Petőfi eszményképet teremtett a nép számára, hiszen Kukorica Jancsi, az árva juhász Tündérország királyává válhat… A János Vitéz-t Kosztolányi Dezső a „Magyar Odüsszeia”-‘nak nevezte.

A János vitéz 1973-ban bemutatott magyar rajzfilm, mely Petőfi Sándor azonos című elbeszélő költeménye alapján, a költő születésének 150. évfordulójára készült. A rajzfilm rendezője Jankovics Marcell. A forgatókönyvet Jankovics Marcell, Szabó Sipos Tamás és Szoboszlay Péter írta.
A zenéjét Gyulai Gaál János szerezte. A Pannónia Filmstúdió gyártásában készült és a MOKÉP forgalmazásában jelent meg, 1973 májusában mutatták be a hazai mozikban.

János vitéz – Óriások földje

Nem parancsol álljt még a sír szava sem,
Nem ismerhet félelmet ily szerelem.
Tovább járja János a zord utat még
Föld alatt is meglelni szép kedvesét.

Óriások földjén az ég a határ.
Emberfia át azon nem juthat már.
Mögötte a nap többé fel sose kél.
Siratókat mond csak jajszavú szél.

Lakói a bánatos árnyak
Holtak országának.

Zord Talján – hegyen-völgyön rozmaringfa erdők.
Sűrű havat hoznak nagy fekete felhők.
Taljánország mind csupa jégvirág,
Vége sosincs itt a télnek.
Majdhogy meg nem fagy a lélek.

Kukorica Jancsi bánod netalán,
Hogy katonának beálltál?
Bátor huszár így ül a lován,
Hadnagy úrnak is beválnál.

Nincs vége olyan nagy a tatároknak földe,
Estig nem járja a felkelő nap körbe.
Zordon tájon, úttalan utakon
Küzdj meg száz veszedelemmel!
Milliom kutyafejű leskel.

Kukorica Jancsi bánod netalán,
Hogy katonának beálltál?
Bátor huszár így ül a lován,
Százados úrnak is beválnál.

Nagy messzi Indiában hegy mered az égnek,
Rútul megizzadnak, kik oda felérnek.
Lángja megcsap oly közel van a nap,
Innét csak egy óra vágta.
Ó, csak vigye lova lába!

Kukorica Jancsi bánod netalán,
Hogy katonának beálltál?
Bátor huszár így ül a lován,
Ezredes úrnak is beválnál.

Így végre megérkeztek Franciaországba,
Régen várt rájuk a király, meg a lánya.
Rontott-bontott, dúlt a gaz török ott;
Bujkált szabadulást várva,
Felség uram, meg a lánya.