar influence was expressed through regular raids, and later (in the 9th and 10th centuries) through active maritime trade. The capital of Khazaria, Itil, located at the mouth of the Volga river, was a major trading post for Muslim merchants.
In a Khazar source (the 10th-century letter of King Joseph) the Caspian is referred to as the „Sea of Jurjan” (Gorgan).
Az északibb türök népek nép érdekes képpen – a Khazár Birodalomhoz közelibbek – az ókori kaszpi nép nevét őrzik : qazaqul Каспий теңізі [ejt : Kaszpij tengizi] , kırgızul Каспий деңизи, [ejt : Kaszpij deñizi], özbekül Kaspiy dengizi.
A délebbi türök népek mind a khazárok örökén nevezik meg emlegetik is ma a Kaszpi tengert, mint a Khazárok Tengere‘t. (Angolkodón ‘Khazar sea’.) Qırımı (Kırımı) tatárul Hazar deñizi, kumukul meg Hazar dengiz. A hajdani Khazár Birodalom határvidékének örökén azer(bajdzsán)iul Xəzər dənizi, törökül Hazar Denizi, türkmenül meg Hazar deňzi a keleti tengerük neve. Ezen türök tengernevek mind a (7.-10. században állott) történelmi Khazár Khaganát(us) emlékét őrzik máig e tenger nevükben (is).
A Khazárok tengere arabul is بحر الخزر — Bahr al-Khazar, perzsául meg دریای خزر Darjā-je Khazar.
A Khazár népnév héber iratban כזר azaz k(h)azar, קזר azaz qazar (hátul képzett kezdő-kával) vagy כוזרים «кузарим», arabul الخزر ‘al khazar’, perzsául خزر [ejt khazar], ó-hellénül Χάζαροι [ejt : Khazar(o)i], örményül խազիր [hazir], ó-oroszul коꙁаре, új-oroszul хазар (középkori) latinul meg Chazari —
A birodalmuk javát ma birtoklók nyelvén, oroszul szólva : Хаза́ры тюркоязычный кочевой народ. Стал известен в Восточном Предкавказье (равнинный Дагестан) вскоре после гуннского нашествия.
Khazárország a csúcskiterjedésében, Hungaria Maior és Levédia azaz Dentümogyer területén, mélyen Etelközbe és Magna Hungáriába is belenyúlva…
A Khazár Birodalom magterülete a Kaukázusztól északra terjedő területek voltak a Fekete- meg az attól keletre terülő tenger között, egészen a Donig meg az Etelig. Nagyjából a magyar őshazának (is) tudott Etelküzüig. Későbbi hódításaik keleten az Aralig hatoltak. Nyugaton birodalmuk a Danaper (ma szlávkodón Dnyeper), vagyis szarmata *Dánu Apara folyóig meg még azon is túl terjedt. Északi hódításaik benyomultak a Bolgárok Birodalmába vagyis még Magna Hungaria‘ba is.
A Ravennai Anonym(us) terképén is szerepelnek Scythia Maior azaz Scythia Antiqua tájékán CHAZARIA országnéven ACAZIRI népnéven. (A kör szerint 10 óra táján)
Mit hagytak mára örökül a Khazárok ?
Mai közép-európai nézetben talán úgy tűnhet, hogy a történelmi emlékükön túl szinte semmit. Él azonban a nevük mindmáig a türök népek ajkán…
Ajánlott olvasmány :
