A régies és ritka Alkorán szó – arab(us)ul القرآن – latin betűkkel meg jelenítve Al Qur’án …
Talán Goldziher Ignácz Az Iszlám (1881) könyvéből eredeztethető a mai (téveteg) Korán szóhasználatunk. Helyes(ebb)en Qurán vagy még helyesebben – az arab torokhangot is jelölve – Qur’án lenne a magyar neve !
Az arab Al névelő használata a magyarban (csak) araboskodás (lenne), így használata nem javallott !

A törökök 1928 óta Kuran alakban írták, de újabban a Kur’an alak terjed ma az ámítógépes oldalakon …
Ugyan miért ? Változott valami ?

A mai (latin betűs) török ábécé újrabogarászásával döbbentem rá : Van még eggy betű a törökben, amit a szótáraik, nyelvtanaik nem jelölnek. Ez pedig a ‘ ! Tekinthetjük ezt szokatlan, különös kivételnek …

Ez a fura ékezet, a fölvessző (Sz.) hellénkedőn az aposztróf (a magyarral szemben) gyakran előfordul a törökben, de a fölvessző (Sz.), az aposztróf torokhangot csak ebben az eggyetlen eggy ezesetben akár e(g)gyetlen egy török szóban jelent …

A mai (latin betűs) török ábécé nem jelöl torokhangokat, minthogy ilyen nincsen, nem él ma a törökben. A hajdan torok-gá hang, a lágy gé azaz yumuşak [ejt : jumusak] gee talán még ennek tekinthető, de – a mi elly hangunkhoz hasonlatosan – az is kihalóban van. Talán még néhány szóban, ha ejtik … mint a ‘fa’ jelentésű ağaç [ejt : ağacs]. Murat Işık szerint… Két azonos hang között olykor hallható (még) a torokhang …

A törökben tömérdek arab jövevényszó van az arab vallás, az iszlám nyomulása nyomán. Ezek eredetijében igen gyakori – mint általában az arabban – a torokhang. Miért csak ebben az eggyetlen eggy szóban jelöli a nem is ejtett arab torokhangot a mai török helyesírás ?! Murat Işık szerint azért, mert ez egy olyan fontos szó …

A Kur’an a Szent Könyv neve. Ezért egy olyan arab hangot is jelölnek benne, amelyet a törökben nem is ejtenek !
Olyan ez, mintha a Bibliában a keresztény népek e(g)gy olyan hangot is jelölnének, amely saját nyelvükben nem is létezik …

A Qurán vagy Qur’án – mai magyar közbugyután Korán – arab(us)ul القرآن [ejt : al-Qur’ān / al-qurˈʔaːn / Al Qur’án].
Az Al Qur’án tehát az eredeti szó-név (határozott) névelős alakja.

A mai török csak eggyféle ká hangot ejt és írásban is csak eggyet jegyez.
Így a latin kezdő betű a K. A második u hangot azonban híven őrzi. Újabban meg az arab torokhangot is jelöli …

Kakuk Zsuzsa és Tasnádi Edit Török-Magyar Nagyszótárában 2013-ban még így jelenik meg igen kurtán a Kurán :

Kurana el basmak – a Quránra esküdni, szó szerint, a Quránra kezet nyomni (Sz.)

Nyilvánvalónak tűnik, hogy a téveteg (betegesen kétértelmű) korán szavunk a török Kuran származottja …
Az Oszmán megszállás ideje alatt volt elég időnk elhallani. Bár elég későn sikerült kellő-illőképpen visszautasítani … Más hasonló muzulmániákus nyomulás meg a magyart meg nem szenvedtette. Bizonyára oszmán hatás, oszmán (török) szójövevény …

Az oszmán törökös terror által találkoztunk a Hitük Könyvének nevével (is) eleget …
Azóta vagyunk csonkák, bénák … ma rongymagyarok …

A mai törökben a szó bizonyosan Kuran. Mégis, amikor keresem…
https://sozluk.gov.tr/kelime/Kuran < Katt ide !
A hivatalos állami nagyszótárukban Kuran alakban, az eredmény :

Sonuç Bulunamadı
„Kuran” kelimesi sözlükte bulunamadı. – „Kuran” szó e szótárban nem található.

 Bunu mu demek istediniz? – kıran / Kuman / Kur’an / kura / kurak
Talán ezt akarta mondani ?

Tehát újabban – a törökben igen szokatlanul – az arab torokhang (nyugati) jelöléséhez ragaszkodnak :

Kur’an : Arapça ḳur´ān – Ez a ḳ (már) hátul képzett (torok-)ká jel(ölet)e. Az ā pedig a hosszú á jel(ölet)e.

İslam dininin temel ilkelerini, Hz. Muhammed’e gönderilen Tanrı buyruklarını içeren, Müslümanların kutsal kitabı. 

• „Birkaç fukara köylü sabaha kadar cenazenin başında bekleyerek Kur’an okudular.” — Halikarnas Balıkçısı

Kur’an-ı Kerim [ejt ku’ra:nı keri:mi azaz Quránı Kerím(i)] : Arapça ḳurʾān + kerīm

Kur’an çarpsın! – karşısındakini dediği şeye inandırmak için edilen yemin

De lássuk csak, hogyan látták és mondták ezt a Szent Könyvet jeles Magyar Őseink ?!

Jókai Mór több török témájú regényt is írt. Ezek eggyik legkedvesebbje A fehér rózsa … 1854-ből

Ennek az V. Tábor című fejezetében bukkan föl az Alkorán …

– Helyesen mondád – szólt Ahmed, s parancsolá a főmuftinak, hogy hozza elé az Alkoránt, melyet nagy országos kérdések alkalmával a szultánok jóslat- és tanácsadásra szoktak felhívni, olyformán, hogy tűvel beleszúrtak annak lapjaiba, s amely lap utolsó volt az átdöföttek között, a keresztülszúrt sorban kellett lenni a jó tanácsadásnak.
(Jókai gyökjegyzete : Hammer-Purgstall, Gesch. d. osm. Reiches.)
A tanácsterem minden asztalán állt egy Alkorán, számra tizennégy azon egy szobában. Egynek gyémántokkal volt kirakva táblája, ezt hozá elé a mufti, s kezébe adta a szultánnak a tűt, hogy végezze vele a kegyes szertartást.

Jókai tehát (következetesen) Alkoránként emlegeti (Nagy kezdőbetűvel, eggy szóbann) a Kegyes Koránt, azaz a Quránt. A divatjamúlt Alcoran vagy az Alkoran régies alakként a nyugati irodalomban is fölbukkan.

Az arab Al-Qur’án alak tulajdonképpen الْقُرْآن [ejt : al-qurʔān], a قُرْآن [qurʔān, azaz qur’án] a ‘(hangos) fölovasás’ határozott névelős alakja. A قَرَأَ [ejt : qaraʔa] ‘(hangosan) fölovas’ vagy ‘idéz’ ige (igei) névszó alakja. A műveltebb és ősibb klasszikus szűr / szüriai (ang. Syriac) nyelvben ܩܪܝܢܐ [ejt : qeryānā, azaz qerjáná] ‘írás’, ‘olvasmány’.

Goldziher Ignácz : Az Iszlám (1881) könyvében már (csak) Korán néven szerepel :

A világítélet rajongó rajzával vannak eltelve a legrégibb hirdetések, melyek a Mohammedtől hozott isteni kinyilatkoztatás tartalmát teszik. Ez isteni kinyilatkoztatás a Korán neve alatt ismeretes könyvet foglalja magában […]

Talán innen, Goldziher Ignácz Az Iszlám (1881) könyvéből eredeztethető a mai (téveteg) Korán szóhasználatunk (is). Tévetegnek azért is nevezem, mert
1.) eggy egészen más jelentésű közszavunkkal is eggybe esik és
2.) azért is, mert az arab kétféle ká hangot ejt és ír is. Ez pedig eggy hátul képzett ká ! Ezt a latin betűkkel a mi ábécénkben is szereplő Q vagy q betűkkel mi is meg tudjuk különböztetni.
3.) Harmadrészt azért is téveteg, mert az arabban és törökben is rövid u hangot teljesen fölöslegesen és tévesen o-ra váltja !

Helyesen tehát Qurán vagy még helyesebben – az arab torokhangot is jelölve – Qur’án a neve !
Az arab Al névelő használata a magyarban (csak) araboskodás (lenne), így használata nem javallott !

Jegyzetek :

gyökjegyzet : a ‘lábjegyzet’ értelmesebben magyarul… hiszen az a szöveg gyök(er)e, nem a lába … (Sz.)

Forrásaim / Kaynakça :

• Dávid Géza (szerkesztette) : Turistik Sözlük Türkçe–Macarca / Török–magyar utiszótár (Terra, Budapest, 1987)
• Csáki Éva : Török-Magyar Szótár (Balassi Kiadó, Budapest, 1995)
• Benderli Gün – Gülen Yılmaz – Kakuk Zsuzsa – Tasnádi Edit : Török-Magyar Szótár / Türkçe-Macarca Sözlük (Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó, Budapest, 2013)
• Nyáry Szabó László : TÖRÖK-MAGYAR SZÓTÁR, Torontál Kiadó, Szeged (kiadás előtt még kézıratossan)
• Türk Dil Kurumuna göre – https://sozluk.gov.tr/kelime/Kuran, https://sozluk.gov.tr/kelime/Kur’an, https://sozluk.gov.tr/kelime/kur’an-%C4%B1%20kerim
• Török leíró nyelvtan – Kincses Nagy Éva Tanárnő és Murat Işık Tanár Úr (kiadatlan) órai előadásjegyzetei
• Jókai Mór : A fehér rózsa / OK (Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1980); Jókai Mór: A fehér rózsa (1854)
• Goldziher Ignácz : Az Iszlám 1881 (Franklin Társulat – Révai Testvérek, Budapesten) / Az Iszlám Története (reprint kiadás, Megapress 2000 Kft.) 16.o.
• Nyáry Szabó László : Szabó-szótár / ideolektusom (mind-máig digitális „kéz”- ill. „gép”-ıratban)
• (Sz.) : Számozatlan, forrásolatlan saját(os) alkotású) szójavallataim

Ajánlott olvasmány :

Alkorán – arab(us)ul القرآن – Al Qur’án …

Érdemes a régies és ritka Alkorán szó értelmén elidőzni …Helyes-e, nem-e ? Igaz-e, nem-e ? Jókai Mór több török tárgyú regényt is írt …

الإسلام – Az iszlám neve meg a helye világunkban

Az iszlám arabul الإسلام [ejt : al-islām, al-iszlám] kiejtéséhez < Katt ide!) az ősi arab sok-İsten-hittel (polütheizmussal) szakító, a mai zsidóval oltott keresztény vallással közös tőről fakadó ábrahámi, Eg(g)y-İsten-hitű (monotheista) vallás. Hívei a Quránt İsten[…]

Al-khaṭṭ al-kúfí – الخط الكوفي – Kúf(a)i īrás – Kúf-arab īrás

A Kúf(a)i īrás (Sz.) a mai rongymagyarban (ál)tudományoskodón bevetten tévetegen, így bizonyosan tévesen „kufikus írás”. Térjünk azonban meg a közhülyeségtől az illő magyar okfejtésű nyelvteremtéshöz !

A hitvallás – saháda – شهادة – az iszlám megvallása

Hitvallás – saháda – شهادة [ ejt : šahāda] – az iszlám megvallása Az iszlám (első) fő pillére arabusul – arkán al-iszlám – أركان الإسلام   A saháda – شهادة [ ejt[…]

Az iszlám öt pillére (arabusul) – arkán al-iszlám أركان الإسلام  

Az iszlám 5+1 pillére arabusul – arkán al-iszlám – أركان الإسلام   1.) Hitvallás – saháda – شهادة [ ejt : šahāda] – az iszlám megvallása A saháda[…]