Ződvillanyos – az elveszejtött szögedi közvizelde
Valaha Szögedön voltak illemhelyök a köz számára is.A Széchenyi térön állott például a Zöld Villamos, de illőbben, szögedibben csakis Ződvillanyos,[…]
Bővebben
Valaha Szögedön voltak illemhelyök a köz számára is.A Széchenyi térön állott például a Zöld Villamos, de illőbben, szögedibben csakis Ződvillanyos,[…]
Bővebben
Egy kiveszett nép öröksége hellynevünkben…Ma már az évszázada megszállt magyar területen oláhként (valahként) állván igencsak mögfogyatkozott a magyar népössége. Lassan[…]
Bővebben
A hajdan Szöged belvárosában élt Béró család neve mára kihalt. A 19. század elején még jelentős szerepet játszottak Városunk életében.[…]
Bővebben
Télderék (január) hava 17.-én… e napon… E napon született Debrecenben Oláh Gábor magyar írónk-költőnk.Debrecenben, 1881 január 17.-én. Debrecenben is húnyt el 1942 Nap (június) hava 23.-án. Szegény,[…]
Bővebben
A magyar nyelv sokkal árnyaltabb, mint azt a mai hétköznapi beszélői csak elképzelni is tudnák…Ezeknek az árnyalati mélységeknek az érzékeléséhez[…]
Bővebben
A török „dil” szó jelentése ‘nyelv’. De ez a törökben – a magyartól eltérően nem kettő, de – rögtön (legalább)[…]
Bővebben
A Török Haza Napján érdemes a törökök Haza fogalma‘t rögzítenünk. A Tasnádi Edit és Kakuk Zsuzsa írta Török-Magyar Nagyszótárában : Magam[…]
Bővebben
A táj(nyelvi )szótáralkotás legalább másfélezer éves. Az Alexandriai Hészükhiosz (Ἡσύχιος ὁ Ἀλεξανδρεύς), máig (meg)becsületlen hellén (görög) nyelvész, – talán az[…]
Bővebben
Szögedön mög a vidékén… a Szögedi (ki)raj(zás)okban… Edényök–edénynevek dolgában létözik örökségünk a(z Oszmán) török-korból bőségössen.Teps(z)i, tendzsere, findzsa, kupa (?) …[…]
Bővebben
Szögedön mög a vidékén… a Szögedi (ki)raj(zás)okban… Edényök–edénynevek dolgában létözik örökségünk a(z Oszmán) török-korból bőségössen.Teps(z)i, tendzsere, findzsa, dzsezve, kupa (?)[…]
Bővebben