İndzsil vagy Biblia ?
Vagy az İndzsil nem is (a) Biblia ?
Jézü(s) azazhogy İsa (tanításainak) emlékezetét a török İncil néven emlegeti… és İndzsil-ként ejti…
Kell ez érintsen vagy akár érdekeljen bárkit, bennünket (is) ?
Háát… A Biblia görögködés, az İndzsil meg törökködés !
Úgy 2000 év múltán… Mondhatnánk akár Magyarul is !
Vagy arámiul ! Hiszen Jézü(s) arámi nyelven osztotta az áldást…
Saját szótáramban :
İncil fn. Biblia. A hellén εὐαγγέλιον származéka az arab(os) wandzsil alakon át… (Sz.)
Az óhellén εὐαγγέλιον-ból az arab إِنْجِيل [ejt: wandzsíl / ʔinjīl] kifejezésen át lett az Oszmán Török انجیل [ejt : İndzsíl] mai törökül írva İncil [ejt: İndzsil]…
Bármilyen furcsán hangzik is tán elsőre, de a török İncil [ejt : İndzsil] szó a hellén εὐαγγέλιον [ejt : euangelion] (le)származottja az arab(os) wandzsil alakon át… Ázer(bajdzsán)iul meg már əncir [ejt: öndzsir] az Euangelion avagy az İndzsil „l”-jét is „r”-ré alakítva. (Talán ezért (is) nevezte Raphaël du Mans 1684-ben „Barbár töröknek” e nyelv elődjét.)
A török İncil [ejt : İndzsil] gyakran ‘Biblia‘ értelemben fordíttatik, de ez már a szó eredetének ismeretében is képtelenül helytelen. A török İncil csakis Isza azaz Jézüs tanításait vagyis az Örömhíreket tartalmazza.
(A zsidók régi dolgaival meg kétes szövetségeivel nincsen dolga.)
A Tasnádi Edit és Kakuk Zsuzsa írta Török-Magyar (Nagy)szótárban igen helyesen :
Jézüs tanításainak emlékezete, az arám Örömhír a görög Euangelion-on át így wandzsilog İncil-lé.
Arra, hogy mennyire euangelion, azaz latinkodón evangelium értelemben él a török İncil [ejt : İndzsil] ékes példa, hogy megkülönböztetik a négy Kanonik İnciller-t : Matta İncili, Markos İncili, Luka İncili, Yuhanna İncili.
Törökül szólva :
incil (belirtme hâli incili, çoğulu inciller)
- müjde
- (din) Kitab-ı Mukaddes’in Yeni Ahit kısmının ilk dört bölümünün her birine verilen ad
İncil (Grekçe: εὐαγγέλιον, romanize: Eûángelion), İsa’nın yaşamını, öğretilerini, ölümünü ve dirilişini anlatan her bir biyografidir. Matta, Markos, Luka ve Yuhanna tarafından kaleme alınmış olan ve yazarlarının adlarıyla anılan dört incil, Yeni Ahit’in (Ahd-i Cedit/Yeni Antlaşma) ilk dört bölümünü teşkil eder. İncil sözcüğü Türkçe konuşan kimseler arasında sıklıkla Yeni Ahit anlamında kullanılır. Bu kullanıma –hatalı olsa dahi– Türkçe Hristiyan kaynaklarda da rastlanabilir. Bu kaynaklarda Müjde sözcüğü de Yeni Ahit anlamında kullanılır.
Yeni Ahit‘in ilk dört bölümüne (Matta, Markos, Luka ve Yuhanna) „kanonik inciller” denir.
Kitâb-ı Mukaddes (Kutsal Kitap) kanonunda yer almayan incillere ise „apokrif inciller” adı verilir.
İncil sözcüğü Türkçeye Arapçadan geçmiştir. Nöldeke’ye göre Arapçaya ise Habeşçe „wangil” sözcüğünden geçmiştir. Kelimenin aslı Yunanca „Ευαγγέλιον” (euangelion) şeklindedir ve „iyi haber, müjde” anlamına gelir. Latinceye evangelium olarak geçmiştir.
A Yeni Ahit [ejt : Jeni Áhit] az Új Áhitat (Sz.).
Forrásaim – Kaynakça
Csáki Éva : Török-Magyar Szótár (Balassi Kiadó, Budapest, 1995)
Benderli Gün – Gülen Yılmaz – Kakuk Zsuzsa – Tasnádi Edit : Török-Magyar Szótár / Türkçe-Macarca Sözlük (Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó, Budapest, 2013)
Nyáry Szabó László : TÖRÖK-MAGYAR SZÓTÁR, Torontál Kiadó, Szeged (kiadás előtt még kézıratossan)
Nyáry Szabó László : Szabó-szótár / ideolektusom (mind-máig digitális „kéz”- ill. „gép”-ıratban)
(Sz.) : Számozatlan, forrásolatlan saját(os) szójavallataim
İçerik Kutsalkitap.com. Erişim: 30 Aralık 2014
„incil.” Nişanyan Sözlük.
„Türkçe İncil Çevirisi (Thomas Cosmades), önsöz„. Erişim tarihi: 30 Mayıs 2010.