Oszmán török (nyelvi) örökség a szögedi étökművészetben
Szögedi török rögök vagy Török (szó)rögök Szögedön azaz a Szögedi Nagytájon
szakdolgozat-tervezet
(erőssen munkaközi változat)
Talán inkább …
Török(ös) Főz-Örökség
A Szögedi Szótár fényében
A Szögedi Török Konyhanyelv
Tájszótárunk emléközetében
Török viszonyokra / kapcsolatokra utaló szóelemek a nagy-szögedi konyha(kert) tájnyelvében
Alszögedi Szabó mög törökverő Nyáry őseim nemös emléközetének
Készítette (kifőzte-sütötte-rántotta) : Dr. Szabó László,
Keleti nyelvek és kultúrák – Altajisztika BA
Neptun-kód: OIKCIF
Témavezető : Prof. Dr. Papp Sándor és Sinkovits Balázs
Tervezett szócikk történet minta : Róna-Tas West Old Turkic …
Tartalomjegyzék
– Bevezetés – Kutatásom története
– Türök- (közhülyén türk) -Magyar (nyelvi) érintkezésök
– A török Szögedön
– A Szögedi Tájszóllás
– Török rokonkörű szavak szögedi konyha-szókincsünkben
– (meg)termelés, földolgozás,
– Edényök mög eszközök,
– Sütés-főzés,
– Ételök
– Forrásolás
Kutatástörténetem – Kutatásom története
A magyar nyelv és ezen belül is a szögedi nyelvjárás törökös elemei kora gyermekkoromtól igen élénken foglalkoztattak. Nem kifejezetten a török megszállás (kora) érdekelt, hanem inkább a korábbi érintkezések, avagy a törökös rokonság öröksége. Személyes érintettségemet családi hagyomány is támogatja, mi szerint apai ágon – a szögedi ágamon – török ősöm (őseim) is van(nak). Ennek a pontos földerítése ma már szinte lehetetlen, mivel egy örökösödés során Nyáry dédnagybátyám örökségének tűzre vetésével az igen alaposan kidolgozott Nyáry-családfámat is sikerült elveszejteni.
A török nyelvvel – azazhogy a török alapjaival – bár viszonylag igen korán, az orosz után csak második idegen nyelvként sikerült ismerkednem a szegedi JATE Altajisztika szakán 13 évesen. Torma József tanár úr különös hangsúlyt fektetett a magyar-rokon török szavak kiemelésére, ill. minden a törökben idegen szó más nyelvi kapcsolatára is. Korai bevésődésként mondhatom a zsigereimben van a magyar szókincsemben a török elemek kurkászása-keresése.
Nyelvi érdeklődésem igen sokrétű. Tájnyelvi kutatásokkal több, mint 3 évtizede foglalkozom. Bő harmad százada kezdtem ismerkedni meg Bálint Sándor Szegedi Szótárának hatalmas anyagával. Ez utóbbi negyedszázad e szótár újraírására is adott időt. Jelenleg munkaközi változatban csiszolódik a Szögedi Szótár című vállalkozásom, amelynek révén annak a 400. oldalán is már túl vagyok. Ebben újra elemzem és értelmezem (tematizálom) a Szögedi Nagytáj egész (alap)szókincsét, amely nekem is ős-apanyelvem. İllőbben talán „atyanyelvem” (Sz.). Ennek kapcsán lelek rendre újabb meg újabb (nyelvi) kincseket. Egészen elemi török rögöket (is) szögedi nyelvemben. Ez a helynevekre és azokon túl az Élet csaknem minden területére kiterjedő szó-kincs képezi kutatásom gerincét. Bálint Sándor 1957-es tájszótárában a saját korában már kihalt, vagyis már általa sem hallott, de (Szegedről) valaha adatolt szavakat is szerepeltet. Ilyen török-gyanús, de értelmez(het)etlen örökségre szórvány-példa a cselebi dohány fn. 1723 ‘finom dohány’. (Reizner I. 310.)
Ezek – a(z ilyen) „cselebi dohányok” – szétszórt szálain meg nyomain szökött lángba kutatásom pisla parazsa[T8] …
Alapkérdésként merült föl e szakdolgozat írásakor, hogy milyen széles és milyen mélly legyen a merítés ? Széltében : a mai szűk Szeged vagy a Szögedi Nagytáj legyen-e a keretem ? Mélységben : Az oszmán-kori iratokig földolgozzam-e ? Vagy maradjak-e tisztán a kései (mai) magyar (nyelvű) örökségnél ?
Végül a fokozatosság elvén a következetesen (és közepesen) széles – még e dolgozat keretei között átfogható – kitekintés, de a kor szerint kevésbé mély merítés mellett döntöttem. Természetesen tervem a távlatokban Szeged városának török-kori iratanyagának földolgozása is, de ez a mostani munka még csak a török utáni magyar forrásokat kezdi földolgozni.
Bár a Szegedi szótár a török előtti szórvány magyar forrásokat is földolgozza… a magam 30 esztendeje csöpögtetett Szögedi szótára pedig még a(z ebből) kimosódott szó-iszapot is újramossa…
Vidovenyecz Márton nevezte ezen vázlatom (korábbi) piszkozatát „csalimese”-’nek. Nem is kívánok ettől a tamgától, ettől gondolattól nagyon szabadulni. Unalmas sivár szöveg helyett szívesen vállalom a csalimesék többezer éves szép hagyományának hangulatát. Már csak azért is, mert a hiányos források kusza rengetegében nem is kívánok okosabbnak látszani, mint amilyen lehetek…
De… A szakdolgozatomhoz persze még aszalom a szöveget, és ígérhetem, hogy természetesen sokkal szárazabb leszek !
De szakdolgozatomat – átmönetileg – a mai pesti(e)s mekegő nyelvhez igazítom…
Szakdolgozat :
Fölső határ szóköz nélkül 95 000 karakter. Hmmm…
Ez … Hány oldal ?
Alapkutatásom eredetileg (első körben) a teljes szögedi szókincs török(ös) örökségére körvonalazódott. Ez azonban igen mélly merítésnek bizonyult. Nagydoktori témá(m)nak is méretes falat lehet …
Szűkítettem hát a Szögedi Étökműveltségre.
Türök- (közhülyén türk) -Magyar (nyelvi) érintkezésök
Türük rétög :
Ősi ködbe vesző ős-türök-magyar (nyelvi) érintkezésök
Nándor (Ogur) rétög :
Az Etil-menti Nagy Magyarország (Magna Hungaria) táján meg a Kárpát-medencében és a Balkánon történt ogur-nándor (nyelvi) érintkezésök. Kérdéses, hogy a palócos elemeink ide sorolhaóak-e ?
Qıpcsáq rétög :
A qun-tatár-nogaj (ködbe vesző) türök-magyar (nyelvi) érintkezésök
Oguz rétög : Oszmán rétög :
Magyarország Oszmán Birodalom általi mögszállásának idején esött török-magyar (nyelvi) érintkezésök.
Az oguz rétög tágabban is értelmezhető. Esetleges úz elemek vagy más, nem oszmán érintkezések is ide sorolhatóak …
Szögedi török szórögök
A szó-beli hagyomány a tanulmányom gerince.
Kálmány Lajos – Tömörkény István – Bálint Sándor
Nyomok… történelmi, régészeti, hagyományi örökség…
Szöged török(ös) főz-emléközete
Természetössen csakis röndös szögedi nyelvön mögírva… tervezöm… ragaszkodom a török kor – sőt az utána következő két évszázadban is (túl)élő – röndös, özögető nyelvözetéhöz. Töszöm ezt nem csak szömélyös kötődésöm révén, de annak érzéköltetésére is, hogy… Bár… Ha nem tarol a török az Alföldünkön 150 éven át, [T12] akkor ma ez lehetne, azazhogy ez lenne az irodalmi nyelvünk[1], a pesti(e)s(en) e-terhes, mekegzetes (magán)hang-sivársággal szemben…
Ha őseim nem lettek volna nyelvükben is szilajak, ma törököt is „terek” néven emlegetne Pest embere …
Ét-elemek Hellyneveinkben…
Bötűrendben
Török vonatkozású szögedi köztérneveink…
Török utca régebben Törökfő utca
*Török-fej utca = Jósika utca, Török utca
*Török Fő utca = Jósika utca, Török utca, Vadász utca
*Törökfő utca = Jósika utca, Török utca, Vadász utca
Az utca történetiségéhez természetesen a „Törökfő utca” illik leginkább, így ennek helyreállítása a távlati cél.
Török utca
SZL Végr. 1841: Török Fej utca. 1850: Török Fő utcax: SZB 1861/65: Török fej utca. SZB 1870/46. 1878: Törökfő utca. 1879: Török-fej utca x. 1880-1941: ~. 1942, 1948: Törökfej utca. 1958: ~.
A régi Törökfej vagy Törökfő utca magában foglalta a mai Jósika utca egy részét, valamint a Török és a Vadász utcát is. (Nevének eredetét a Jósika utcáról szólva ismertettem.)??? Száz év előtti állapotáról -r [BAKAY NÁNDOR) ad képet (SZH 1874. aug. 16.). Úgy látszik, a negyvenes években már megkísérelték??? a régi utcanév fölelevenítését.??? Az utca történetiségéhez természetesen a „Törökfő utca” illik leginkább, így ennek helyreállítása a távlati cél. Ebben az utcában született Maróczy Géza, a legnagyobb magyar sakkozó. Az ő nevére való keresztelést az utca nevének mély történeti beágyazottsága kétséges értékűvé teszi, így Szeged – Dr. Szabó László a Köztérnév Bizottság alapítója indítványára – Maróczy Géza teret kapott inkább Újszegeden, a sakktagozatos iskola előterében…[2]
Forrás Szeged utcanévtára
Péter László
Szabó László …
Szó kincsünk…
A legfőbb forrásom a Szegedi szótár, amelynek nyomán fogant a saját 30 éves fejlesztésű kéziratos-gépiratos Szögedi szótárom… amely az eredeti szótár összes szócikkeinek helyreigazításán túl tetemes anyaggal (kb 30 %) bővítette is azt…[T13] saját gyűlytéseim (meg mások gyűlytéseinek összegzése) nyomán …
Dugonics András végigolvasandó !!!
Kálmány Lajos átböngészendő !!!
Még a kéziratosan maradt anyagai is mind !
balik ~ balek (-ot, -ja) fn. ‘könnyen rászedhető, hiszékeny ember’. Né nézzön mán baliknak, ha tanyai vagyok is. (A török nyelvben máig ’hal’ jelöntésbenn él…)[T14]
balha
Nr. A boszorkányok hitették hogy Törökországra bolháért adják az gabonát, halat. Reizn. IV. 390. Ha tenyereden bolhát fogsz, pénzes levelet kapsz. 1874. Fer.
basa fn. ‘török rang’. „…a basa, a török úr, de nagyon jó török ember volt, mert íme még kétszáz esztendő múltán ma is a nevéről nevezik azt az utcát…” (Tömörkény: Csata a boldogságért, 1902.) Vödd: Harambasa, Hóbajárt basa, ill. Hóbiárt basa, szerdárbasa, városbasa !
basadohány (†)[T15] fn. 1722: ???töröktől való??? ‘ajándékba való finom dohány’. Reizner III. 505.
bosztán fn. 1. ‘veteményes kert’. Kálm II. 243. Pa. 2. ‘dinnyeföld’, jj idén nincs bosztánunk.
bosztányos (-t, -sa) fn. 1. ‘konyhakertész’. Kálm. II. 184. Pa. 2. ‘dinnyetermelő, dinnyecsősz’. Pa. Vödd: dinnyebosztányos.
csalma[T16] (tatársüveg), …török örökség… fn. ‘tatár süveg’. 1809: íme! a Bégnek ruhája, a Tsalmája is. Vedr-Haza. 88. Népdal : Helyre szödöm gombjait, Elszegdölöm nyakjait, Bort iszok csalmájábul, Szíjat vágok hátábul. Kálm-Népkölt. I. 214. Volt * csalama alakja is. KálmKézir. Sző.
parókafa[T17] : szömörce(fa)[T18] (Cotinus coggygria). A szömörcefélék (Anacardiaceae) családjába tartozó fásszárú növényfaj; többnyire nagyobb cserje, ritkábban kis fa. Cserző-, festőnövényként és gyógynövényként is hasznosítható. Egyéb nevei: cserzőfa[T19] , szumák[T20] , timorfa[T21] . A szögedi hiedelöm szerint még a törökök hozták be dísznövényként – az Öröm Virágaként – vidékünkre. Leveleit népünk lázcsıllapítónak használta. (Tóth Béla : A köszörűs kádi Szeged, 1959)
A ’Kanárimadár’ – sárga lombú magyar fajta illene a várkertbe ! …
Ét(ek)növényeink
Konyhakerti növényeink
Paprika
A magyar nyelvben használatos szóalak régön még a törökbors – Erdélyben mög pogánybors – mögnevezés volt általános, ami az átvétel balkáni irányát és a(z akkor még csípős) paprika borsot pótló tulajdonságát rejti magában. Bálint Sándor érdekességként egy „tudákos névmagyarázatot” (ma úgy mondanák: népetimológiát) is fölidéz a Szöged melletti Röszkéről, amely szerint a paprika terjesztésében a papok úgy mutattak példát, hogy maguk nem csak termesztették, de fogyasztották is a möglehetősen csípős fűszernövényt, s eközben igencsak könnyeztek. A „paprika” szó népi értelmezése eszerint a pap-ríkató kifejezésből ered.[3]
törökpaprika fn. ‘balkáni (bolgár) őrölt paprika, amelyből a múlt század 60-as, 70-es éveiben némi behozatalunk is volt’. Vízi úton jutott el hozzánk. Szegedi Híradó 1864: 90. sz. és öregektől,
törökparadicsom fn. ‘padlizsán’.
Gabonáink
† törökbúza fn. Fuchs XVII : Török búza. (Turcicum frumentum), Türkisch Korn. Másutt él, régies kifejezéssé lett, nálunk már régebben kihalt szó.
Törökös Almáink
Török-Bálint-alma
Törökbálintalma Ládd : alma.
Tombác(z)-alma
Szögedi gyümölcseink között különös figyelmet érdemöl a Tombác(z)-alma nem csak szépsége meg bősége, de a nevében rejlő török szórokonság okán is …
Tombác-alma, tombácalma Ládd : alma.
De mitől is Tombác- ez az almánk ?
A tombác(z) hajdan szögedi közszóként és névként is élt ?
Lehetségös, hogy a szállítására alkalmas tombác hajóról, öblös hajótestről de/vagy akár eggy gyümölcs-nemesítő Tombácz nevű kertészről is kaphatta a nevét…
tombác (-ot) fn. 1825. Nátly: „tombátz, hajó helyett malom alá tétetni szokott kivésett vastag szál tölgyfa, mellynek belső ürege általmérőjében 4-6 lábnyi. Egy malom alá három tombátz tétetik : kettő a malom alá, egy pedig .tárhajó gyanánt a késségen kívül.” Hasonlóan KovSze 117., de hozzátöszi, hogy a tombácban rudat, kötelet, evezőt helyöztek el, továbbá a nagykerék tengelyének egyik csapágya nyugodott rajta. Már Bálint Sándor sem látta, de a szót még hallotta. Említi Dugjó. I. 319.||
A tombác csaknem ebben a hangalakban ma is él a törökben. Úgy tűnik újabb elfeledett magyar jövevényszó a törökben ! A hideg döbbenet azonban az, hogy míg a törökben él, a hagyományát nem őrző magyarban csaknem kiveszett. Ideolektusomban még természetes, így terjesztem is hírét a magam erejéből…
A Kakuk Zsuzsa – Tasnádi Edit féle nagy Türkçe-Macarca Sözlükben igen kurtán-furcsán szerepel a „tombaz” : ’1. ladik 2. ponton’ jelentésben,[4]
A magam szótárában (szócikkében)tombaz fn. tombác, bürü, idegenkedőn meg ponton; tombaz köprüsü tombáchíd, bürü(hīd), pongyolatinkodón meg pontonhíd.
A „tombác” Róna Tas – Berta Árpád West Old Turkic szótárában sem szerepel… (a hiányzás is forrásolást igényel oldalszámmal !!!)
A ’hajó(test)’ jelentésű közszó ha halódik is, családnévként még mindig él !
Tombácz : családnév Alsóvároson. Szóllás : Mögült, mint Tombáczékná a pocok (= megült sokáig tartózkodik vhol. Tréf.).
Tombáczfokfn. ‘Tisza-rész a Boszorkány-szigettől délre’.
tombácos malom fn. ‘a vízi malmoknak kezdetlegesebb fajtája’. Az ilyennek nem volt csinosan faragott orrtőkéje. Belseje és beosztása is egyszerűbb volt az újabb formánál, amely a 19. (múlt) század első harmadában vált általánossá. KovSze. 118.
Tombácos áttörés a türkologiában… az altajisztikában…
Vagyis
Magyar jövevényszavak tömege a törökben meg a szláv nyelvekben !!!
Ét(ek)állataink
törökgalamb fn. ‘a Szegeden tenyésztett legnagyobb húsgalambfajta’*-
töröktyúk fn. a ‘(japáni )törpetyúk’.
törökcsirke fn. ‘töröktyúk csibéje’.
törökkakas fn.’a török tyúk kakasa’.
„Törökös dolgok”
Török jelzős előtagú kifejezések
Külön gyűlytöttem a jelzős szerkezeteket, ill. a szóösszetételeket, amelyben a „török” jelzőként szerepöl…
Törökfej utca vagy szöbben Törökfő utca fn. ‘vízelőtti utcanév.’ Bainville. Nr, Nevét egy turbános török(ös) fejjel díszített háztól kapta, amely a Rákóczi téren ma is látható. ???B.S. Mai színtelen neve Török utca !
* törökmag fn. ‘ricinus’. TömSzót.
*
töröksöprű fn. ‘söprűnövényből (Artemisia scoparia) kötött söprű’.
Étkörnyezet
† törökszőnyeg fn. 1774. Jankó : Egy öt részbül álló nagy ebédlő asztal, egy
Török szőnyeggel. Vödd : szőnyeg.
Ez a bejegyzés azért is lehet érdekös mert a (följegyzés) szöveg-összefüggéséből kítűnik, hogy a nagy ebédlő asztal alá törökszőnyeg illendő !
Zsigerutca .. Zsigerország
A török világ kulturális fővárosában…
Nállunk mög a szögedi világ máig őrzi a perzsás dzsiger alakot is !
† : a már az 1957-es Szegedi szótár szerint is kihaltnak minősített szavak megkülönböztető jele
Fűszere(in)k
Tárkony – tarhun – tərxun
Talán másik (ebben foglalt?) írás(om)ul :
Edényeink
Edények – edénynevek
Mögkülönböztetendőek : sütő-főző-készítő edényeink mög a tálaló edényeink !
Szögedön mög a vidékén… a Szögedi (ki)raj(zás)okban…
Edényök–edénynevek dolgában létözik örökségünk a(z Oszmán) török-korból bőségössen.
Teps(z)i, tendzsere/töndzsöre, findzsa, dzsezve/dzsezva, kupa (?) …
Sütő-főző-készítő edényeink
Bokrács…
Szögedi bokrács – török bảkrảcs
Tepszi – tepsi
A ma közszóként „tepsi” alakban elfogadott … természetös szögedi alakja azonban a törökösebb „tepszi” volt, amely mára a rengeteg idegön betelepülő miatt kikopott…
De a tepszi maga olyan hírös lött Szögedön, hogy még högyöt is neveztek el róla. Ládd Tepszihögy ! Valószínűleg eggy (leborított) teps(z)i-szerűen lapos, ’fönnsík-szerű’ kiemelkedés (neve) löhetött…
Tendzsere – tendzsöre
A szögedi nyelvben nem él, de a hajdan azonos tájnyelvi egységhez tartozó (nagy)kőrösi nyelvezetben természetösséggel mögmaradt… Özögetve tendzsöre ! Mögdöbbentő módon éppen szinte kizárólag disznóvágás alkalmával használt ’hosszúnyelű edény’ mögnevezésére, amivel a forró zsírt merögetik…
Ajánlott olvasmány : A töndzsöre-töncsöre mög a csöntöre-csöncsöre szóköre
Magyar társadalmunk többsége a hétköznapi tepsi – tepszi szavunkat sem érzi-tudja töröknek, pedig megdöbbentően az. A mai (törökországi) török nyelvben (is) éppen tepsi [ejt : tepszi] a (köz)magyar tepsi.
A Kakuk Zsuzsa és Tasnádi Edit írta Török-Magyar (Nagy)szótárban igen röviden :
A ma „tepsi” alakban elfogadott közszó természetös szögedi alakja azonban a törökösebb „tepszi” volt, amely mára a rengeteg idegön betelepülő miatt Szöged vidékérül (is) kikopott…
De a tepszi maga hajdan olyan hírös lö(hetö)tt Szögedön, hogy még högyöt is neveztek el róla.
Ládd : Tepszihögy ! Pestiesen, mekegőn csak Teps(z)ihegy …
Valószínűleg egy fölborított tepszihez hasonlatos ‘teps(z)i-szerűen lapos kiemelkedés’ (neve) löhetött…
Lapos kis fennsík, talán lapos-széles lösz-tömb…
Törökül (talán) Tepsi tepesi [ejt : Tepszi tepe(szi)] alakban mondhatnánk tökéletes fejrímmel (latinkodón alliterációval), de vélhetően a törökök (soha) nem emlegették így, minthogy ez utóbbi magyar nyelvi képz(őd)és eredmény löhet. (Persze ez még illendőn további kutatások tárgya löhet !)
A tepszi nem volt mindig ilyen szánalmasan szögletes ! Ez csak a modern gáztűzhelyek végnyomora …
Természetösen a Szegedi szótárban is szerepöl még 1957-ben a régi kerektepszi … de azon bizon (vagy inkább abban) még röndös kemencében sütöttek …
Tepszihögy – Nagyszéksós a ma szögedi határrész régi területi viták tárgya volt a kis-kun Dorozsmával.
Érdekös, hogy a tepsi-re– tepszi-re, azazhogy a tepsi-tepszi laposságára utaló tépsikocsi azonban nem követi a tepszi alakot, de még a köznyelvi tepsi alakot sem. Az pedig, hogy e mára (tárgyával egyetömben) kihalt szóalakot Bálint Sándor tévesen jegyözte volna le, szinte képtelenség. Ha nem nyomdai elütés, úgy ennek valós alakja bizony a rendhagyó – hisz talán jövevény – tépsikocsi löhetött. A tepszi elterjedtségét jelzi az is, hogy még egy lapos kocsi alakját is hozzá hasonlította a hajdani nyelvalkotó …
A tepszinek hajdan változatai is közhasználatosak voltak…
Különös, hogy a a szögedi tepszi alak itt tepsi-képpen szerepöl. (Bizonyára apró pontatlanság.) Talán Kovács János Szeged és népe (1901) művéből idézvén mereven, nem került az alap-szóalakkal a szögedi szóalak eggyeztetésre…
A réztepsi – szögediül inkább réztepszi – ugyan utalásként szerepel, de végül címszóként Bálint Sándor hatalmas vállalkozásából, a Szegedi szótárból 1957-ben kimaradt. Ezért, meg még százezer más eggyeztetésért is kell újra-szemelgetnem saját szögediségöm szerint a Szögedi szótár változatban…
De leképeződött a tepszi a szakácskönyveinkben is.
Érdekes, hogy a szegedi múzeumigazgató felesége, Móra Ferencné a korabeli rontott tepsi szóalakot használja :
De vajon mennyi és milyen tepszi is kell eggy rendes háztartásba ?
Móra Ferencné (szakácskönyve) szerint :
A következő jegyzék egy átlagos hattagu családban szükséges konyhaeszközöket tartalmazza :
[…]
Tészta-tepsi ……… 2-3 (db.)
Pecsenye-tepsi …. 2 (db.)
Karimátlan tepsi .. 1 (db.)
[…]
A ’tepsi’ jelentésű tepszi (táj)szóalakot Cegléd meg a közeli jász Kocsér vidékén (is) következetesen mindig „sz”-szel ejtik. Így : „Tököt sütöttünk eggy nagy tepszivel…” (Tóthné, Hadara Erzsébet, Cegléd) Méllyhangrendű e-k ?!
Érdemes lenne elkészíteni a tepszi-tepsi tájszóterképet is, míg végképp ki nem irtja a tévetegen taroló köznyelv az eredeti magyar tájszóalakokat ! Tepszi-tájszóterkép a múlt mentésének új kezdete !
Más edényneveinkben is őrizzük máig a megszálló törököt … Bővebben ládd az Ajánlott Irodalomban !
Ajánlott olvasmány : A tepszi mög a Tepszihögy
Tálaló edényeink
Dzsezva vagy dzsezve ? – Kávés török örökség
Fındzsán a findzsa mög a komafindzsa
ibrik/ği/ fn. ibrik, köcsög, korsó, vizesedényke, kis korsó
Sütés – Főzés tevékönységének (módozatainak) a nyelvezete
abál ts. iJ abárol, húsfélét nagyjából ’előfőz’, ’lassan, kis hőfokon főz’, ’félig-meddig főz’, pöszörget… Vödd: fölabál[T23] , mögabál[T24] . Eredete a perzsa (jász?) „ab” ’víz’ szó löhet… ’vízbe’ főz’
abál(l)ódik[T25] (abálódik) tn. i. ‘forró vízben fonnyad, (föl)puhul’. Abálódik-ė mán a hurka? Vödd: lėabál(l)ódik, mögabál(l)ódik.
abál(l)óléj abálólé fn.[T26] ‘az a lé(j), amelyben főleg disznótorkor az abál(l)nivalók mögfőnek’, v ???
abál(l)ó villa (†)[dSL27] : fn. ???kétágú villa??? ami átdöfi a húst, hogy jobban belemönjön az abállólé (képe-rajza ide!) [dSL28] 2 abálló villa. (Jankó János szenátor ingóságairól 1774.)
abált szalonna fn. ‘fokhagymás lében kifőzött, tetején gyakran szögediessen[dSL29] bepaprikázott szalonna’. Vödd: pofaszalonna.
Talán a törökben ma is élő aba posztó jelentése is összefügg a főzéssel …
aba (†) fn.: ’a posztónál durvább kelme(anyag)’ „Aba nem Posztó.”[T30] Dugonics András: Példa beszédek… / Jeles mondások[T31] /Ellenközők, 1820.) Nem is annyira a szó veszett ki, mint inkább maga az anyag ! (Persze vele a szó is.) Az „aba” szó ’durva gyapjú anyag’ vagy ’ilyenből készült köpeny’, ’nemez’ jelentésben ma is él a török nyelvben.[T32] [5]; -yı yak- 1. beleszeret vkibe;
abadolmány[dSL33] (†): fn. 1833: Aba dolmán 3 öregh garas. (A magyarszabó céh irataiból Varga 21.) (Vödd/Lásd még: aba, abaposztó)
abamente[dSL34] (†)[dSL35] : fn. 1833: Aba mente ha egy soriával sinoros amint szokás 3 öregh garas. (A magyarszabó céh irataiból: Varga 21.) (Lásd még: aba(posztó)
abanadrág[dSL36] (†)[dSL37] : fn. 1833: Aba nadrágh 10 poltura. (A magyarszabó céh irataiból: Varga 21.) (Lásd még: aba(posztó)
abaposztó (†)[dSL38] fn.: ‘durvább posztófajta’??? talán ’abált posztó’ ” ??? olcsóbb??? posztó’. (Ládd még: aba) Sz. I „Mög-adgyuk béllését az aba-posztónak” (Dugonics Etelka I. 132, DigAr. 416 azaz ’ellátjuk vkinek (durva embernek) a baját’. Művtört.: A hatóság elrendelte, hogy a ??? ruházkodáshoz abaposztó is felhasználható. Minden színben árulták, csak fehérben és vörösben nem. (Kovács János : Szeged és népe, 1901. / 215. ) ??? rossz(abb) minőségű durva posztó??? Az aba és a posztó minősége között feszülő ellentétöt jól érzékölteti a mondás: „Aba nem Posztó.”, mely a „Falu nem Város.”, ill. a „Cipó nem kenyér.” sort követi (Dugonics: JELES MONDÁSOK / Ellenközők) [dSL39]
A saját apámtól (id. Dr. Sz. L.); is gyakran hallott pöszörög étel lassan (még csak nem is) bugyorogva fő; nagyon apró szemű eső szemerkél (bugyborékokat emelve a tócsákban)…??? (még csak nem is pötyög, csak „pöszög”) A szögedi pöször- meg a török ’főz-’ pisir- hangalakja régi rokonságot, komaságot, de legalábbis nyelvi kapcsolatot sejtet… Ha létezik nyelvi kapcsolat, akkor valószínűbb a qıpcsáq eredet, hiszen a qıpcsáq nyelvekben piszir- hangalak él ’főz-’ jelentésben.
A gyakorintott pöszörög alapalakjának tekinthető pöszög azonban mindennek cáfolatául hangzik… „hát elkezd pöszögni a déli szél, fúj-fúj – ez már a kosovai szél” (Bitó János Az én kiskirályságom 1930) Möglehet persze, hogy a pöszög mág régön létözött, amikor a kun-török ’főz-’ pis(z)ir- hallatára-sejletére a pöszörög kifejlett…
Ételök – ıtalok
Pide – pite – pöcpite – szögedi szömmel
szármány (Dugonics András) a szögedi „szárma” (töltött káposzta) változata, talán polgáriasabb, vagy régiesebb alakban, de az is lehet (előfordulhat), hogy eggymás mellett élő két szóváltozat… Dugonics András egyéni szóhasználata…??? Szögedi tős-gyökeres Apám csakis a szárma alakot használta…
A török tarhana mög a szögedi tarhonya
halvé fn. ’méz, tojássárgája… fölpuffasztva’ Más nevei: alvét, törökméz, malátacukor, takoncukor. ‘olcsó, leginkább vásárban árusított édesség, B.S. szerint: cukorfajta’. Vélhetően a török „halva” , akár a szintén török eredetű görög „halvasz”, vagy azzal rokon édösség. Apám (id. Dr. Szabó László) a Bálint Sándor által említett „alvét” néven nem hallotta.
Helva vagy halva – Hellén hȧlvász vagy arab hȧláwȧ ?
törökméz jellegzetes török(kori) örökségünk, amely egyre inkább kiveszőben van. Vásárokon ma már nem látni… Bálint Sándor az alvé nevű édességgel azonosítja. Az azonban vélhetően a halva vagy helva torzulata, így nehéz a kettőt eggynek hihetni !
Élvezeti termékek
cselebi dohány fn. 1723 ‘finom dohány’. Reizner I. 310.
Nem akadtam nyomára, hogy a cselebi itt (minőség)jelző vagy névvel jelölő …
csibak – csibuk ??? a nagy török szótárban nem leltem…
Lehet, hogy a teljes szókincs ekként csoportosítandó …
Forrás-irodalmam
Bálint Sándor : Szegedi szótár (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1957) – I.-II.
Nyáry Szabó László : Szögedi szótár (kéziratossan-gépiratossan / Torontál Kiadó, Szeged, 2027?)
Gróf Dezső : Tolvajnyelvi gyűjtemény[T41] . Kézirat. Hozzákötve a Somogyi Könyvtár B. f. 237. számú könyvéhez. Sz.: (Gróf : Tolvajnyelv)
Továbbá… Gróf Dezső : Szegeden, 1921. évben szokásos tolvaj szavak jegyzéke. Litografált kézirat. Gróf Gábor szívességéből.
Kálmány Lajos: A csillagok nyelvhagyományainkban (Szeged, 1893.)
Máté Zsolt : a törökkori Szeged építészete… 20 950 5733
Péter László : Szegedi utcanévtár (1973)
Szinnyei-Tájszótár[T42] … adatszolgáltatásában részt vevő DebreczeniJános, Baligo János és mások gyűjtését (jegyzetekkel, értelmezéssel) külön is kiadni és önálló forrásként kezelni érdemes ! (Sz.)
Szántó Imre : Küzdelem a török terjeszkedés ellen Magyarországon – az 1551-52 évi várháborúk (Akadémiai Kiadó)
Tóth Béla : A köszörűs kádi Szeged, 1959
Tömörkény Istvánnak 1900 táján gyűjtött, a Magyar Tudományos Akadémia kézirattárában[T43] őrzött, több ezer szóból álló szegedi tájszógyűjteményét. – Tömörkény Istvánnak 1900 táján gyűjtött, a Magyar Tudományos Akadémia kézirattárában őrzött, több ezer szóból álló szegedi tájszógyűjteményét (jegyzetekkel, értelmezéssel) külön is kiadni és önálló forrásként kezelni![T44] (Sz.)
Veress D. Csaba : A szegedi vár története (Zrínyi Katonai Kiadó, Budapest, 1986)
Evliya Celebi : Seyahatname 7. kötetében Szeged … (?)
Karácsonyi Imre kiadásában… Papp Tanár úrnak autográf… kiadás … (Karácsonyi Imre betűről betűre kijavította)
Kakuk Zsuzsa : A török kor emléke a magyar szókincsben
A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára I-IV. (Akadémiai Kiadó, 1967-1992) Teljes gép-szöveg itt : REAL-EODhttps://real-eod.mtak.hu › … Írta: L Radácsy · 1976 · Benkő, Loránd, ed. (1984) ???
Csáki Éva : Török-Magyar Szótár (Balassi Kiadó, Budapest, 1995)
Benderli Gün – Gülen Yılmaz – Kakuk Zsuzsa – Tasnádi Edit : Magyar-Török Szótár / Macarca-Türkçe Sözlük (NEMZETI TANKÖNYVKIADÓ, BUDAPEST, 2002)
Benderli Gün – Gülen Yılmaz – Kakuk Zsuzsa – Tasnádi Edit : Török-Magyar Szótár / Türkçe-Macarca Sözlük (Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó, Budapest, 2013) 503. o.
Nyáry Szabó László : TÖRÖK-MAGYAR SZÓTÁR, Torontál Kiadó, Szeged (kiadás előtt még kézıratossan, ill. ál-való „gép”-ıratban)
Nyáry Szabó László : Szabó-szótár / ideolektusom (mind-máig digitális „kéz”- ill. „gép”-ıratban)
(Sz.) : Számozatlan, forrásolatlan saját(os alkotású) szójavallataim …
Baski Imre Onomastica turcica 2005-6 … Hodzsatelek
Szántó Imre Az 1551-2 évi várháborúk [T45]
Németh Gyula : Turkische sprache … a magyarországi törökök hogyan beszéltek…
Kádija … nem „kádi”-ként emlegette…
Ítészetem eddig :
Szubjektív… ne nyelvjárásban… szakmai …
Szerkesztetlen kazal…
Téma szűkítését…
Személyes megjegyzésekből visszavenni…
Csalimese – Vidovenyecz Márton …
Még maga a terv sincs kész …
………..
Ez utóbbi néhány[T46] szócikk már alaposabban ki van dolgozva :
A töndzsöre-töncsöre mög a csöntöre-csöncsöre szóköre
Dzsezva vagy dzsezve ? – Kávés török örökség
Fındzsán a findzsa mög a komafindzsa
Helva vagy halva – Hellén hȧlvász vagy arab hȧláwȧ ?
…
Alapkérdésként merült föl e szakdolgozat írásakor, hogy milyen széles és milyen mélly legyen a merítés ? Széltében : a mai szűk Szeged vagy a Szögedi Nagytáj legyen-e a keretem ? Mélységben : Az oszmán-kori iratokig földolgozzam-e ? Vagy maradjak-e tisztán a kései (mai) magyar (nyelvű) örökségnél ?
Végül a fokozatosság elvén a következetesen (és közepesen) széles – még e dolgozat keretei között átfogható – kitekintés, de a kor szerint kevésbé mély merítés mellett döntöttem. Természetesen tervem a távlatokban Szeged városának török-kori iratanyagának földolgozása is, de ez a mostani munka még csak a török utáni magyar forrásokat kezdi földolgozni.
Bár a Szegedi szótár a török előtti szórvány magyar forrásokat is földolgozza… a magam 30 esztendeje csöpögtetett Szögedi szótára pedig még a(z ebből) kimosódott szó-iszapot is újramossa…
Törökfej utca vagy szöbben Törökfő utca fn. ‘vízelőtti utcanév.’ Bainville. Nr, Nevét egy turbános török(ös) fejjel díszített háztól kapta, amely a Rákóczi téren ma is látható. ???B.S. Mai színtelen neve Török utca !
törökkakas fn.’a török tyúk kakasa’.
* törökmag fn. ‘ricinus’. TömSzót.
törökméz jellegzetes török(kori) örökségünk, amely egyre inkább kiveszőben van. Vásárokon ma már nem látni… Bálint Sándor az alvé nevű édességgel azonosítja. Az azonban vélhetően a halva vagy helva torzulata, így nehéz a kettőt eggynek hihetni !
törökös mn.. ‘tarkabarka, túlzsúfolt mintázatú’ (ruhakelme). Törökös kötő,
törökös kendő.
törökpaprika fn. ‘balkáni (bolgár) őrölt paprika, amelyből a múlt század 60-as, 70-es éveiben némi behozatalunk is volt’. Vízi úton jutott el hozzánk. Szegedi Híradó 1864: 90. sz. és öregektől,
törökpapucs 1. papucs,
törökparadicsom fn. ‘padlizsán’.
törökpatkó fn. ‘csizmára vert patkófajta’. Kov 222.
A patkó kétféle volt: lapos- és törökpatkó. Kov. 222. 12. a
töröksöprű fn. ‘söprűnövényből (Artemisia scoparia) kötött söprű’.
† törökszőnyeg fn. 1774. Jankó : Egy öt részbül álló nagy ebédlő asztal, egy
Török szőnyeggel. Vö. szőnyeg.
töröktyúk fn. ‘japáni törpetyúk’.
törökös mn.. ‘tarkabarka, túlzsúfolt mintázatú’ (ruhakelme). Törökös kötő, törökös kendő.
törökpaprika fn. ‘balkáni (bolgár) őrölt paprika, amelyből a múlt század 60-as, 70-es éveiben némi behozatalunk is volt’. Vízi úton jutott el hozzánk. Szegedi Híradó 1864: 90. sz. és öregektől,
[1] Péter László : Az ö-zés szépségéről (M.N. …)
[2] … Képviselői indítvány …
[3] Simon András – A szegedi fűszerpaprika (Szegedi Nyári Fesztivál XXVIII. évf. 2006. 7-9.)
[4] Gün Benderli-Yılmaz Gülen-Kakuk Zsuzsa-Tasnádi Edit : Türkçe-Macarca Sözlük / Török-Magyar Szótár (Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó, Budapest) 503. o.
[5] Csáki Éva : Török-Magyar szótár () 7. o.
[T1]2026-08-14 előttről…
[T2]Eredetileg belső zenével : törög rögök
[T3]Eredetileg belső zenével : Törög rögök
[T9]Korábban tévetegen : Nyomok… történelmi, régészeti, terképészeti, hagyományi örökség… a hellynevekig… (A szóbeli hagyomány már a nagyobb tanulmányom része)
[T10]Olvasmányul :
Eltagadott igazság – válasz online ???
[T11]Akár a diplomához való szakdolgozatomul is…
Leendő szakdolgozatomul … [T11]
[T12]Korábban : Ha nem tarol az Alföldünkön 150 éven át a török,
[T13]2026.02.06. óta először bővítve… 2026-04-23 délután…
[T14]Korábban: Sz.)
[T15]Dőlt köröszttel érzéköltetendő, hogy már régön kiveszött… eltemettetött… már Bálint Sándor korában is „kihalt”-nak minősült…
[T16]A reco szerint : csalnia
[dSL22] A reco szerint még: r f^aKra^B ???
[T23]B.S.: felabál
[T24]B.S.: megabál
[T25]abál(l???)ódik
[T26]a reco szerint: fm
[dSL27]Dőlt kereszttel érzékeltetendő, hogy már régen kiveszett… már Bálint Sándor korában is „kihalt”-nak minősült…
[dSL28]BS szerint: 1774. Jankó : …
[dSL29]B.S. szerint: olykor
[T30]2021.10.24. 11:26 óta… eggy éve először kinyitva mög igazítva… 2022. október 30.
Posztó Dugonicsnál Nagybetű !
Talán az engem cserbenhagyó várost méltán feledtem ilyen hosszan… de e szótárat attól függetlenül be kell tisztsséggel fejezzem !!!
[T31]A cím második felét érdemös kiemelni az idézeti hell jelölésében: Dugonics András: Jeles mondások …
[T32]Az „aba” szó mint ’durva gyapjú anyag’ ma is él a török nyelvben.
[dSL33]Képe, rajza ide!
[dSL34]Képe, rajza ide!
[dSL35]Dőlt kereszttel érzékeltetendő, hogy már régen kiveszett… már Bálint Sándor korában is „kihalt”-nak minősült…
[dSL36]Képe, rajza ide!
[dSL37]Dőlt kereszttel érzékeltetendő, hogy már régen kiveszett… már Bálint Sándor korában is „kihalt”-nak minősült…
[dSL38]Dőlt kereszttel érzékeltetendő, hogy már régen kiveszett… már Bálint Sándor korában is „kihalt”-nak minősült…
[dSL39]Sz. … ez még alaposabban földolgozandó…
[T40]Szárma – szármány – tőtike
Cikkem alapjául …
[T41]Kiadandó !!! Önállóan is kiadandom…
[T42]B.S.: Szinnyei-féle Tájszótár
[T43]Kiss Jenő szerint az Akadémia levéltárában… Tóth Gáborral beszéltem… az Akadémiának nincsen kézirattára… MTA könyvtár…
[T44]Ittzés Nórát (a Akadémián) és Kiss Jenő tanár urat (az ELTE-n) hajkurászom a fölkutatásával…
[T45]Kohári Nándi ajánlotta
[T46]Korábban : két
Szögedön mög a vidékén… a Szögedi (ki)raj(zás)okban…
Edényök–edénynevek dolgában létözik örökségünk a(z Oszmán) török-korból bőségössen.
Teps(z)i, tendzsere/töndzsöre, findzsa, dzsezve/dzsezva, kupa (?) …
Magyar társadalmunk többsége a hétköznapi tepsi – tepszi szavunkat sem érzi-tudja töröknek, pedig megdöbbentően az. A mai (törökországi) török nyelvben (is) éppen tepsi [ejt : tepszi] a (köz)magyar tepsi.
A Kakuk Zsuzsa és Tasnádi Edit írta Török-Magyar (Nagy)szótárban igen röviden :
A ma „tepsi” alakban elfogadott közszó természetös szögedi alakja azonban a törökösebb „tepszi” volt, amely mára a rengeteg idegön betelepülő miatt Szöged vidékérül (is) kikopott…
De a tepszi maga hajdan olyan hírös lö(hetö)tt Szögedön, hogy még högyöt is neveztek el róla.
Ládd : Tepszihögy ! Pestiesen, mekegőn csak Teps(z)ihegy …
Valószínűleg egy fölborított tepszihez hasonlatos ‘teps(z)i-szerűen lapos kiemelkedés’ (neve) löhetött…
Lapos kis fennsík, talán lapos-széles lösz-tömb…
Törökül (talán) Tepsi tepesi [ejt : Tepszi tepe(szi)] alakban mondhatnánk tökéletes fejrímmel (latinkodón alliterációval), de vélhetően a törökök (soha) nem emlegették így, minthogy ez utóbbi magyar nyelvi képz(őd)és eredmény löhet. (Persze ez még illendőn további kutatások tárgya löhet !)
A tepszi nem volt mindig ilyen szánalmasan szögletes ! Ez csak a modern gáztűzhelyek végnyomora …
Természetösen a Szegedi szótárban is szerepöl még 1957-ben a régi kerektepszi … de azon bizon (vagy inkább abban) még röndös kemencében sütöttek …
Tepszihögy – Nagyszéksós a ma szögedi határrész régi területi viták tárgya volt a kis-kun Dorozsmával.
Érdekös, hogy a tepsi-re– tepszi-re, azazhogy a tepsi-tepszi laposságára utaló tépsikocsi azonban nem követi a tepszi alakot, de még a köznyelvi tepsi alakot sem. Az pedig, hogy e mára (tárgyával egyetömben) kihalt szóalakot Bálint Sándor tévesen jegyözte volna le, szinte képtelenség. Ha nem nyomdai elütés, úgy ennek valós alakja bizony a rendhagyó – hisz talán jövevény – tépsikocsi löhetött. A tepszi elterjedtségét jelzi az is, hogy még egy lapos kocsi alakját is hozzá hasonlította a hajdani nyelvalkotó …
A tepszinek hajdan változatai is közhasználatosak voltak…
Különös, hogy a a szögedi tepszi alak itt tepsi-képpen szerepöl. Talán Kovács János Szeged és népe (1901) művéből idézvén mereven, nem került az alap-szóalakkal eggyeztetésre…
A réztepsi – szögediül inkább réztepszi – ugyan utalásként szerepel, de végül címszóként Bálint Sándor hatalmas vállalkozásából, a Szegedi szótárból 1957-ben kimaradt. Ezért, meg még százezer más eggyeztetésért is kell újra-szemelgetnem saját szögediségöm szerint a Szögedi szótár változatban…
De leképeződött a tepszi a szakácskönyveinkben is.
Érdekes, hogy a szegedi múzeumigazgató felesége, Móra Ferencné a korabeli rontott tepsi szóalakot használja :
De vajon mennyi és milyen tepszi is kell eggy rendes háztartásba ?
Móra Ferencné szerint :
A következő jegyzék egy átlagos hattagu családban szükséges konyhaeszközöket tartalmazza :
[…]
Tészta-tepsi ……… 2-3
Pecsenye-tepsi …. 2
Karimátlan tepsi .. 1
[…]
A ’tepsi’ jelentésű tepszi (táj)szóalakot Cegléd meg a közeli jász Kocsér vidékén (is) következetesen mindig „sz”-szel ejtik. Így : „Tököt sütöttünk eggy nagy tepszivel…” (Tóthné, Hadara Erzsébet, Cegléd) Méllyhangrendű e-k ?!
Érdemes lenne elkészíteni a tepszi-tepsi tájszóterképet is, míg végképp ki nem irtja a tévetegen taroló köznyelv az eredeti magyar tájszóalakokat ! Tepszi-tájszóterkép a múlt mentésének új kezdete !
Más edényneveinkben is őrizzük máig a megszálló törököt … Bővebben ládd az Ajánlott Irodalomban !
Forrásaim :
Dugonics András: Magyar Példa Beszédek és Jeles Mondások (SZEGEDEN, nyomtattatott Grünn Orbán’ Betűivel ’s Költségével, 1820)
Kovács János : Szeged és népe (Szeged, 1901)
Bálint Sándor : Szegedi szótár (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1957)
Nyáry Szabó László : Szögedi szótár (Torontál Kiadó, Szeged, eggyelőre digitális „kéz”- ill. „gép”-ıratban)
Móra Ferencné szakácskönyve (Révai, Budapest, 1949 ötödik kiadás)
Nyáry Szabó László : Szabó-szótár / ideolektusom (mind-máig digitális „kéz”- ill. „gép”-ıratban)
(Sz.) : Számozatlan, forrásolatlan saját (alkotású) szójavallataim
Csáki Éva : Török-Magyar Szótár (Balassi Kiadó, Budapest, 1995)
Benderli Gün – Gülen Yılmaz – Kakuk Zsuzsa – Tasnádi Edit : Török-Magyar Szótár / Türkçe-Macarca Sözlük (Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó, Budapest, 2013)
Nyáry Szabó László : TÖRÖK-MAGYAR SZÓTÁR, Torontál Kiadó, Szeged (kiadás előtt még kézıratossan)
tepszi – Tóthné, Hadara Erzsébet személyes közlése Cegléden
Ajánlott olvasmány :
A töndzsöre-töncsöre mög a csöntöre-csöncsöre szóköre
Dzsezva vagy dzsezve ? – Kávés török örökség
Fındzsán a findzsa mög a komafindzsa
A findzsa a mai magyar köznyelvben igen ritka, választékos szó, amely szinte kizárólag a sűrűre főzőtt (de zaccnélküli) ‘kávé fogyasztására[…]