Felsina – Bona – Bonōnia – Bulåggna – Città turrita

A mai Bolonya vidéke csaknem 5000 éve lakott (hely). Legelső neveit nem ismerjük…

Bolonya városa sok néven élt már az elmúlt kétezer-ötszáz évben is. A teresek, azaz az etruszkok Felsina, a kelták Bona, innen a latinok Bonōnia [ejt : Bonónia] néven emlegették. Magukat a maguk nyelvén Bulåggna [ejt : Bulonnya] alakban nevezik.
Becenevei is akadtak bőven : La Dotta ‘A Tanult’, La Grassa ‘A Kövér’ vagy Città turrita ‘A Tornyos (Város)’. Legújabban meg La Rossa ‘A Vörös Véros‘, melyet a hírhedett(en szélső) baloldaliságáról nyert… 

Emilia-Romagna régió székhelye. A Pó-sík(ság)on, az Appenninek szomszédságában, pontosabban a Reno meg a Savena folyó között terül el. Az 1088-ban alapított első európai egyetem székhelye, melynek ma 90 000 hallgatója van. Mindig is Európa eggyik legnagyobb városa volt, de ma lakosságát tekintve a hetedik legnagyobb város Olaszországban.

Città turrita – Tornyincás Város – A középkori felhőkarcolók városa

Észak-Itáliában a 11. században sok gazdag család magas, négyzetes alapú lakótornyot épített téglából, mondhatni középkori „felhőkarcolók”-at. Az akkor nagyon gazdag Bolognában a tehetős családok versengve néhány évtized alatt csaknem száz ilyen torony-házat húztak föl, gyakran közvetlenül eggymás mellé. Átlagos magasságuk kb. 60 méter. Az egyik fönnmaradt torony, az Asinelli 97 méteres, ami egy 30–35 emeletes panelház magassága. Több elméletet is kidolgoztak arra, miért emeltek ilyen nyilvánvalóan célszerűtlen építményeket, mivel se védelmi, se lakhatási célra nem voltak ideálisak — a legvalószínűbbnek az tűnik, hogy a tornyok a versengő családok vagyon-jelképei (idegenkedőn szólva : státusz-szimbólumai) voltak. A magasságukkal fejezték ki gazdagságukat és az ebből következő befolyásukat.

Asinelli-torony 97 méteres (Kép : Sz.)

Ezek voltak az igazi felhőkarcolók ! Karcoltatták velük a felhőket, máig sem tudni, hogy minek !?

Gyorsan bebizonyosodott azonban, hogy a legtöbb építményhez használt tégla nem képes megtartani a tornyok önsúlyát, ezért több már viszonylag hamar, a 12., illetve 13. században részben vagy egészben leomlott. Attól félve, hogy a többi is ilyen sorsra jut, sok család maga bontotta vissza tornyát (általában 20–30 méterig). Az Asinelli mellett megmaradt másik magasabb torony, a Garisenda szintén ezért lett visszabontva 48 méterig. Ezen a tornyon az is látszik, hogy igencsak ferde, vagyis visszabontás nélkül valószínűleg már ez sem állna.

A Guelfek meg a Ghibellinek harca Bologna’ban, a 14.században a Lukkai Giovanni Sercambi Khrónikája szerint

Forrásaim – :

Weiler Vilmos:A középkori Bolognában felhúztak száz felhőkarcolót, máig nem tudni, minek

Nyáry Szabó László : Szabó-szótár / ideolektusom (mind-máig digitális „kéz”- ill. „gép”-ıratban)

(Sz.) : Számozatlan, forrásolatlan saját (alkotású) szójavallataim

Ajánlott olvasmány :

Talján – Az olasz nyelv –Lingua italiana

Az olasz nyelv régiesebben és szabatosabban a talján éppen Itálián át máig tudott és beszélt nyelv.

150 ÉVES (LENNE) A DALMÁT ÉS (E)ISZTRIÓTA NYELVEK TALJÁN TUDÓSA

Romagna – meg a nyelve, a romanyóla

Észak-Kelet-Itáliában található Emilia-Romagna tartomány, amelynek a keleti fele Romagna. Romagna (fél)tartomány neve a térség lombard nevéből származik.  A taljánok nyelvén Romagnol a nyelve…

A mai napon éppen 150 éves (lenne) Bartoli, a dalmát és (e)isztrióta nyelvek talján tudósa… Matteo Giulio Bartoli Albonában, az Eisztrián született…

Ímola – Jômla – Jemula

Imola talján város [ejt : Ímola / ˈiːmola]; Romagnol nyelven azaz tájszóllásban Jômla vagy Jemula. 

Ossza meg: