Ezen a napon született 1791-ben Franz Bopp német nyelvész…
Franz Bopp (Mainz, 1791 szeptember 14. – Berlin, 1867. október 23.) német nyelvész, az indogermán összehasonlító nyelvtudomány megalapítója.

Über das Konjugationssystem der Sanskritsprache in Vergleichung mit jenem der griechischen, lateinischen, persischen und germanischen Sprache (A szanszkrit nyelv konjugációs rendszeréről a görög, latin, perzsa és proto-germán nyelv megfelelő rendszerével összehasonlítva) című könyvének 1816-os megjelenése fordulópont volt a nyelvészet történetében. E kötetével megalapozta az indogermanisztikát. Bopp a „Konjugationssystem…”-ben az indoeurópai nyelvek grammatikájának egy részterületén, az igeragozásban bizonyította e részrendszerek – s így az indoeurópai nyelvek – rokonságát.
Később további nyelvekre terjesztette ki kutatásait, melynek eredménye 1833 és 1852 között megjelent hatalmas műve, a Vergleichende Grammatik des Sanskrit, Zend, Griechischen, Lateinischen, Litauischen, Gotischen und Deutschen (A szanszkrit, zend, görög, latin, litván, gót és német összehasonlító nyelvtana).
Bopp nézeteinek jelentős része, például a nyelvek történeti korszakolásáról vallott felfogása, mely szerint minden nyelv történetében a fejlődés korszakát a regresszió ideje követi, vagy a kaukázusi és polinéz nyelvek indoeurópai volta nem minősült időtállónak, de összehasonlító módszerével – valószínűleg szándéka ellenére – önálló tudomány alapjait vetette meg.

Stich von Rudolf Strauch, Leipzig (aus Lefmann, Franz Boll, Berlin: Reimer).
Alfred Gudeman: Imagines philologorum. Berlin/Leipzig: Teubner 1911, S. 23.


an der Bergmannstraße in Berlin-Kreuzberg. Ehrengrab Land Berlin. (Jörg Zägel, 2012)
A Pallas Nagy Lexikona így írt Róla :
Bopp
Bopp Ferenc, német linguista, az indogermán összehasonlitó nyelvészt megalapítója, született Mainzban 1791 szept. 14., megh. Berlinben 1865 okt. 23. Keleti tanulmányainak befejezésére 1812. Párisba ment. Itt Chézyvel, Silvestre de Sacyval és Schlegellel érintkezett és nemsokára elkészíté uttörő munkáját: Über das Konjugationssystem der Sanskritsprache. I. Miksa bajor királytól további kiképezésére segélyt nyervén, Londonba ment; itt Humboldt Vilmos porosz követtel (kit szánszkrit nyelvre tanított) lépett közelebbi viszonyba, kibővité igeragozási rendszerét névragozási rendszerével és kiadta a Mahâbhârata egyik episódját a «Nalas»-t latin fordítással. Alig hogy Bajorországba visszatért, Humboldt ajánlatára 1821. rendkiv. tanárrá nevezték ki a berlini egyetemre, 1822. az ottani tudományos akadémia tagja, 1825. a keleti irodalom és egyetemes nyelvészet rendes tanára lett. Messze kiható s egyik nyelvkört a másik után elfoglaló buzgó tevékenysége eredményeit 1833 óta ily cimü főmunkájában foglalta össze: Vergleichende Grammatik des Sanskrit, Zend, Griechischen, Lateinischen, Litauischen, Gotischen u. Deutschen (Berlin 183352,6 köt 3. kiad. 1868-71, franciára és angolra is leford.). E mellett Ausführliches Lehrgebäude der Sanskritsprache cimü terjedelmes munkát irt; ehhez járultak még: a Grammatica critica linguae sanscritae (1829-32) és Kritische Grammatik der Sanskritsprache in kürzerer Fassung (u. o. 1834, 4. kiad. 1868). Glossarium Sanscritum cimü művében (u. o. 1830, 3. kiad 1866) összehasonlító nyelvtanát ügyesen kiegészítő glosszáriumot adott. További művei: Indralokâgama, Ardschuna’ s Reise zu Indra’s Himmel (u. o. 1824 a Mahâbh. egy részlete); Die Sündflut nebst drei andern der wichtigsten Episoden des Mahâbhârata (u. o. 1832). Összehasonlitó nyelvtana folytatásául a következő műveket irta: Über die keltischen Sprachen (1839); Über die Verwandtschaft der malayisch-polynesischen Sprachen mit dem Indogermanischen (u. o. 1841); Über die kaukasischen Glieder des indo-europäischen Sprachstammes (1847 az utóbbi két munka azonban teljesen el volt hibazva); Über die Sprache der alten Preussen (1853); Vergleichendes Accentuationssystem (u. o. 1854); Über das Albanesische in seinen verwandtschaftlichen Beziehungen (u. o. 1855) stb. 1866. számos tanítványa és tisztelője ünnepet ült a Konjugationssystem 50. évfordulója emlékére, s ekkor a német fejedelmek s az egész világ nyelvészeinek adakozásaiból létrehozták a nyelvészeti célokra szolgáló Bopp-alapítványt.
Forrás :
Bopp – Pallas Nagy Lexikona (Pallas Irodalmi és Nyomdai Rt. 1893, szerkesztette : Bokor József ) – saját(os) kiemeléseimmel (Sz.)
Bopp. In A Pallas nagy lexikona. Szerk. Bokor József. Budapest: Arcanum – FolioNET. 1998. ISBN 963 85923 2 X