A hajdan Szöged belvárosában élt Béró család neve mára kihalt. A 19. század elején még jelentős szerepet játszottak Városunk életében. Első múzeumigazgatónk, Reizner János jegyzi jelentőségüket (II. 33, III. 153, 413)
Szögedön az első kétemeletös házat építő Béró család mai tudomásunk szerint magát a Város főmérnökét, Vedres Istvánt bízta meg a térség első ilyen jellegű vállalkozásával.
(Sz. 2026.1.25.)
Béró-ház : Szögedön, a Palánkban (a belvárosban) az első kétemeletös ház, amely ma is igen jó állapotban áll. (Máig nem verte még szét Városunk balvezetése…)
Jakabffy Lajos említi a család nevét helynévként is : Béró, mint ásotthalmi határrész.
Giba Antal és a bő fél évszázaddal későbbi Jakabffy Lajos terképe is jegyzi, hogy Ásotthalmon, a Madarásztó közelében található a Béróhögy (Béróhegy) is.
Bálint Sándor Szegedi szótárában szerepöl a bérol szóalak ‘(fel)bérel’, röndösebben ‘(föl)béröl’ jelentésben. Ez a véleményem szerint elírás. A helyes alak bizonyára béröl ‘bérel’ vagy ‘bérbe vesz’ esetleg ‘(föl)bérel’ értelömben. Ez olykor béllöl alakban is előfordult. Vödd még: fölbéröl, kibéröl.
Forrásaim :
Dugonics András: Magyar Példa Beszédek és Jeles Mondások (SZEGEDEN, nyomtattatott Grünn Orbán’ Betűivel ’s Költségével, 1820)
Bálint Sándor : Szegedi szótár (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1957)
Nyáry Szabó László : Szögedi szótár (Torontál Kiadó, Szeged, eggyelőre digitális „kéz”- ill. „gép”-ıratban)
Nyáry Szabó László : Szabó-szótár / ideolektusom (mind-máig digitális „kéz”- ill. „gép”-ıratban)
(Sz.) : Számozatlan, forrásolatlan saját szójavallataim
Giba Antal : Telekkönyvi térkép (megmaradt lapok az 1840-es évekből). – Mód László szerint teljes!!!
Reizner János : Szeged története. I-IV. Szeged, 1900.
Jakabffy Lajos : Szeged sz. kir. város határának és a tápai rétnek térképe. Szeged, 1907, 1919.