Ezen a napon született 1791-ben Franz Bopp német nyelvész…

Franz Bopp (Mainz, 1791 szeptember 14. – Berlin, 1867. október 23.) német nyelvész, az indogermán összehasonlító nyelvtudomány megalapítója.

Über das Konjugationssystem der Sanskritsprache in Vergleichung mit jenem der griechischen, lateinischen, persischen und germanischen Sprache avagy A szanszkrit nyelv ragozási rendszeréről a görög, latin, perzsa és (proto)germán nyelv rendszerével összehasonlítva című könyvének 1816-os megjelenése fordulópont volt a nyelvészet történetében. E kötetével alapozta meg Bopp az indogermanisztikát.
Bopp a „Konjugationssystem…”-ben az indoeurópai nyelvtan egy részterületén, az igeragozásban bizonyította e részrendszerek – s így az indoeurópai nyelvek – rokonságát.

Később további nyelvekre terjesztette ki kutatásait, melynek eredménye 1833 és 1852 között megjelent hatalmas műve, a Vergleichende Grammatik des Sanskrit, Zend, Griechischen, Lateinischen, Litauischen, Gotischen und Deutschen azaz A szanszkrit, zend, görög, latin, litván, gót és német összehasonlító nyelvtana.

Bopp nézeteinek jelentős része, például a nyelvek történeti korszakolásáról vallott felfogása, mely szerint minden nyelv történetében a fejlődés korszakát a regresszió ideje követi, vagy a kaukázusi és polünéz nyelvek indoeurópai volta nem minősült időtállónak, de összehasonlító módszerével – valószínűleg szándéka ellenére – önálló tudomány alapjait vetette meg.

A Pallas Nagy Lexikona így írt Róla :

Bopp

Bopp Ferenc, német linguista, az indogermán összehasonlitó nyelvészt megalapítója, született Mainzban 1791 szept. 14., megh. Berlinben 1865 okt. 23. Keleti tanulmányainak befejezésére 1812. Párisba ment. Itt Chézyvel, Silvestre de Sacyval és Schlegellel érintkezett és nemsokára elkészíté uttörő munkáját: Über das Konjugationssystem der Sanskritsprache.
I. Miksa bajor királytól további kiképezésére segélyt nyervén, Londonba ment; itt Humboldt Vilmos porosz követtel (kit szánszkrit nyelvre tanított) lépett közelebbi viszonyba, kibővité igeragozási rendszerét névragozási rendszerével és kiadta a Mahâbhârata egyik episódját a «Nalas»-t latin fordítással.
Alig hogy Bajorországba visszatért, Humboldt ajánlatára 1821. rendkiv. tanárrá nevezték ki a berlini egyetemre,
1822. az ottani tudományos akadémia tagja, 1825. a keleti irodalom és egyetemes nyelvészet rendes tanára lett. Messze kiható s egyik nyelvkört a másik után elfoglaló buzgó tevékenysége eredményeit 1833 óta ily cimü főmunkájában foglalta össze: Vergleichende Grammatik des Sanskrit, Zend, Griechischen, Lateinischen, Litauischen, Gotischen u. Deutschen (Berlin 183352,6 köt 3. kiad. 1868-71, franciára és angolra is leford.). E mellett Ausführliches Lehrgebäude der Sanskritsprache cimü terjedelmes munkát irt; ehhez járultak még: a Grammatica critica linguae sanscritae (1829-32) és Kritische Grammatik der Sanskritsprache in kürzerer Fassung (u. o. 1834, 4. kiad. 1868). Glossarium Sanscritum cimü művében (u. o. 1830, 3. kiad 1866) összehasonlító nyelvtanát ügyesen kiegészítő glosszáriumot adott. További művei: Indralokâgama, Ardschuna’ s Reise zu Indra’s Himmel (u. o. 1824 a Mahâbh. egy részlete); Die Sündflut nebst drei andern der wichtigsten Episoden des Mahâbhârata (u. o. 1832). Összehasonlitó nyelvtana folytatásául a következő műveket irta: Über die keltischen Sprachen (1839); Über die Verwandtschaft der malayisch-polynesischen Sprachen mit dem Indogermanischen (u. o. 1841); Über die kaukasischen Glieder des indo-europäischen Sprachstammes (1847 az utóbbi két munka azonban teljesen el volt hibázva); Über die Sprache der alten Preussen (1853); Vergleichendes Accentuationssystem (u. o. 1854); Über das Albanesische in seinen verwandtschaftlichen Beziehungen (u. o. 1855) stb.
1866. számos tanítványa és tisztelője ünnepet ült a Konjugationssystem 50. évfordulója emlékére, s ekkor a német fejedelmek s az egész világ nyelvészeinek adakozásaiból létrehozták a nyelvészeti célokra szolgáló Bopp-alapítványt.

Művei / Schriften (Auswahl)

Zu seinen weiteren Schriften gehören:

• Über das Conjugationssystem der Sanskritsprache in Vergleichung mit jenem der griechischen, lateinischen, persischen und germanischen Sprache. Frankfurt a. M. 1816 (Digitalisat).
• Ausführliches Lehrgebäude der Sanskrita-Sprache. 1827 (Digitalisat).
• Vocalismus oder sprachvergleichende Kritiken über J. Grimmʼs deutsche Grammatik und Graffʼs althochdeutschen Sprachschatz mit Begründung einer neuen Theorie des Ablauts. Berlin 1836. (Digitalisat)
• Über die celtischen Sprachen vom Gesichtspunkte der vergleichenden Sprachforschung. Vortrag Akademie der Wissenschaften Berlin 1838. (Digitalisat)
• Über die Verwandtschaft der malayisch-polynesischen Sprachen mit den indisch-europäischen. Berlin 1841. (Digitalisat)
• Die Kaukasischen Glieder des Indoeuropäischen Sprachstamms. Berlin 1847. (Digitalisat)
• Über die Sprache der alten Preussen in ihren verwandtschaftlichen Beziehungen. Berlin 1853 (Digitalisat)
• Vergleichendes Accentuationssystem nebst einer gedrängten Darstellung der grammatischen Übereinstimmungen des Sanskrit und Griechischen. (Digitalisat)
• Über das Albanesische in seinen verwandtschaftlichen Beziehungen. Berlin 1855. (Digitalisat)

Irodalom / Literatur

• Catalog der aus dem Nachlasse des in Berlin verstorbenen Professor’s Franz Bopp zum Verkauf stehenden Bibliothek. Berlin 1868 (Digitalisat).
• Salomon Lefmann: Franz Bopp, sein Leben und seine Wissenschaft. Berlin 1891–1897.
• Roland Hoffmann: Ein weltberühmter Sprachwissenschaftler aus Mainz: Franz Bopp zum Gedenken. In: Vierteljahreshefte Mainz, September 2017, S. 62–67.
• Wolfgang Morgenroth: Franz Bopp als Indologe. In: Reinhard Sternemann (Hrsg.): Bopp-Symposium 1992 der Humboldt-Universität zu Berlin. Heidelberg 1994, ISBN 3-8253-0193-1, S. 162–172.
• Reinhard Sternemann: Franz Bopp und die vergleichende indoeuropäische Sprachwissenschaft. Beobachtungen zum Boppschen Sprachvergleich aus Anlass irriger Interpretationen in der linguistischen Literatur. Innsbruck 1984, ISBN 3-85124-579-2
• Rudolf Sommer: Sprachforscher Franz Bopp – Was hat König Suppiluliuma aus Hatuscha mit Franz Bopp aus Aschaffenburg zu tun? In: Spessart: Monatszeitschrift für die Kulturlandschaft Spessart. Juni 2007, ISSN 1613-9518
• Harald Wiese: Eine Zeitreise zu den Ursprüngen unserer Sprache. Wie die Indogermanistik unsere Wörter erklärt. Logos, Berlin 2007, ISBN 978-3-8325-1601-7.
• August Leskien: Bopp, Franz. In: Allgemeine Deutsche Biographie (ADB). Band 3, Duncker & Humblot, Leipzig 1876, S. 140–149.
• Walther Wüst: Bopp, Franz. In: Neue Deutsche Biographie. (NDB). Band 2. Duncker & Humblot, Berlin 1955, ISBN 3-428-00183-4, S. 453–454 (deutsche-biographie.de).

Forrásaim :

• Bopp – Pallas Nagy Lexikona (Pallas Irodalmi és Nyomdai Rt. 1893, szerkesztette : Bokor József ) – saját(os) kiemeléseimmel (Sz.)
• Bopp. In A Pallas nagy lexikona. Szerk. Bokor József. Budapest: Arcanum – FolioNET. 1998. ISBN 963 85923 2 X
• https://de.wikipedia.org/wiki/Franz_Bopp
• Nyáry Szabó László : Szabó-szótár / ideolektusom (mind-máig digitális „kéz”- ill. „gép”-ıratban)
• (Sz.) : Számozatlan, forrásolatlan szójavallataim