Török szigetek a Szigetek tengerében

Tengerek török nézetben…

A törököket több tenger is övezi. Az elnevezéseik e tengerekre a (meg)szokottak mellett sajátosak, olykor egészen különösek. Törökösek.

Ilyen sajátosan török nevű tenger a Szigetek tengere…

Az Áigai-tenger vagy talán helyesebben, ejtés szerint Ájgáj-tenger nevének eredete máig is tisztázatlan, homályos. Vannak, akik ezen sokat nem agyalnak. Sőt voltak mindig is. A homály-magyarok ma igen bután meg szolgaian csak Égei tengerként emlegetik. A rómaiak is csak majmosan másolták Mare Aegaeum alakban. Ógörögül Aigaion Pelagosz (Αιγαίον Πέλαγος) alakban íratott meg hangzott…

Az Ájgáj-tenger (Αιγαίον Πέλαγος) nevét már az ókorban is sokféleképpen magyarázták. Némelyek szerint Aegae [ejt: Ájgáj] városáról, vagy Aegea amazon királynőről, aki e tengerbe veszett, megint mások szerint Athén alapítójáról, Aigaiosz (Αἰγεύς, latinkodón Aegeus) királyról, Thészeusz apjáról neveztetett el, aki fia (téves) halálhírére e tengerbe vetette magát…

A mai állapotában az **Ájgáj-tenger** ( **Égei tenger** ) avagy a **Szigetek tengere** ma jórészt Görög- meg Törökországot határolja

Megint más értelmezésben a ‘part’ jelentésű aigialosz (αἰγιαλός ) szó e tenger nevének eredete. Így magyarul az értelme : Partos tenger. Ez a tenger a Pónnim–tenger, azaz a Pún–tenger avagy a Római tenger (közhülyébben a „Földközi tenger”) észak-keleti nyúlványa minden más altengerénél szigetesebb területe, így talán – sok szigetnek sok a partja – innen is a Partos neve…

Az angolok meg The Aegean Sea [ejt Ídzsön szí] torzalakban emlegetik. A törökök mára nem csak egyszerűen átvették, de még egy kicsit tovább is egyszerűsítették : Ege Denizi azaz „Ege tengere”.

Volt és van azonban a törököknek egy szellemes(ebb)en egyszerűbb rég(ebb)i megnevezése is : Adalar Denizi, azaz a ‘Szigetek tengere‘ ! A magyarba is találóbb meg illőbb lehetne a Sziget-tenger vagy inkább a Szigetek tengere. A törökök tenger-neve igen találó, minthogy más (addig általuk látott) tengerben ennyi sok sziget sehol sincsen …

A magyarban is illőbb lenne szánalmas szolgai másolás helyett hellénesen a Hellén tenger, vagy eggyszerűen de szellemesen, törkösen a Szigetes tenger, Sziget-tenger, vagy akár dagályosabban vagy fennköltebben Özön-sziget tenger, vagy Sziget-özön tenger néven emlegetni a görögök meg törökök e szigetes tengerét !

Az Adalar Denizi, azaz a ‘Szigetek tengere‘, óhellénül Ájgáj-tenger a Görög főföld meg Anatolia (ma Törökország) között terül el. Közlekedik a Dardán-szoroson a Márvány-tengeren majd a Boszporuszon keresztül a Fekete-tengerrel is.

Az **Ájgáj-tenger** – **Égei tenger** – az űrből

Hajdan e Szigetes tengerben vagy fél ezer évig minden sziget török sziget – pontosabban az Oszmán Birodalomhoz tartozó sziget – volt, de mára töröknek már csak kettő maradt. A törökök gyakran föl is teszik (maguknak) ezt a történelmien költői kérdést : Miért éppen kettő ? Felezhettek volna a szigetekben, vagy a török partokhoz közeli szigetek lehetnének törökök, de ennyi erővel akár minden sziget lehetne görög is !

No akárhány sziget is török ma, fél ezer év alatt volt, mert lehetett idejük elnevezni őket, így természetesen mindnek van bő félezer éves, történelmi török neve is.

https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/c/c6/Aegean_Sea_map_bathymetry-tr.svg

Olykor egészen nyilvánvalóan a görögből való átvétel a török neve, mint Mytilini – Midilli esetében vagy Kriti – Girit esetében. De Evvoia – Eğriboz meg Samos -Sisam esetében már igen elgondolkodtató a népi névfejtés láthatára, míg Salamis – Kulur vagy İdhra – Çamlıcalar vagy Kithera – Çuha esetében már teljesen nyilvánvalóan önálló török névadással állunk szemben.

A mára töröknek megmaradt kettetlen kettő szigetnek a göröggel nem is egyeztethető teljesen török neve van. De miért is épp ez a kettő ? Hát néptöbbségi vagy más igazságossági elveket keresni ebben teljességgel fölösleges. Bozdzsa meg Gökcse szigete is csak eggyetlen okból maradt török. Ez pedig a stratégiai jelentőségük. A Márvány meg a Fekete-tenger felé vezető vizi átjáró, a Dardanellák kapujában álló őr-szigetek.

A hajdan hellén Tenedosz (Τένεδος), latinkodón Tenedus, az Íliászból ismeretes Trója melletti sziget a mai török Bozcaada, azaz Bozdzsa szigete…

**Bozdzsa ada** avagy **Tenedosz szigete**
NASA astronot fotoğrafı, Bozcaada, Ege Denizi, (Türkiye) NASA

Evlia Cselebi (Evliya Çelebi) írta hajdan a 16. században, hogy a világ legfinomabb borai Bozcaada (Tenedosz) szigetén teremnek. Manapság ez a sziget Törökország eggyik legjelentősebb bortermelő vidéke.

A Török azaz hogy az Oszmán Birodalom összeomlásával Bozdzsa meg Gökcse szigete kivételével csaknem minden Égei sziget a görögök tulajdonába került. Csak Bozcaaada meg Gökçeada szigete maradt (meg) a törököknek. Így ezeken a szigeteken a hajdani görög szöllészeteket is ők, a törökök örökölték. No ezt meg okkal a kitelepített görögök sérelmezhetik. Nehéz egy Nagy Birodalom örökén Rendet tenni…

Ajánlott olvasmányok :