A minap, vagyis tegnap esteledtén egy új török bor nyomára akadtam. A török bornak meg szöllejének a neve Karasakız. Rendkívül finom, zamatos, savakban is gazdag bor.
A Karasakız egy török piros/vörös szöllő Thrákia vidékein meg a Dardanellákon, amelyből vörösbort vagy vöröslőt érlelnek. A török igen helyesen a francoskodó „rozé” szót sem használja, hanem helyette ezt a török „pembe” szóval, ill. színnévvel illeti.
A hagyományos bor azonban a Karasakız szöllőből mély vörös !
A Gelibolu yarımadası vagyis Gallipoli félsziget, magyarul inkább a Dardanellák vidékéről
Ugyanezen Karasakız szöllő a hajdan hellén Tenedosz (Τένεδος), latinkodón Tenedus, vagyis a mai Bozcaada‘n, azaz Bozdzsa szigetén Kuntra néven ismeretes.
NASA astronot fotoğrafı, Bozcaada, Ege Denizi, (Türkiye) NASA
Evlia Cselebi (Evliya Çelebi) írta hajdan a 16. században, hogy a világ legfinomabb borai Bozcaada (Tenedosz) szigetén teremnek. Manapság ez a sziget Törökország eggyik legjelentősebb bortermelő vidéke. Nemcsak a Kuntra vagyis a Karasakız, de még három másik szöllőnek is nagy múltja van itt : a Çavuş, az Altınbaş (görög nevén Vasziláki) meg a Karalahna is terem itt.
A kara I. (mn.) fekete, sötét, zord, szomorú; kara II. (fn.) szárazföld(i); a sakız (fn.) szó pedig mézga, masztix; (ma inkább csak) rágó(gumi) jelentésben él a mai törökben. A Karasakız szöllő jelentése így ‘fekete ruganyos’ vagy ‘fekete mézgás’…
A címkérdésre – Karasakız vagy Kuntra ? – pedig a helyes válasz :
Thrákiában Karasakız, attól délre Bozdzsa meg Gökcse szigetén pedig Kuntra.
İgen valószínűnek tetszik, hogy a Kuntra az eredeti görög nevét idézi.
A hellén szöllő és bortermelés pedig a török szöllőkörök alapja lehetett…
Bozdzsa szigetéről minden művelt török tudja, hogy RÜM avagy RÚM örökségeként rómaiak, vagyis görögök lakták. Egészena 20. század Nagy Háborúságáig és nagy Fölfordulásáig. A görögök büszkék lehetnek rá, hogy méteres szép országot k anyarintottak vissza az Oszmán Birodalomból, de ennek a sikernek a lakosságcserével Tenedosz és a több, mint 2000 éves pazar borműveltsége is az áldozata lett.
Tenedosz vagy Bozdzsa szigete azaz Bozcaada évszázadok óta ismeretes és hírneves a borairól.
Hajdan e szigeten a Bor İstenének Dionüszosznak a tiszteletére évente ünnepségeket is rendeztek.
Az 1800-as években Tenedosz szigete 800,000 hordó bort termelt kivitelre évente. Borát a Kelet-Mediterráneum legjobb boraként tartották számon. (Ennek ma az árnya sem dereng…)
Amióta már nem lakják a görögök e szigetet, a bortermelés is visszaesett. A törökök inkább étek céljára termelnek ma itt szöllőt. De mint jól tudjuk, az étkezési csemegeszöllő meg a borszöllő az két külön lény, és a folyományuk is két külön termény. Azért négy borüzem még is van e szigeten, a Talay, Ataol, Corvus meg a Yunatcilar. Mind látogathatóak is.
Bozdzsa meg Gökcse szigete dolgában az is megemlítendő, hogy a Török azaz hogy az Oszmán Birodalom összeomlásával csaknem minden Égei sziget a görögök tulajdonába került. Csak Bozcaaada meg Gökçeada szigete maradt a törököknek. Így ezeken a szigeteken a hajdani görög szöllészeteket is ők örökölték. Így mehetett át a görög szöllőnév a török tudatba (is). (Bár talán már évszázadokkal korábban is ott volt.)
Források :
Morewood, S. (1838).: A Philosophical and Statistical History of the Inventions and Customs of Ancient and Modern Nations in the Manufacture and Use of Inebriating Lliquors. London: Longman and Company. p. 417. Retrieved 10 July 2014.
Madd River Designs. „Tenedos–Bozcaada Grape & Wine”. Tenedos-ege.com.