Mi lehet a Köpönyeg a törökben ?

Alapírásomul : Sinyely – Kabát – Köpenyeg ?

Palto – Şinyeľ veya Kepenek ?

Mehdi Genceli [ejt :Gendzseli] mesterem határtalan szófejtegetései nyomán bukkant föl a kérdésem :

Mi a Köpönyeg helyes fordítása ?
Azaz hogy … Mi az orosz Köpönyeg helyes török fordítása ?
Honnan és hová tart Gogoly orosz Köpönyege ?

Gogoly Köpönyeg regénye minden magyar számára ezen a néven ismert.
Azonban az eredeti címe szerint Шинель [ejt : Sinyely]. Ez már a magyar világban sem közismert.

Николай Васильевич Гоголь : Шинель
A borító Igor Grabar munkája (1890)

A török (mű)fordítása igen érdekesen alakul : A török is francoskodik, de másképpen.
Az orosz is, meg a török is franci szóátvételt használ, de nem ugyanazt a szót.
Palto Rusça : Шинель – Şinyeľ.

Az orosz Шинель [ejt : Sinyely] pontos jelentése azonban már egészen új kérdéseket vet föl.
Hiszen bizonyos melegebb környékeken élő népek számára már maga a ruhadarab is ösmeretlen lehet. Ha pedig ösmeretlen, úgy a nyelvben szó sem lehet rá. Így lesz a franci chenille helyett palto a törökben.
Pedig van rá a törökben is illő szó rá : kepenek. Itt az idő végre a törököknek (is), hogy fölfedezzék saját nyelvi gyökereiket !

Az orosz шинель a franci chenille [ejt: senill] származéka, a шени́лл [ejt : seníll / šeníll] párja-kettőzete. De váltószava még harmadiknak a шине́ля f [ ejt : sinyélja /šynélja] is. Jelentésük ‘nagykabát’, ‘fölső kabát’, ‘(katonai) eggyenruhai felöltő’.

A köpönyeg (1842)

Gogoly híres szentpétervári elbeszéléseinek egyike.
Elsőként Arany János fordította le (németből) magyarra.

Arany Jánosunktól származik a közismert magyar címe, A köpönyeg is, de eredetileg A köpenyeg alakban.
Arany ezt követően Pesten, a hivatali korszakában szívesen használta az Akakij Akakijevics írói álnevet is.

– Kezdőmondatok

Az ügyosztályon történt, jobb, ha nem is nevezem meg, melyiken. Nincs a világon mogorvább valami a mindenféle ügyosztályoknál, kancelláriáknál, irodáknál, egyszóval a különféle hivatali testületeknél.

A köpönyeg magyar fordításai

  • Gogol: A köpenyeg; ford. Arany János; inː Szépirodalmi Figyelő, 1860, 362-365. old.
  • Gogol Miklós: Beszélyek az orosz életből. 1. Köpönyeg. 2. Egy kép a régi jó időből; ford. Arany János; Franklin, Bp., 1875 (Olcsó könyvtár)
  • Nikoláj Vaszilyevics Gogoly: Egy kabát története. Regény; ford. Róna István; Tolnai, Bp., 1926 (Tolnai regénytára)
  • Nikolaj Gogoly: A köpeny; Napsugár, Bp., 1943 (Napsugár könyvek)
  • Gogol Nikoláj: Az ellopott köpeny; Csongor, Bp., 1943
  • Vasziljevics Gogol: A köpönyegrabló kísértet; Király E., Bp., 1944 (Király regény)
  • Gogolj: Három novella / Az orr / A kabát / A két szomszéd Iván; ford. Dévényi Miklós; Officina, Bp., 1947 (Officina könyvtár)
  • Az arckép. Elbeszélések; ford. Makai Imre; Szikra, Bp., 1948
  • Gogoly: A köpenyeg / Régimódi földesurak; ford. Makai Imre, ill. Zádor István; Új Magyar Könyvkiadó, Bp., 1951
  • A köpönyeg. Beszély az orosz életből, Gogol Miklós után; ford. Arany János, sajtó alá rend., utószó Keresztury Dezső, ill. Somogyi Győző; Magyar Helikon, Bp., 1976
  • Hangoskönyvben fölolvasva : 2006-ban a Kossuth Kiadó gondozásában megjelent az elbeszélés 94 perces hangoskönyvváltozata, a művet fölolvasta: Bodrogi Gyula. ISBN 9789630949279

A köpönyeg az orosz irodalomnak olyannyira alapműve, hogy Dosztojevszkij híres mondása szállóigévé lett :
„Mi valamennyien Gogol Köpönyegéből bújtunk ki”.

Mára bevett mondássá lett, hogy az egész orosz irodalom Gogoly köpönyegéből bújt elő.
Gogoly 200. szülinapjára bélyeget (is) bocsájtottak ki Oroszországban.
Ezen természetesen a kisember meg a köpönyeg a jellemző szereplő :

Persze már a szerző neve, ill. annak fordítása is kérdéseket vet föl. Először is :

Gogoly vagy Gogol ? Oroszul Гоголь. Vagyis a végi „l” után lágyjellel. Így e kiejtése sem „l”, hanem „ly”. Helyesen Gogoly.
Ugyanez igaz a címérére is. Vagyis a végi „l” után lágyjellel : Шинель. Magyaros átiratában helyesen Sinyely.

A köpönyeg magyarul más címmel is megjelent :
Gogoly – Egy kabát története

Róna István 1926-os könyvében Gogoly neve (is) helyesen szerepel.
A régies „köpönyeg” azoban csak „kabát”-ként jelenik meg.

De lássuk csak e ruha(darab), a „köpönyeg” nyelvi gyökét !

Tasnádi Edit és Kakuk Zsuzsa Török-Magyar Nagyszótárában :

kepenek szócikke-bokra a máig legnagyobb Török-Magyar Szótárból – 299. oldal

Azt, hogy Akakij Akakijevics köpönyege miből is készült, nemezből vagy abaposztóból, azt nem tudhatom. Minden esetre elgondolkodtató, hogy egy múfordítás már a címében is milyen mély és még mennyi kérdést feszeget…

A török műfordítás(ok)ban a magyar ritkaság, a Kabát a jellemző :

Palto (Rusça: Шинель – Şinyeľ), Rus yazar Nikolay Vasilyeviç Gogol’un 1842 yılında yayımlanan kısa hikâyesidir.

Magyar nézetben a (gogolyi) „köpönyeg” helyes török fordítása csak „kepenek” lehet ! 

Nyikolaj Vasziljevics Gogoly : A köpönyeg

A könyv, azaz A köpenyeg ismertetője röviden :

Gogoly az egyéniségében megnyomorított kisember alakját mintázta meg. Látszatra eggyszerű a történet: Akakij Akakijevics naphosszat aktákat körmölő kishivatalnok éhezéssel megtakarított pénzén új köpönyeget csináltat magának. A becses ruhadarabot az első este elrabolják tőle, s miután nem kerül elő – hősünk ágynak esik és belehal bánatába. Halála után viszont bosszút áll a világon: Itt marad és kísértetként visszajár a városba, Köpönyegeket sőt bundákat lop magas rangú tisztviselőktől, a vagyonosabb emberektől, a hozzá hasonlókat elnyomóktól…

Akakij Akakijevicset a bürokrácia embertelen gépezete megfosztotta valódi egyéniségétől, fölfalta vágyait. Amikor azonban takarékoskodni kezd, döbbenetes változáson megy keresztül: elevenebb, sőt szilárdabb jellemű lett, olyan ember, aki határozott célt tűzött maga elé. A balszerencsés fordulat után már nem tud a régi módon élni, belepusztul fájdalmába. Gogoly jelképnek szánja hőse tragédiáját: az ellopott köpenyeg az ellopott élet jelképe lesz. A cselekmény a fantasztikum világába fut: Akakij kísértetként áll bosszút tönkretett életéért.

Gogoly művészetére jellemző, – ahogyan nagy utódaiéra is – hogy a realizmussal nem zárja ki az elbeszélésből a csodát. A kísértés a realizmus része. Akakij sorsához és az orosz valósághoz hozzátartozik, hogy kísértetté váljék. Gogoly jelentősége – az időben távolodva – egyre nő, úgy tűnik, nemcsak a nagy orosz próza „bújt ki a köpönyegéből”, de groteszk szürrealizmusa a háborodott kaffkai zsidó látomások előzménye is.

A szegény hivatalnok, Akakij Akakijevics Basmacskin egyszer rászánja magát, hogy új köpönyeget varrasson magának. Amíg a kabát a szabónál készül, állandóan róla álmodozik. Aztán az elkészült ruhát elrabolják tőle a pétervári éjszakában. Egy tekintélyes tábornok segítségét kéri a köpönyeg visszaszerzésére, de az csúnyán elutasítja, majd bánatában kabát nélkül mászkál, megbetegszik és belehal. Ezt követően kísértetként visszajár, hogy mások köpenyét rabolja el.

Forrásaim

Benderli Gün – Gülen Yılmaz – Kakuk Zsuzsa – Tasnádi Edit : Török-Magyar Szótár / Türkçe-Macarca Sözlük (Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó, Budapest)

Melnychuk, O. S., editor (2012), “шинель”, in Етимологічний словник української мови
 [Etymological Dictionary of the Ukrainian Language] (in Ukrainian), volume 6 (У – Я), Kyiv: Naukova Dumka, →ISBNpage 416

chenille”, in Trésor de la langue française informatisé [Digitized Treasury of the French Language]
, 2012.

  • canicula”, in Charlton T. Lewis and Charles Short (1879), A Latin Dictionary, Oxford: Clarendon Press
  • canicula”, in Charlton T. Lewis (1891), An Elementary Latin Dictionary, New York: Harper & Brothers
  • canicula„, in Charles du Fresne du Cange’s Glossarium Mediæ et Infimæ Latinitatis (augmented edition with additions by D. P. Carpenterius, Adelungius and others, edited by Léopold Favre, 1883–1887)
  • canicula”, in Gaffiot, Félix (1934), Dictionnaire illustré latin-français, Hachette.

Legeza Ilona könyvismertetői https://legeza.oszk.hu/

Ossza meg: