Ezen a napon … csaknem eggy évezrede …
Az 1071 augusztus 26.-án a Malazgirti (Manzikerti) Csata során a bizánci seregek vereséget szenvedtek a Szeldzsuk Birodalom szultánja, Alp Arszlán vezette haddal szemben.
Ez a nap tekinthető a „Római Szultánság” születésének…
De mi is ennek a fura „Római Szultánság”-nak a török nevek ?
A szeldzsuk török állam, amely Anatoliát uralta 1077 és 1307 között arabkodón Rúmi Szultánság vagy törökösen Rüm volt. Ez utóbbi illőbb a kései emlegetésére.
Az Ikóniumi avagy görögösen Ikonioni Szultánság nevét a fővárosa, a Bizánci Birodalomtól elhódított Ikonion (Ἰκόνιον) vagy latinosan Ikónium, a mai Konya városáról kapta. Ez a név „tudományos” használatra már csak azért is igen kétséges, mert a szeldzsukok vagyis a rümiek ezt a várost Dârülmülk néven emlegették.
Az anatóliai terület Bizánc hátországa és éléskamrája volt, ahogyan később a Szeldzsuk Birodalomnak is. Alp Arszlán szintúgy hátországának és éléskamrájának alakította ki míg Egyiptom meghódítására és a síita Fátimidák hatalmának megdöntésére törekedett.
A Rúm arab szó, amely törökül Rüm a Római Birodalmat és a magát ugyanígy nevező Kelet-Római Birodalmat avagy Bizáncot jelöli. A szeldzsukok azért nevezték a szultánságot rómainak, mert a rómaiaktól, azaz Bizánctól elhódított területen alapították meg az 1070-es években.
A mai török történészek inkább az „Anatoliai Szeldzsuk Szultánság”, törökül Anadolu Selçukluları elnevezéssel illetik. Újabban a „törökországi szeldzsukok” elnevezést is kedvelik némiképp célzatos történelemhamisítással…
A rúmi szeldzsukok az iszlám kulturális értékeit ötvözték bölcsen az elfoglalt rúmi (bizánci) területek hagyományaival, valamint a Közép-Ázsiából hozott ősi török örökséggel. (A mai törökség is minden ott élt korábbi birodalom folytatásának is tekinti magát.)
E birodalom alapjain sarjadt az új világhatalom : az Oszmán Birodalom !
Magyarnak ma (is) érdemes tisztán látni … különösen a ma barátkozó törökök dolgában :
Az Oszmán Birodalom oszmán-török nyelven : دولتْ علیّه عثمانیّه Devlet-i Âlije-ji Osmânijje, mai török nyelven meg Osmanlı İmparatorluğu vagy Osmanlı Devleti az eggyik legnagyobb és a legtovább fönnálló iszlám világbirodalom, amely évszázadokon át vezető hatalmi tényező volt a világ alakulásában.
A törökök ma barátkozólag az általunk Török Birodalomnak nevezett iszlám-állam bűneit csak „oszmán” – „Osmanlı İmparatorluğu” azaz „Oszmán Fönnhatóság” – néven emlegetik… modern elhatárolódással…
Talán igazuk is van e mosakodásban, hiszen eredetileg is annak, vagyis „Oszmán Birodalom”-nak hívták…
A saját magyar fogalmainkat is pontosítanunk kell !
Különösen, ha érteni szeretnénk egymást és a Jövőnk lehetőségeit…
A Római Szultánság születése vetette meg az új világhatalom, az Oszmán Birodalom alapjait !
A mai modern Törökország pedig éppen attól „modern”, hogy szakított az oszmán hagyományokkal…
Ajánlott olvasmány :
A LAUSANNE-I BÉKE NAPJÁN
1923-ban Lausanne-ban az antant hatalmak új békeszerződést kötöttek Törökországgal,
amely hatályon kívül helyezte az 1920-as Sèvres-i Békeszerződést.
Az eredmény : Törökország újra nagy lett !
Gyáva népnek nincs hazája !
De a törököknek bizony van !!!
Olvasó megjegyzés :
A Rüm, Rúmi szó eredete több mint valószínűen a római /roman/ szóra vezethető vissza.
V.Ö: Kelet-Római Császárság – ifj. Katona Imre
Viszontválaszom :
Természetesen. Bizánc magát Róma örökösének tekintette. Ennek a keleti hátországát hódította meg Alp Arszlán népe. A Rúmi Szultánság arabos alak. Ezzel szemben a Rüm a törökös változat.
Ezért nevezem a mi értelmező következetességünk szerint (a) Római Szultánságnak… (Sz.)