KIKELET (MÁRCIUS) HAVA 7.-ÉN
851-ben e napon Nevenoe más jegyzésben Nominoë Bretagne első fejedelme, „Tad ar Vro”, a Breton Haza Atyja elesett Vendôme-nál a Bretagne függetlenségéért vívott szabadságharcban.
Bretagne a mai napig franci(a) megszállás alatt áll…
Nominoë avagy Nevenoe veszte napján, Bretagne első fejedelme, „Tad ar Vro” a breton Haza atyja – a máig is csak franci(á)ul emlegetett Bretagne – függetlenségéért vívott szabadságharcának veszte napján érdemes szót vesztegetnünk e több, mint ezer éve elnyomott népről meg a máig élő nyelvéről …
Van itt egy igen érdekes kis mozi is :
A franci(a) világ Breizh, (ejt: [bʁɛjs] ) franciálkodva Bretagne évezredes megszállásával ma is az európai jogok alapjait tiporja. A breton nyelv teljes eltakarítása azonban máig sem sikerült. Minden soviniszta francia kísérlet ellenére a négy és fél milliós breton népből már ugyan alig több mint kétszázezer, de e karakán kisebbség még mindig beszéli ősei nyelvét. A kelta brezőnek azaz Brezhoneg (ejt: [bʁe.ˈzõː.nɛk]) – francoskodva breton – nyelvet módszeresen irtották a franciák még a 20. században is. Az 1950-ben még egymillió ember által beszélt nyelvet – szorgos sovinizmussal – sikerült a kihalás szélére sodorni. Az UNESCO a brezőneket – Brejsz azaz Bretagne nyelvét – ma a „súlyosan veszélyeztetett” nyelvek közé sorolja. (Ládd: Atlas of the World’s Languages in Danger.) Az utóbbi évtizedben sikerült a kihalási folyamatot lelassítani, és ma a kétnyelvű – franci-brezőnek – iskolába járó gyermekek száma már (33%-os) növekedésnek is indult.
Egyik nagy gondja – a máig megszállt területen – a nyelv föltámasztásának, hogy a tájnyelvi különbségek is igen nagyok a kis Brejszen belül is… Irodalmi avagy általánosan elfogadható köznyelv kialakulásának pedig az elmúlt évezred nemigen kedvezett…
Brezőnek (breton) nyelvjárások még élnek nyugaton (színesen), keleten szürkülten…
A keleti szürke területeken, az öt gall törzs hajdani területéből 3 törzs szálláshelyén kihalóban levő gallo nyelven Bertaèyn, (ejt: [bəʁ.taɛɲ]) azaz Börtaeny e föld neve.
A megszállás alatt az elfogadott köznyelv normája sem alakulhatott ki, így még saját hazájuk nevének kiejtése is ıngadozik: Breizh az észak-nyugati megyéikben „Brejsz”, a dél-keletiekben meg „Breh”-ként hangzik. Így különbözőképpen is īrják. A Kerne-Tregor térségben Breiz, míg a Vannetais-vidéken Breih alakban…
Talán Brettania a legillendőbb magyar neve a ma francos Bretagne nevén ismert félszigetnek és vidéknek, – amelyet a Marseilles-ből induló hellén fölfedező, Masszáliai Pütheász (Πυθέας ὁ Μασσαλιώτης) már Kr.e. 320-ban Brettaniai-t (Βρεττανίαι) néven emlegetett. – bár a latinban meg az Armorika volt a bevett neve…
A Seauana, ma Seine azaz Szajna meg a Liger, ma Loire folyó(k) pirossal jelölve.
Breisz, – brezőnekül Breizh, – a francos Bretagne régebben Kis Britannia néven is ismert volt. Így talán (jobban) érthető a – méretében és szellemében is – rohamosan zsugorodó Brit Birodalom máig megtartott „Nagy Britannia” (Great Britain) neve is. A Masszáliai Pütheász (Πυθέας ὁ Μασσαλιώτης) – Marseilles-ből induló hellén fölfedező – már Kr.e. 320-ban említi Βρεττανίαι [ejt : Brettaniai] néven. A brython népek a Római Birodalom Armorica tartományában is itthon voltak már 1600 évvel ezelőtt is.
De a fönti terkép talán még jobban érthető, ha Armorika mint félsziget mutatkozik meg :
Massif armoricain, peuples gaulois armoricains, secteur militaire romain d’Armorique.
Armorika félsziget és régi népei …
(Lecedreatlantique, 2021)
A Kr.u. 470-es években pedig Jordanes is említést tesz Riothamus vagy Riutimus vagy Riotimus gótok ellen harcoló római-brit hadvezér nagyságáról, akit ő a „Britonok királya”-ként emleget: Riothamus latinosított alakja a brython Rigotamos személynévnek, amelynek jelentése: a ’legnagyobb király’. És az ejtett, vagyis a kiejtendő „e” kedvéért itt van legfőbb nemzeti hősük, a(z i.sz.) 851-ben a franciák elleni függetlenségi háborúban elesett Nevenoe neve franciásan Nominoë alakban ismert. Brejsz első fejedelmeként, – brezőnekül Tad ar Vro, latinosan Pater Patriae – azaz a „Haza Atyja”-ként is emlegetik.
A hős Nevenoe neve – franciásan Nominoë – vég-e-je is természetesen (ki)ejtendő.
A breton nevek franci(a) átirata gyakran kettőspontos, a kiejtendő e hang-alakoknál. Ilyen pl. Laënnec neve.
A helyes īrásmód a bretonban minden kétséget kizáróan a Laennec alak, (a) diaireszisz (fekvő kettőspont) nélkül, – minthogy breton név – hiszen (az) „ë” betű nem használatos breton nevekben. E kettőspontot – diairesziszt, pongyolatinkodván diarézist – a franciák használják a szokatlan helyzetben (is) kiejtendő e-re. (Ahogyan a németek is teszik ezt „umlaut” néven.) A görög diaireszisz (διαίρεσις) szó jelentése maga ’elkülönítés’, ’megkülönböztetés’.
E napon a talán leghíresebb breton emlékét is érdemes föidézni :
Laennec a sztéthoszkopot föltaláló breton orvos volt…
„BRETON PARTON SÚJT MAJD AZ ÁLOM” – LAENNEC SZÜLINAPJÁN
Talán túlél Laennec ős-anyanyelve is…
AJÁNLOTT OLVASMÁNY :
FRANCI(A)ORSZÁG NYELVEI
2025.08.17. DR. SZABÓ LÁSZLÓ NYELVMENTŐ
Francináci Francországban máig csak eggyetlen hivatalos nyelv van. Ez pedig a francia !
Ezek a kirekesztők osztottak nekünk „nemzetközi jog”-ot Trianonnál…
A Magyar Irodalomban …
Július utolsó napjainak egyikén, emlékszem, nagy breton népünnepséget rendeztünk a falu piacán. (Kuncz Aladár)
Mindig arra vártam, hogy a fehérruhás breton asszony jön el, az utolsó, akit csókoltam. (Kuncz Aladár)
Ady Endre költeményével búcsúzva :
Temetés a tengeren
Breton parton sújt majd az álom
S alszunk fehéren és halottan
Tengeres, téli, szürke tájon.
Jönnek erős, breton legények
S fejkötős, komoly, szűz leányok
S fölzeng egy bús, istenes ének.
Köd és zsolozsma. Zúg a tenger,
Vörös bárkára visznek minket
Könnyel, virággal, félelemmel.
S téli orkán vad szele dobban,
Vörös bárkánk tengerre vágtat
S futunk fehéren és halottan.
1906
Horváth János Ady költői világában figyelt föl arra, hogy mintha a halál is élet lenne, szendergés, amelyből nem keltenek fel, csak titokzatos erők ragadnak magukkal, ahová kell. A lírai történés két szélső állapot („S alszunk fehéren és halottan”, illetve „S futunk fehéren és halottan”) között ível. A Temetés a tengeren hangsúlyozottan stilizált színhelye, a „breton part” kísérteties és fennséges tája, valamint az ott élő legények és leányok rituálékhoz szokott élete nemcsak baljós hátteret ad a sírba hanyatló szerelemnek, hanem egyúttal éles kontrasztban áll annak síron túl is érvényesülő életerejével.