A magyarban hajdani bosztán-bosztány szavunk ma már kiveszőben van.
Bár a jelenleg rác megszállás alatt álló Magyar Délvidéken mind a magyar, mind a rác szóhasználatban – főleg ‘dinnyeföld’ jelentésben – máig is él, a Csonka-Magyar szóhasználatban, a mai „közmagyar”-ban meg általános(abb)an az északibb országrészekben kihalóban, az ifjabb nemzedékek számára (már) teljesen ösmeretlen.
A bosztán(y)ok emlékei szinte már csak a tájszótárainkban élnek…
Bálint Sándor Szegedi szótárában (1957) szerepöl a vélhetően török-gyökű bosztán(y) szó :
Bár tájszó-terképéről nincsen tudomásom, az Új Magyar Tájszótár ad némi támpontot :
bosztán fn 1. bosztán (Gyimes-v. 1407: 237; Gyimesbükk vid. 1398: 544; Bukovina – D túl 1443: 276; Bukovina-Hertelendyfalva 1396: 523; Moldva 314: 19; uo. 1398: 173; Bogdánfalva 1357: 249), bosztánt (tgyr Moldva 1399: 7, 147), bosztánból (Szépvíz 1696: 200): tö k | a. bosztán (Moldva 1380: 95; Bogdánfalva, Szabófalva 1380: 96) | bósztán (Csügés, Turluján 1800: 293) | bósztán (Lészped 1380: 96) | bosztány (Csík vm. 1228) | byösztány (Vizánta 1800: 293): takarmánytök I b. bosztánnal (Déva 1669: 83) | bosztán (Gyimesbükk, Gyimesfelsőlok 1451: 324) | bosztány (Csík vm. 1228) | bōsztány (Gyimesközéplok 1451: 324): disznótok | c. bosztán (Gyergyó-vid. 1402: 81): úritök 2. bosztán (Ada 1399: 286; Zenta 1406: 376): dinnyeföld, dinnyetermelő hely | a. bosztány (Ada 30: 21): veteményes föld [!]. || SzlavSz. bosztány; SzegSz.; CsángSz. Ö : cukor~, disznó~, fehér~, marha~, sütő~, török~.
bosztánalma fn bosztánálma (Bukovina – D túl 2039: 49; Andrásfalva-D túl 137: 95) | bósztánalma (Bukovina -D túl 2039: 11): nagy termésű almafajta.
bosztánfarka fn bosztáãfārka (Bogdánfalva 1357: 249): tökszár.
bosztánmag fn 1. CsángSz.
bosztános I. m n A bosztános pitán (Déva 1669: 83): kukoricalisztből és puhára főzött disznótökből sütött tészta.
bosztányos II. fn (Magyarkanizsa 1337: 381): kertész | a. bosztányos (Ada 30: 21): kertészkedő ember.
bosztányos III. mn v. fn (Zenta 1406: 376): . Bosztány : dinnyeföld; bosztányos (nem pl; uo.). || SzegSz. bosztányos; CsángSz. O: dinnye~
A bosztán (szó) a török( nyelv)ben ma is él…
Érdekes, hogy nem csak a hangzása, de a jelentése is kísértetiesen, no meg dinnyésen összecseng a (mai) magyaréval… Ebben az a legkülönlegesebb, hogy szinte bizonyosan oszmán – Török Megszállás korabeli – szóátvételünk, mégsem változott négy évszázad alatt a jelentése egy lehelletnyit sem.
Kakuk Zsuzsa és Tasnádi Edit Török-Magyar Nagyszótárában a dinnyés vagy veteményes konyhakert :
A bosztán a törökben is jövevény szó. A perzsa bú (بو) ‘illat’ + a -szitán (ستان) ‘helly’ összetétele. A perzsa búsztán (بوستان) jelentése ‘illat(os )helly’.
Türkçedeki bostan; Farsça bû (koku) + sitân (yer bildiren ek) birleşimiyle oluşmuştur. „Güzel kokulu yer” ilk anlamıdır.
Farsça būstān ~ bustān (بوستان) “bahçe“, “sebze bahçesi” (< Far. būsitān < bū (بو) “koku” + –sitān (ستان) < –istān (استان) yer adı eki).
Türkçede 13. yüzyıldan itibaren tanıklanır.
Türkçenin diyalektlerindeki anlamı „uborka” dır.
Magam e bosztán szóval igazán közeli ösmeretségben, sőt testi-lelki viszonyban vagyok, hiszen Isztanbul Kadıköy negyedében három őszi(-téli) hónapon át minden nap úsztam (a) Dzsaddebosztán (Caddebostan) porondján, a Márvány-tenger ‘sugárút-kerti’ partján. (Sz.)
İsztanbul Kadıköy negyedének (nyáron) kedvelt fürdőhelye
(Az a bizonyos ‘sugárút’, amelynek itt volt a veteményeskertje pedig – Bağdat caddesi néven – éppen Bagdadba vezetett… )
Minthogy a dinnye szavunk eredete sem tisztá(zhatóa)n magyar, így a perzsa-török bosztány a szűk(ös) ‘dinnyéskert’ jelentésben éppen megfér ma is a magyarban is. Ez a középkori „kertészeti” szóörökség csak gazdagabbá meg szebbé színesíti nyelvünket.
De van a bosztánnak mestere, fölügyelője is… a bosztándzsi :
A régebbi, (oszmán-kort idéző) történelmi jelentése érdekes eltévelyedés a ‘kert’-től, de talán kevésbé a ‘vetemény’-től… A bosztandzsi a ‘város – a vagyon meg a termények – biztonságára ügyelő fegyveres őr’, vagyis az étellátásért felelős katona.
A bostancı [ejt : bosztandzsi] a törökben árnyaltabb értelmű :
1. Bostanda sebze yetiştiren kimse: Sür bostancı danayı / Yemesin lahanayı (Ninni’den).
2. târih. Önceleri saray bahçelerine bakmak ve bunları korumakla görevli iken sonraları sarayın korunmasından ve şehrin zâbıta işlerinden sorumlu bir askerî ocak hâline gelen teşkîlâta mensup kimse.
ѻ Bostancı askeri: târih. II. Mahmud zamânında Enderunlular’dan meydana getirilen hassa atlıları alayı.
De külön fogalom a bostancı askeri [ejt : bosztandzsi aszkeri] a törökben árnyaltabb értelmű :
birl.i. târih. II. Mahmud zamânında Enderunlular’dan meydana getirilen hassa atlıları alayı.
Forrásaim :
Bálint Sándor : Szegedi szótár (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1957)
Új Magyar Tájszótár I. kötet 570. o. (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1988 ?) – Főszerkesztő : B. LŐRINCZY ÉVA
Nyáry Szabó László : Szabó-szótár / ideolektusom (mind-máig digitális „kéz”- ill. „gép”-ıratban)
(Sz.) : Számozatlan, forrásolatlan szójavallataim
https://kelime.com/arama/bustan
https://kelime.com/arama/bostan
https://lugatim.com/s/bostan – Misâlli Büyük Türkçe Sözlük (Kubbealtı Lugatı), 2005 – İlhan Ayverdi’nin hazırladığı üç ciltlik sözlük.
Csáki Éva : Török-Magyar Szótár (Balassi Kiadó, Budapest, 1995)
Benderli Gün – Gülen Yılmaz – Kakuk Zsuzsa – Tasnádi Edit : Török-Magyar Szótár / Türkçe-Macarca Sözlük (Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó, Budapest)
Ajánlott olvasmány :
Kerek perec a törökök mentő öve
A kerek perec a török világban önálló fogalom.