A táj(nyelvi )szótáralkotás legalább másfélezer éves. Az Alexandriai Hészükhiosz (Ἡσύχιος ὁ Ἀλεξανδρεύς), máig (meg)becsületlen hellén (görög) nyelvész, – talán az első tájnyelvész – aki a „ritka” görög (meg még régebbi, megörökölt) görgölatinkodón „arkhaicus” kifejezések leggazdagabb szótárát szerkesztette 50 000 szócikkben az 5.-6. században. De már Ő sem volt elődök nélkül való…
E mű ugyan elveszett az Alexandriai Könyvtár barbár muzulmán(iákus) fölégetésében, de kezdeménye meg alapja volt Hészükhiosz túlélő nagy művének. Ennek a címe szerénytelenül Szünagógé Paszón Lexeón kata Sztoikheion (Συναγωγὴ Πασῶν Λέξεων κατὰ Στοιχεῖον) vagyis Minden szavak (betű)rend szerinti gyűlyteménye volt.
Azután csaknem másfél sötét évezred kimaradt…
A korszerű tájszótárírás bajor eredetű: Johann Andreas Schmeller
Bayerisches Wörterbuch-ja 1827 és 1837 között jelent meg négy kötetben.

Johann Andreas Schmellert köszöntjük ma a születése napján Aranyasszony (augusztus) hava 6.-án. 1785-ben e napon született Tirschenreuth-ban.
A bajor nyelvjárás németül Bairisch, a német nyelvterület délkeleti tájnyelvcsoportja (dialektus-kontinuuma) területek szerint különböző neveken él, amelyet a germanisztika (német nyelvészet) az azonos nyelvi jellemzők alapján határoz meg. Ausztriában, Bécsben Weanarisch, Stájerországban meg Steirisch. Az alemann és a kelet-frank határos nyelvjárásaival együtt a bajor a felsőnémet nyelvjárások közé sorolható. A bajor tájnyelv területe körülbelül 125 000 km²-re terjed ki, amely a legnagyobb német tájnyelvterület. Mintegy 12 millió ember anyanyelve, főként a német Bajor Szabadállamban, főleg az Altbayern régióban, de magában foglalva Schwaben keleti részeit, valamint Oberfranken keleti és Mittelfranken délkeleti területeit is. Ausztria legnagyobb részén – Vorarlberg kivételével – a ma Olaszországhoz tartozó Dél-Tirolban is a Südtirolerisch.

Johann Andreas Schmeller (* 6. August 1785 in Tirschenreuth; † 27. Juli 1852 in München) war ein Germanist und bayerischer Sprachforscher. Er gilt als Begründer der modernen Mundartforschung in Deutschland. Sein bleibendes Verdienst ist ein vierbändiges Bayrisches Wörterbuch, in dessen Nachfolge das derzeit in Arbeit befindliche Bayerische Wörterbuch steht.
Mai alakjában a kiegészítő köteteivel így pompázik :

Johann Andreas Schmellert alapozta meg e hatalmas munkát…
A világ első korszerű tájszótárát.
Vorläufer des Projekts ist das Bayrische Wörterbuch von Johann Andreas Schmeller, das von 1827 bis 1837 erstellt worden ist und die erste wissenschaftliche Beschäftigung mit der bairischen Sprache darstellt.
Sokáig magányos volt e Schmelleri mű a maga nemében…
Ezek után figyelemre méltó, hogy a Magyar Tájszótár öt évvel hamarabb indult Szinnyei József szerkesztésében és négy évvel hamarabb lett készen két kötetben, mint az angol Joseph Wright szerkesztette English Dialect Dictionary.

a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja
(Ferenc Márton rajza, 1923)
Magyar tájszótár. Budapest, I. 1893-1896; II. 1807-1901. (A M. Tud. Akadémia 1900-ban a nagyjutalommal tüntette ki. Ism. Budapesti Hirlap 1893. 212. sz., Nyelvtud. Közlemények XXIII., Orsz. Középisk. Tanáregyes. Közlöny 1894, M. Nyelvőr XXVI. 1897., Anzeiger der Finnisch-ugrischen Forschungen IV.)
Ez is arra utal, hogy mennyire a tudomány élvonalában voltunk – az angolok előtt – még 120 esztendővel ezelőtt is, és mennyire eszében sem volt dédapáinknak holmi (el-elmaradozó) angolokat majmolgatni.
Zópürión… Pamphilosz… Hészükhiosz… Schmeller… Szinnyei…
Ajánlott olvasmányok :

SZINNYEI SZÜLINAPJÁN

Jász-Kun tájszótár

HORGER ANTAL ÚR SZÜLINAPJÁN
Ígéret (május) hava 28.-án… 1872-ben e napon született Horger Antal (az azóta oláhok által megszállt) Lugos városában, Krassó-Szörény vármegyében, magyar érzületű, német gyökerű családban…

GOMBOCZ ZOLTÁN
Nap (június) hava 18.-án… 1877-ben e napon született Sopronban Gombocz Zoltán magyar nyelvtudós. Egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező (1905), majd rendes (1922) tagja…