E szép Magyar névsor persze hosszabban is sorolható : Tholtus – toltus – táltos – tátos – tátas – tátus –
…És ha már mindenünkből kifogytunk, akkor jöhet csak idegenül… a sámán !
Táltos szavunk már 1211 óta írásban is fönnmaradottan adatolt …
A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára III. kötete 832. oldalának tanúsága szerint is.
Miért is dobnánk el 8 évszázadnál, de évezredeknél is öregebb szó-örökségünket a táltosság emlékét ugyan tovább őrző, távoli szabír népek nem szebb és nem rövidebb, de nem is találóbb szavaiért ?
Érdekesség, hogy ez a legelső ismert (fönnmaradt) adat(olás)a személynévi eredetű.
1211: ,,In villa Fuzegy . . . vdornicij . . . filii Wros, Tholtus cum filio suo Vaasard” szn. (PRT. 10: 512);
Vagyis 1211-ben ,,Füzegy birtokosa… Uros meg Tholtus az ő fiával Vásarddal.”
1416 U./1450 k.: ,,A- titkot mellét kiral kérd bçlLèc taltofoc b oltáron nezoc nem ièlenthètic meg kiralnac” (BécsiK.’ 122); 1439: ? That(o)s szn. (I. OK. 12: 274); 1621: Tátos (MA.);
1794: Tátast gr. (Kazinczy: Vak Lantos 99: NSz.); 1803/1804: Tátusok gr. (Sopronyi M. Társ. 118: NSz.).
A táltos jelentése :
1. 1416 U./1450 k.: ‘csodálatos képességekkel bíró, emberfölötti hatalmakkal érintkező személy, varázsló, jós; szabírkodón ‘sámán’, Schamane, Zauberer’ (1. fent);
2. [jelzőként] 1700: ‘csodálatos erőkkel felruházott; Zauber-‘ (D. Ember Pál: Sz. Siklus 169: NSz.);
3. 1791: ‘csodálatos képességekkel felruházott, képzeletbeli ló; Zauberpferd I szép, erőteljes ló, paripa; Roß’
(Görög—Kerekes: Hadi tört.
4: 640: NSz.); 1820/1955: ‘garabonciás diák; fahrender Student, der ein Ungewitter hervorrufen
kann’ (Fazekas: ÖM. 2: 162: NSz., kétes hitelességű adat), 1838: ‘ua.'(Tsz.);
5. 1874: ‘csodálatos képességekkel felruházott, képzeletbeli bika; Zauberstier’ (CzF.). — SZ:
megtáltosodik 1955: megtáltosodik (MN. jún. 1. 6: NSz.).
Származékszó: tált- alapszava ősi örökség az ősmagyar (ugor) korból; vö.: vog. É. tűit, tültén, tültné ? ‘könnyűszerrel, egyszerűen’ (Munkácsi: VNGy. 2: 188, 497, 715), tültxati ‘küzd’ (MSz.); osztj. É. tolten: %ar x°ta toltna
Kaz. tQAt ‘segítség, enyhítés, csillapítás (betegségnél, szegénységben)’. Az ugor alapalak *tult3, az eredeti jelentés a vogulban és magyarban megőrzött ‘varázserő, varázslat’ lehetett. — A magyar szó -s eleme denominalis melléknóvképző ; a tálto-s eredeti jelentése tehá t ‘varázslatos, varázserővel rendelkező’ volt. A feltehetően igen korán főnevesült kifejezés a Táltos-Műveltség (idegenkedőn csak samanisztikus kultúra) öröksége, amelyben a sámán személyét jelölhette. A népi emlékezetben a táltos fogalma a regösével és a garabonciás diákéval keveredett. A táltos sajátos jellemző jegyeihez a révületbe esésen, a testi rendellenességeken kívül különféle állatokkal való viaskodásnak (vö. a vogul ige ‘küzd’ jelentését is), illetőleg a ló, bika alakjába való átváltozásnak a képessége is hozzátartozott; ez lehetett a 3. és 5. jelentésnek, úgyszintén a paripával kapcsolatos jelzői használatnak (2. jelentés) az alapja. — Eg y török *tal- ‘üt’ igetőből vak5 magyarázata — a tényleges szó kimutathatatlansága, valamint jelentéstani okok miatt — nem valószínű. A tanít, tanul alapszavából való levezetése és másféle török származtatása szintén téves CzF.; Vámbéry: MEr. 327, MBölcs. 212; Halász: Nyr. 17: 499; Hunföldi: Ethn. 6: 160; Melich: NyK. 25: 302; Jankó: BNépr. 408; Szeremley Császár: MNy. 4: 157; Simonyi: Nyr. 42: 436; Réthei Prikkel: EPhK . 41: 99; Király: Ősk. 49; Róheim: Nyr. 55: 35, 70; B. J.: Nyr. 55: 149; P. D.: MNy. 30: 192; Solymossy: MsgNépr. 4: 432; SzófSz.; Moór: Nyr. 73: 22, 224, ALingu. 9: 179; Kardos T.: MNyTK. 82. sz. 36; Diószegi: Ethn . 65: 48, AEthn. 7: 97; Pais: I. OK. 12: 261®; Erdélyi: NyK. 62:
328®; Fehér Z.: Ethn. 77: 125; MSzFgrE.
Tájszótárainkban is érdemes megböngészni, mit jelent a táltos szó ?
Bálint Sándor Szegedi szótárában (1957) is szerepöl a táltos szó a helyi tátos alakot idézendő, igen gazdagon földolgozottan :
Forrásaim :
A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára I-IV. (Akadémiai Kiadó, 1967-1992) Teljes gép-szöveg itt : REAL-EODhttps://real-eod.mtak.hu › … Írta: L Radácsy · 1976 · Benkő, Loránd, ed. (1984)
Diószegi Vilmos : Samanizmus (Budapest, 1962, 1998)
Dugonics András : Magyar Példa Beszédek és Jeles Mondások (SZEGEDEN, nyomtattatott Grünn Orbán’ Betűivel ’s Költségével, 1820)
Bálint Sándor : Szegedi szótár (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1957)
Nyáry Szabó László : Szögedi szótár (Torontál Kiadó, Szeged, eggyelőre digitális „kéz”- ill. „gép”-ıratban)
Nyáry Szabó László : Szabó-szótár / ideolektusom (mind-máig digitális „kéz”- ill. „gép”-ıratban)
(Sz.) : Számozatlan, forrásolatlan saját(os) szójavallataim …
Ajánlott olvasmány :
One comment
Comments are closed.