A Prazeodymium meg a Neodymium ik-rejtélye, fölfedezése és elnevezése.
Már itt az elején rögtön helyesbítenék : A delejes dűmiumok azaz a delejes dymiumok – Az ikerelemek ! Ugyanis a hellén (görög) eredeti az ‘iker’ szóból képez, amely még az „ü” hangot nem ösmerő latinban is a hellén üpszilont idéző „y”-nal szerepel. A magyar meg – a latinnal meg az anglonáci nyelvi terrorral szemben – ü-t még ejteni is képes, így kár lenne e hangot más képtelenek kedvéért itt elsikkasztani.
Delejesek vagy delejtelenek ? Esetleg delejetlenek ? Idegenkedő közhülyén : Vajon mágnesesek ?
A dymiumok bizony delejesek ! A vasnál (is) sokkal delejesebbek, hellénkedőn meg mágnesesebbek.
A dymiumokat 1885-ben fedezte föl Carl Auer von Welsbach osztrák vegyész Bécsben, amikor az addig eggy elemnek hitt ikranyagot, a didímiumot / didymiumot azaz didümiumot választott szét prazeodymiumra meg neodymiumra. Mai pongyolatinkodó nevén prazeodímiumra meg neodímiumra.
hochgeladen von AxelHH
Carl Auer von Welsbach négy vegyi (kémiai) elem, négy lanthanoida, a prazeodymium, az neodymium, az ytterbium meg a lutécium – pongyolán a neodímium, a prazeodímium, az itterbium és a lutécium – fölfedezője. A mai rongymagyar irataival (meg ejtésével) szemben a német iratában három hűen őrzi az üpszilonokat is Neodym, Praseodym, Ytterbium und Lutetium alakban.
Carl Auer von Welsbach, a lanthanoidász a négy vegyelemével, azaz a négy lanthanoida fölfedezésével e sorban is (a) bajnok, mint elem(föl)fedezész. (Sz.)
A Didymium pongyolábban Didímium magyar(abb)ul helyesen a didümium föltételezett (hüpothetikus) elem volt, amely Di vegyjellel 1869-ben Mengyelejev periódusos rendszerének első változatába is bekerült. Később kiderült róla, hogy a prazeodymium meg a neodymium keveréke, emellett nyomokban egyéb lanthanoida elemeket, szamáriumot és gadolíniumot is tartalmaz.
Ennek a rokonságában és folytatásaként az alsó két sorból a fölső a lantanoidáké…
Ez az elemcsoport, a Didymium csak vegyületei formájában állt a kutatók rendelkezésére, mégis a korabeli publikációkban gyakran elemként hivatkoztak rá. Az oxidjának a többi lanthanoida-oxidhoz hasonló névképzéssel (céria, lanthána, ittria stb.) a Didymia pongyolábban, rongymagyarul didímia nevet adták. Helyesen hellén-hűen magyarul a didümia lenne illendő. Rövid tudományos pályafutása során elemi formában nem tudták előállítani. Hiszen nem is lehet…
Az elemnek hitt keveréket Carl Gustaf Mosander svéd vegyész (kémikus), a lanthán, erbium és terbium fölfedezője 1841-ben különítette el lanthán-oxidtól, amihez való hasonlósága miatt kapta a nevét. A didymium azaz didümium szó görögül ‘ikerelem‘-et, ‘ikrengy‘-et jelent. Per Teodor Cleve svéd vegyész jött rá 1874-ben, hogy két összetevőből áll. A didümium tehát kétszeresen is ‘ikerelem‘. Ha e két félfém-elem közös nevét alkotnánk meg, hát azt Per Teodor Cleve nevéből érdemes képeznünk. Akár cléviumok vagy kléviumok képpen. Végül Carl Auer Freiherr von Welsbach osztrák kémikus választotta szét 1886-ban frakcionált kristályosítással salétromsavas oldatból a két elem sóját, prazeodímium-ammónium-nitrátot és neodímium-ammónium-nitrátot. Ennek ellenére az ‘ikrelem‘-et (Sz.) Mengyelejev a periódusos rendszernek még az 1889-es változatában is bennehagyta.
Negyedik oszlopban alulról a második elem, 95-ös rendszámmal.
Первая версия периодической системы химических элементов, созданная Д.И.Менделеевым в 1869 году.
(Общественное достояние)
Ezt az időszakot nevezik föllengzősen a ritkaföldfém krízisnek, ugyanis ezek az elemek sehogy sem akartak illeszkedni az addig alkotott rendszerhez. Egy új oszlopnak túl sokan voltak, egy új sor lehetősége pedig értelmetlenségében föl sem merült, hiszen ezeknek az elemeknek a vegyértéke a rendszámmal nem változott.
A neodymium vagy pongyolábban neodímium egy vegyi (kémiai) elem, lanthanoida ritkaföldfém. A rendszáma 60, vegyjele Nd.
Neodümium a bomlás ellen argongázban
Elnevezése a görög νέος [ejt : neosz] ‘új’, δίδυμος [ejt : didümosz] ‘iker’ szavak párosításával keletkezett, a di- előtagot – tévetegek szerint a -dy- szótagot – kihagyták az elem nevéből. E téveteg -dy- szótag-kihagyás ellen szól a német Neodym meg az angol Neodymium megnevezése is.
Tulajdonságai igencsak hasonlóak a lantán (lantanoida) ikerpárja tulajdonságaihoz.
A név a ritkaföldfém iparágában egy ideig használatban maradt. Az Egyesült Államokban didymium-sónak hívták azokat a vegyületeket, amik a monacitból a cérium eltávolítása után maradtak vissza. Ez a Mosander-féle eredeti változathoz képest lantánt is tartalmaz. Európában ezt a keveréket krakkolási katalizátorként alkalmazták, amelyet később tiszta lantán- vagy neodímiumalapú vegyületekkel váltották ki.
Neve az üvegiparban és kohászatban is fönnmaradt, ugyanis optikai tulajdonságait fölhasználták védő-szemüvegek üvegének színezéséhez, és a név idővel márkanévvé vált. A didymium üveg teljesen kiszűri az izzó fém és üvegolvadék zavaró sárga fényét, emellett a kohászati eljárások során jelenlevő magas hőmérsékletű gázok UV-sugárzásával szemben is védelmet biztosít.
Fényképezésnél a didymium-üveget fényszűrőként használják, a vörös és narancssárga árnyalatok telítettségének növelését lehet elérni vele.
Mire is valók a ritka földfémek ?
Hogyan is juthatnánk hozzájuk biztonságosan ?
Ím egy tanulságos kis tudományos rajzimozi róla :
Unlimited Resources From Space – Asteroid Mining
Forrásaim :
Carl Auer v. Welsbach: „Die Zerlegung des Didyms in seine Elemente“, Monatshefte für Chemie, 1885, 6 (1), S. 477–491 (doi:10.1007/BF01554643).
Karl A. Gschneidner, Jr., Jean-Claude Bünzli, Vitalij K. Pecharsky, Handbook on the Physics and Chemistry of Rare Earths: Vol.41, p.36
C. K. Gupta, Nagaiyar Krishnamurthy. Extractive metallurgy of rare earths. CRC Press, 441. o. (2004). ISBN 0415333407
Didymium Glasses for Glass Blowing https://www.youtube.com/watch?v=gtZT5kCc0CQ
Szemüveg http://www.sundanceglass.com/didymiumsr.htm
Kurzgesagt – In a Nutshell : Unlimited Resources From Space – Asteroid Mining
Nyáry Szabó László : Szabó-szótár / ideolektusom (mind-máig digitális „kéz”- ill. „gép”-ıratban)
(Sz.) : Számozatlan, forrásolatlan saját (alkotású) szójavallataim