Egy kiveszett nép öröksége hellynevünkben…
Ma már az évszázada megszállt magyar területen oláhként (valahként) állván igencsak mögfogyatkozott a magyar népössége. Lassan már csak a vén neve él(degél)…
Oszmán vad népe és pusztítása előtt a Tömösközben – modernül mekegzetessen a Temesközben – Bessenyő virágzó magyar falu volt. Ennek emléke és örökségeként értelmezi Bálint Sándor az 1552-ben fölbukkanó Michael Beesnӱeӱ és a Paulus Besnӱey neveket. Az első talán elírás, de ha nem, úgy a kiejtése a kettőzött e-vel talán Bésnyey is lehetött.
Bálint Sándor Szegedi szótárában (1957) szerepöl a Besnyey családnév a hajdan hírös Bessenyő faluból származtatott névalakként :
Nehéz lenne azt hinni, hogy Bessenyő falu neve nem a Bes(s)enyő népnévből származna.
Érdekes, hogy az igen terjedelmes és mély merítésű Szegedi szótárban (1957) a hajdan hírös Bessenyő falu maga viszont címszóként még Óbessenyő alakban sem szerepöl, míg Óbéb mög Óbecse neve meg igen.
Forrásaim :
Dugonics András : Magyar Példa Beszédek és Jeles Mondások (SZEGEDEN, nyomtattatott Grünn Orbán’ Betűivel ’s Költségével, 1820)
Bálint Sándor : Szegedi szótár (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1957)
Nyáry Szabó László : Szögedi szótár (Torontál Kiadó, Szeged, eggyelőre digitális „kéz”- ill. „gép”-ıratban)
Nyáry Szabó László : Szabó-szótár / ideolektusom (mind-máig digitális „kéz”- ill. „gép”-ıratban)
(Sz.) : Számozatlan, forrásolatlan saját szójavallataim
Giba Antal : Telekkönyvi térkép (megmaradt lapok az 1840-es évekből). – Mód László szerint teljes!!!
Reizner János : Szeged története. I-IV. Szeged, 1900.
Jakabffy Lajos : Szeged sz. kir. város határának és a tápai rétnek térképe. Szeged, 1907, 1919.
Ajánlott olvasmány :
