Francináci Francországban máig csak eggyetlen hivatalos nyelv van. Ez pedig a francia !
Ezek a kirekesztők osztottak nekünk „nemzetközi jog”-ot Trianonnál… Tria NON !!!
Ez a kettős mérce eggyik legelképesztőbb, legorcátlanabb, kirekesztő esete…

A Franci Alkotmány La Constitution française du 4 octobre 1958 rögtön a második bekezdésében rögzíti, hogy Franci(a)ország hivatalos nyelve a franci(a). Nem is lenne ezzel olyan nagy gond, ha nem élnének francos uralom és elnyomatás alatt évszázadok óta, sőt, eggy bő évezrede már egészen más anyanyelvű népek is.

A kormány kikötése, hogy minden gazdasági célú hirdetés franci(á)ul kell legyen, bár engedmény, hogy más nyelven is szerepelhet e mellett. Sőt ! Újabban olyan engedékenyek, hogy akár (nem-franci) anyanyelvén is megszólalhat valaki a média műsoraiban. Nagy engedmény ez az ezredéve elnyomott és módszeresen ritkított bretonoknak meg baszkoknak…

No lássuk csak a kiirtani szánt és máig elnyomott nyelveket Franci(a)ország területén !

No hát !

Bretannia !
Baszkország !

A kihalófélben vesződő breton meg baszk nyelvnek és nép(ek)nek nincs országa ! Máig sem…
Alig-alig tudja már valaki e vidékeken őseinek anyanyelvét…

Ím egy sürgető valódi föladat az EU téveteg tanácsnokainak meg hiteltelen hivatalnokainak, no meg buzgó bizalmasaiknak ! – Brüsszenetes perverziók, hagymázas háborús propaganda, meg a módszeresen EU-fosztó nigráns-hízlalás helyett…

2008 júliusában Versailles-ban a Franci Parlament óriási engedményeket tett. A francos alkotmányuk revíziójával hivatalosan elismerték a „regionális nyelvek”-et !  « Les langues régionales appartiennent au patrimoine de la France. » Tehát, alig több, mint ezer év megszállás után talán végre szólhat egy breton bretonul, anélkül, hogy legalább egy kiadós veréssel meg ne fenyegessék…

„Les langues régionales appartiennent au patrimoine de la France”
Ládd: Loi constitutionnelle du 23 juillet 2008.

No ezek a főfranciák osztanak ma is lapokat nekünk a műveltség álcája mögül…

De lássuk csak, mi is a „hivatalos nyelv” !

A Croissant központi kiflijétől délre a mára majdnem kiirtott ukszita, közismertebb tévnevén provanszál nyelvet beszélték az őslakosok…

Ez az észak-franci nyelv is persze több tájszólásra oszlik.
A központi nyelv-változat a franciã ! A „Francien” …

Az északi – ma uralkodó – nyelvjárásokban az oïl szót a latin HOC [EST] ILLUD ’ez az, így van’ nyomán használták. Így ez az ‘így nyelve‘. Ezek képezték a mai francia nyelv alapját.
Az okcitán nyelv a szokatlan elnevezését meg onnan kapta, hogy a középkori dél-francia(országi) nyelv-járásokban az igenlést az òc [ejt: ɔ] szóval fejezték ki a latin ’ez’, a HOC nyomán. Saját nevük, a lenga d’òc szó szerint is annyit jelent, hogy ‘az òc, azaz az ‘igen nyelve‘. A déli nyelv beszélői ma közhülyén az okcitánok. Valamivel értelm(ezet)esebben magyarul az ‘igen nyelvűek‘. Helyesebben, saját nyelvezetüknek megfelelően és saját (ki)ejtésükben az uksziták.

Az okcitán, okszitán vagy – hagyományosan téves nevén – a provanszál nyelv (okcitán nyelven occitan [ut͡siˈta] vagy lenga d’òc [leŋgɔˈdo(k)], francoskodón-franciául: occitan vagy langue d’oc) egy ma Dél-Franciaországban még beszélt, sőt több tájszólás (dialektus) formájában élő újlatin nyelv, amely közelebbről a nyugati újlatin nyelvek galloromán csoportjába tartozik. Tájnyelvi (dialektológiai) tekintetben leginkább a katalán nyelvhez áll közel, amellyel együtt nyelv(járás)-közösségnek idegenkedően latinkodón dialektális kontinuumnak is fölfogható…

Ez a mai országokon átívelő kép már nép-értelmezésben igen elgondokodtató !

Az okcitán az egyik legnagyobb kulturális és irodalmi hagyományokkal rendelkező kisebbségi nyelv Franciaországban, de egész Európában is, amely – ha kiveszőben is, de – még mindig él.
Na most… Igazán megérdemelne már egy önálló, saját országot !

Okcitánia !

A kihalófélben vesződő ukszita nyelvnek meg az ukszitá népnek nincs országa ! Máig sem…

Ím egy valóban sürgető föladat az EU téveteg tanácsnokainak meg hiteltelen hivatalnokainak, no meg buzgó bizalmasaiknak ! – Brüsszenetes perverziók, hagymázas háborús propaganda, meg a módszeresen EU-(f)osztogató nigráns-hízlalás helyett…

Ajánlott olvasmány :

Lenga dó – ukszitá – (meg) a provanszál nyelv

Ma messziről viszonylag eggységesnek tűnik a franci meg a spanyol nyelvterület.
Bár közelről már eggyáltalán nem az ! Érdemes hát nagyvonalakban áttekinteni a nyelv-történelmüket !

Nyelvi változások Dél-Nyugat-Európában Kr.u. 1000-2000 között

Ajánlott olvasmány :

Lenga dó – ukszitá – (meg) a provanszál nyelv

Olvasói hozzászólás :

T.C!

A térképen föltüntetett nyelvek zöme leginkább nyelvjárás, kb  mint a szögedi, a csángómagyar a székely,  vagy a palóc.
Önállóak a breton, a baszk, a katalán, a korzikai, a német, a flamand… szóval részigazságról van szó. 
Tény viszont, hogy a nemzetiségeket a franciák mostohán kezelték, kezelik, mindig mindenkit igyekeztek elfranciásítani, az „egyenlőség” jegyében .

Üdv. K.I.

Viszontválaszom :

Kedves Imre !

Önállóak a breton, a baszk, a katalán, a korzikai, a német, a flamand….

No meg a provanszál ! A 2. Világháború után 40 éven át azért is verés járt !
Ha az iskolában egy provaszi provansziul szólt provanszi cimborájához…
Meg is látszik, hogy milyen mértékben sikerült megritkítani a provansziul tudókat !

Ez durva, rasszista, hátrányos megkülönböztetés !!!

Ez nem részigazság !
Ez 100 % elnyomatás !!!

  No ezek a főfranciák osztanak ma is lapokat nekünk a műveltség álcája mögül…  

TRIANON párhuzamáról meg annyit, hogy…
Az elnyomott (máig megszállt) nemzeteikből, mint elzászi (német), flamand, breton, baszk, katalán, provanszál és korzikai nyelvekből meg a népeikből 7 másik kis ország is kitelik !

Üdv: Dr Sz L