Edények–edénynevek dolgában létözik örökségünk a(z Oszmán) török-korból bőségössen.
Teps(z)i, tendzsere, findzsa, kupa (?) …
Magyar társadalmunk többsége a hétköznapi tepsi – tepszi szavunkat sem tudja töröknek, pedig megdöbbentően az. A mai (törökországi) török nyelvben (is) tepsi [ejt : tepszi] a (köz)magyar tepsi.
A Kakuk Zsuzsa és Tasnádi Edit írta Török-Magyar (Nagy)szótárban igen röviden :
A ma „tepsi” alakban elfogadott közszó természetös szögedi alakja azonban a törökösebb „tepszi” volt, amely mára a rengeteg idegön betelepülő miatt Szöged vidékérül kikopott…
De a tepszi maga hajdan olyan hírös lö(hetö)tt Szögedön, hogy még högyöt is neveztek el róla.
Ládd Tepszihögy !
Valószínűleg egy fölborított tepszihez hasonlatos ‘teps(z)i-szerűen lapos kiemelkedés’ (neve) löhetött…
Nagyszéksós szögedi határrész régi területi viták tárgya kis-kun Dorozsmával.
Érdekes, hogy a tepsi-re – tepszi-re, azazhogy a tepsi-tepszi laposságára utaló tépsikocsi azonban nem követi a tepszi alakot, de még a köznyelvi tepsi alakot sem.
Más edénynevekben is őrizzük a törököt : Tendzsere – tendzsöre < Ládd ott !
Ajánlott olvasmány :
A töndzsöre-töncsöre mög a csöntöre-csöncsöre szóköre
Forrásaim :
Dugonics András: Magyar Példa Beszédek és Jeles Mondások (SZEGEDEN, nyomtattatott Grünn Orbán’ Betűivel ’s Költségével, 1820)
Bálint Sándor : Szegedi szótár (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1957)
Nyáry Szabó László : Szögedi szótár (Torontál Kiadó, Szeged, eggyelőre digitális „kéz”- ill. „gép”-ıratban)
Nyáry Szabó László : Szabó-szótár / ideolektusom (mind-máig digitális „kéz”- ill. „gép”-ıratban)
(Sz.) : Számozatlan, forrásolatlan saját (alkotású) szójavallataim
Csáki Éva : Török-Magyar Szótár (Balassi Kiadó, Budapest, 1995)
Benderli Gün – Gülen Yılmaz – Kakuk Zsuzsa – Tasnádi Edit : Török-Magyar Szótár / Türkçe-Macarca Sözlük (Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó, Budapest, 2013)
Nyáry Szabó László : TÖRÖK-MAGYAR SZÓTÁR, Torontál Kiadó, Szeged (kiadás előtt még kézıratossan)