Dzsezva vagy dzsezve ? – Kávés török örökség

A Magyar Délen, de leginkább a ma megszállt Magyar Délvidéken él a kávés török örökség …

Szögedön mög a vidékén… a Szögedi (ki)raj(zás)okban is…

Edényök–edénynevek dolgában létözik örökségünk a(z Oszmán) török-korból bőségössen.
Teps(z)i, tendzsere, findzsa, dzsezve, kupa (?) …

Magyar társadalmunk többsége a hétköznapi tepsi – tepszi szavunkat sem érzi-tudja töröknek, pedig megdöbbentően az. A mai (törökországi) török nyelvben (is) éppen tepsi [ejt : tepszi] a (köz)magyar tepsi.
Ennél sokkal törökösebben csendül azaz dzsendül a magyar fülnek a findzsa meg a dzsezva, tájanként olykor a hangzóharmóniát is tisztességgel őrizve meg tartva dzsezve …

Már Csáki Éva Török-Magyar Szótárában (1995) is szerepel : cezve fn. kávékiöntő edényke – értelemmel.

A Kakuk Zsuzsa és Tasnádi Edit írta Török-Magyar (Nagy)szótárban igen röviden :

A **dzsezve** szócikke a máig legnagyobb **Török-Magyar Szótár** – 90. oldalán

A magam gépiratos szótárában a török cezve [ejt : dzsezve] jelentése ‘dzsezve’, ‘dzsezva’, avagy értelmezőbben a ‘kávékiöntő (nyeles) (fém)edényke’

A ma „dzsezve” vagy „dzsezve” alakban elfogadott, tájjellegű közszó a Szegedi szótárban címszóként nem szerepöl, így möglöhet, hogy Szöged vidékérül már régebben kikopott…
Nagy-Kőrös népe sem ismeri ma sem a dzsezve, sem a dzsezva alakot …

A dzsezva alakot Obradovics Nenád eggyértelműen szláv fejleménynek tartja. Ez természetesen adja is magát, hiszen hogyan is kerülne egy hangzóharmóniát tartó szó egy másik, hangzóharmóniát őrző nyelvbe (ezen) harmóniáját vesztve. A rontott dzsezva alak nyilvánvalóan délszláv, leginkább rác (önnevükön szerb) eredetű lehet. Innen kerülhetett a déli magyarság nyelvébe is. Ahol meg a rontatlan dzsezve alak él, ott a közvetlen török eredet, azaz a közvetlen török-magyar átvétel sejthető.

Nyáregyházán a dzsezve is tencsöre, a hosszú nyele miatti hasonlatosság okán…
Nyáregyházán minden ‘hosszú nyelű (öblösebb) fémedény’ neve tencsöre. Érdekes, hogy itt eggy másik oszmán török szóátvétel födi a török dzsezve alakját (is).

Máig él azonban…

Akad olyan településünk, ahol e kis edényke használata mindennapos, de a török neve eggyáltalán nem él. Ilyen hely Geszt, ahol – a lábos hasonlatára – nyeles neve él …
Már ez a néhány szórványadat is azt a késztetést erősíti, hogy e tárgy megnevezésére tájszóterképet lenne érdemes kialakítani, amíg a tájjellegű nevei végképp le nem olvadnak a mindent eltüntető modern konzumidiótizmusban.

Más edénynevekben is őrizzük máig a megszálló törököt … Ládd az Ajánlott Irodalomban !

Forrásaim :

Dugonics András: Magyar Példa Beszédek és Jeles Mondások (SZEGEDEN, nyomtattatott Grünn Orbán’ Betűivel ’s Költségével, 1820)

Bálint Sándor : Szegedi szótár (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1957)

Nyáry Szabó László : Szögedi szótár (Torontál Kiadó, Szeged, eggyelőre digitális „kéz”- ill. „gép”-ıratban)

Nyáry Szabó László : Szabó-szótár / ideolektusom (mind-máig digitális „kéz”- ill. „gép”-ıratban)

(Sz.) : Számozatlan, forrásolatlan saját (alkotású) szójavallataim

Csáki Éva : Török-Magyar Szótár (Balassi Kiadó, Budapest, 1995)

Benderli Gün – Gülen Yılmaz – Kakuk Zsuzsa – Tasnádi Edit : Török-Magyar Szótár / Türkçe-Macarca Sözlük (Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó, Budapest, 2013)

Nyáry Szabó László : TÖRÖK-MAGYAR SZÓTÁR, Torontál Kiadó, Szeged (kiadás előtt még kézıratossan)

tencsöre – Czira Andrea személyes közlése szülőfaluja, Nyáregyháza (táj)nyelvéről

ta dzsezva (rác alak) – Obradovics Nenád személyes közlése

nyeles – Tóth Krisztina személyes közlése, Geszt (táj)nyelvéről