Diószegi Vilmos születése napján
Diószegi Vilmos Budapesten született, 1923 május 2.-án. Diószegi Vilmos volt a legismertebb és legműveltebb táltos-kutatónk.Bár maga gyakran inkább – a tátos helyett – a távolkeleti sámán[…]
Bővebben
Diószegi Vilmos Budapesten született, 1923 május 2.-án. Diószegi Vilmos volt a legismertebb és legműveltebb táltos-kutatónk.Bár maga gyakran inkább – a tátos helyett – a távolkeleti sámán[…]
BővebbenEz az elhanyagolható apróságnak tűnő „h” betű – azaz, hogy „t” vagy „th” szerepel a kezdő „e” után – alapvetően változtatja meg[…]
Bővebben
Érdemes végre rendet tenni az alapfogalmak között a türkök, a türökök meg a törökök világában is ! Először is tisztázandó[…]
BővebbenTranszóxánia helléno-pongyolán Transzoxánia, hiszen az ómegát lesikkasztják a bugr tudatlanok. Antihellének meg a kevérbé antihelléniszta barbaroszok. Ez a szabattalan – hiszen[…]
Bővebben
Télderék (január) hava 17.-én… e napon… E napon született Debrecenben Oláh Gábor magyar írónk-költőnk.Debrecenben, 1881 január 17.-én. Debrecenben is húnyt el 1942 június 23. Szegény, sokgyermekes családban[…]
Bővebben
Ambrus neve napját Álom – azaz tévetegen latinkodón tizenkedve december – hava 7.-én ünnepeljük. Rögtön a Mikulás után… Magyar Világunkat[…]
Bővebben
Vérbeli török helynevek Török hellynevek… amelyek egészen elütnek az általunk bevette nevektől… De néha a mi segítségünkre is szorulnak török[…]
Bővebben
A kefír – magyarul a kepír Az idegenkedő nevén kefir vagy kefír, helyesebben, magyarabban kepír. Vélhetően a Kaukázus északi részéről, a hajdani Hungaria Maior tájáról vagyis Kun.Magyarországból[…]
Bővebben
Szöllőcukor magyarabbul szöllőédengy Hellénizáló szóval glükóz, jobbra-változatában meg dextróz A mindenkoron mókás meg szellemes Bán Miklós (vegyész-professzor úr) emlékezeténekés unokájának,[…]
Bővebben
A pettyegetészet vagy pöttyegetészet, vagy pöttyögetészet a franci-latinkodó „pointillizmus” [ ejt : poentillizmus] magyarul… A pettyellő, pettyegető, pettyengető meg a[…]
Bővebben