Szögedi kölökkoromtól kezdődően folyton bántja a fülem, amikor idegönök a szögedi őzésről pampognak tudatlanul…
A szögediek nem őznek ! … Hiszen a hosszú ő-t semivel sem használják gyakrabban, mint más( nyelvjárás)ok. Sőt ! talán még kevésbé is… Értem itt a szóvégi ell lekopásával hosszabbodó ő-ket…
Az ügyetlenkedőn „ö-zés” gyanánt írott, a köznyelvben „özés”-nek helyesen sosem ejtett, ellenben tévesen gyakronta „őzés”-ként hangzó nyelvi mögjelölés illendőbben magyarul ögetés … vagy nyelvileg egy kicsit zamatosabban átrágva özögetés ! (Sz) . Őzés nem lehet, hiszen a hosszú „ő”-t nem ejt(eget)jük gyakrabban, mint bárki más, ellenben a rövid „ö”-t bizony igen !
Ha pedig ezt a Magyar Közép-Alföldi özögetést irodalmibban, az irodalom szó mintájára képeznénk, úgy mög igenyöst ögedelöm löhet a szögedies ögetés, azaz az „ö”-vel beszélés (nyelvi) világa … (Sz)
Bálint Sándor Szegedi szótárában (1957) nem szerepöl a saját nyelvünknek saját hellyi mögjelölője csak másoktól ránkszakadt, félnépi rossz kifejezése :
Ráadásul itt egy újabb gond is fölmerül a jelentéstan (hellénkedőn a szémantika) mezején : az őz-nek már van eggy főnévi jelentése. Így ezzel az új pongyola igei alakjával teljesen fölös(leges) félreértéseknek is alapja lehet. Maradjunk hát magyarosan, szabatosan és hitelösen az (öz)ögetés alaknál ! (Sz)
A szögedi nyelv ma még élő legnagyobb tudója, Dr. Apró Ferenc emlékei szerint a szögedieknek a saját nyelvük annyira természetös volt, hogy a(z özögető) másságukra nem is volt szavuk. Ő, ahogy mondta, soha életébe’ nem hallotta öregöktül még azt sem, hogy valaki özést vagy őzést emlegetött volna…
Mögjegyzendő, hogy az ögedelöm nyelvvilága nem csak a szögedies ögetés. A halmozottabb „ö”-vel beszélés hajdann az egész Magyar Alföldre jellemző volt, mielőtt tarolt itt a török. Azazhogy „Ozman vad népe”…
A Hymnus-ban Kölcsey Ferencz igen kifinomultan Ozman vad népének rovására írja, hogy Töröktől rabigát vállainkra vettünk ! Ha a török nem tarol az ögedelöm világi nyelvében, úgy ma könnyen ez löhetne az irodalmi nyelvünk is !
Nyáry-Szabó László
Az ögedelöm nyelvvilága
2017.5.14 / 9:08
nyomán…
2026.5.30.-án
Forrásaim :
Péter László : Az ö-zés szépsége (MN 2010. március 16., kedd)
özés vagy őzés ? – Dr. Apró Ferenc szóbeli közlése 2026.4.30.-án
Bálint Sándor : Szegedi szótár (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1957)
Nyáry Szabó László : Szögedi szótár (Torontál Kiadó, Szeged, eggyelőre digitális „kéz”- ill. „gép”-ıratban)
A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára I-IV. (Akadémiai Kiadó, 1967-1992) Teljes gép-szöveg itt : REAL-EODhttps://real-eod.mtak.hu › … Írta: L Radácsy · 1976 · Benkő, Loránd, ed. (1984) ???
(Sz.) : Számozatlan, forrásolatlan szójavallataim …
Nyáry Szabó László : A „Hymnus” szülinapján
Ajánlott olvasmány :
Az ö-zés szépsége
Az ö-zés szépsége Anyanyelvünk Kétszáz éve lesz, hogy 1810. március 9-én Kölcsey Ferenc ezt írta Kazinczy Ferencnek: „Gonosz dolog az,[…]
A „Szegedi szótár” új kiadása – A „legszögedibb szögedi” 100. szülinapján
A Szegedi szótár új kiadása – az 50. születésnapján
A Bálint Sándor szülőházát a 100. születésnapján eldózeroltató Szeged-ellenes balvezetés szánalmas kenegetése dacára a szögedi népnyelv mögmentésére új kísérletöt töttem.
