A Meszopotámiai Tan(uló)évek
A Meszopotámiai Bennlakásos Iskola…
Hellyre kell végre tenni a zsidó vinnyogás „fogsága” a sémmi suttyók tanulóévei voltak a Bölcsek Országában…
„Meszopotámiai fogság” süketelése magyarul „Meszopotámiai tanulmányévek” vagy még inkább a „Meszopotámiai kultúrfürdő”, némi szójátékkal a „Meszopotámiai (h)ébredévek” avagy a „Mezopotámiai (h)ébredés(ek)” … „Bábéli tanulmányévek” vagy „Bábéli kultúrfürdő” „Bábéli (h)ébredévek” „Bábéli (h)ébredés(ek)” neveken, ill. ezek közül valamelyik néven érdemes minden épelméjű embernek, de különösen a műveltebb rétegnek emlegetni…
Így termettek a – a Világot nagy(obb), átfogó összefüggéseiben látó – Szem-i népek nyomán a „művelt” Semmi népek… képtelen, zűrös regéi…
Azután hazatértek … a saját sivár világukba…
gouache on board, 8 15/16 x 11 5/8 in. (22.7 x 29.7 cm), at the Jewish Museum, New York
Ím… A Vízözön-történet, amely a héber-hamısítás előtt Gilgames-eposzként volt köz-ösmeretes…
Asurbanipal könyvtárából, az i.e. 7. századból
Gilgames regéje évezredeken át eltemetve rejtezett Ur városának romjai között. Csak a 20. században, annak is inkább a második felében lett nyılvánvalóvá, hogy ez a legősibb és talán legeredetibb Vízözön-rege.
Addig a legnépesebb vılágvallás, a kereszténység teremtés-regéjének Ószövetséggel ránkerőltetett zsidó Noé történetében volt közismert egy évezredekkel későbbi és szinte bızonyosan innen merített másodlagos-többedleges rege-változata.
Ahogyan minden szájhagyomány, a regéktől a népmesékig lassan változık, de akár a fölismerhetetlenségig is átalakulhat ezer évek alatt. Így lehetett… így válhatott Gilgames Noévá. Így alakulhatott a Bábéli művelődés évtizedeiben, héber-nézetben a „Babiloni fogság” idején a szumer Gilgames regéje a zsıdó Noé történetévé.
Ahogyan korábban is hirdettem, a Gilgames-fordító Andrew R. George közlése (2003) végleg ıgazolta, hogy a Noé-történet Gilgames-eredete kétségtelen.
A tanulságos „fogság” alatt a zsıdók elsajátították a kifınomultabb bábéli – eredeti, tisztes szumer nevén Ka-Dingir-Ra-béli – szokásokat; így tanulták el, örökölték meg hitükhöz – az Ószövetséghöz, azaz az Ő szövetségükhöz – a sokkal ősibb Szumer-föld közismertebb hellénkedőn Meszopotamia ősi hitregéit is a maguk képére alakítottan. No persze ennél még bonyolultabb a teljes kép. Az Énokh Könyve‘hez kapcsolódó apokrüpha, az Óriások Könyve‘nek Qumránban talált változata név szerint is említi Gilgamest meg Humbaba‘t…
XXIII. János pápa – a „Jó pápa”, taljánul „il Papa buono” avagy Il Saggiatore – sommásan hirdette az 1962-es II. Vatikáni zsinat-nyıtó beszédében :
„[…] hamis, ókori nívón mozgunk ma is, amikor a pozitív tudományok, régészet, embertan, földtan, s nem különben a megtalált Szumer Első Biblia (Ur, 1954 Dr. S.N.Kramer: Paralel Biblia, 1956) eredményeit figyelmen kívül hagyjuk, amelyek mindent világosan föltártak és megmagyaráztak. Senki nem érti ezt a maradi és már rég idejemúlt ószövetségi fontoskodást, ami nagyrészt egy összelopkodott és átírt ókori hagyománynak és letűnt – szumer, parthus, káld, babiloni, egyiptomi – népeknek megmásított történelme. Szóval kötve vagyunk valami ósdi judaizmussal; nekünk nem elég a Krisztus, az İsten Fıa …” – Talán ezen tıszta bölcsessége(i) miatt is távozott oly hamar a 20. század legbölcsebb pápája.
A szumer teremtéstörténet földolgozása pedig máıg is folyik. A hajdani Szumerország táján ımmáron két évtizede zajló módszeres fasiszlám pusztítás persze tovább nehezíti a teremtés-regéink eredetének megfejtését…