Szerelem-csütörtök – Venus(z)-péntek – Frája Napja ?

A magyar mondóka szerint „Szita-szita péntek, Szerelem csütörtök, Dob szerda…”
Vagyis számunkra a hét negyedik napja a Szerelemé…

A római meg a germán örökségű népeknél meg a Szerelem napja a hét ötödik napja…

A magyar péntek szavunk csak egy szánalmas szláv ‘ötödik’ öröksége… míg a mai olaszban azonban ez Venus(z) İstennő napja !

Sandro Botticelli : **Nascita di Venere** azaz **Venusz születése** (1484-86)
A föltételezések szerint a **Venus de’ Medici**, azaz egy ősi hellén Aphrodíté márványszobor alapján készült…

Lássuk a latinokat !

Dīēs Veneris (-ei ~, c.) [ejt : Díész Venerisz] est dies hebdomadis quae inter diem Iovis et diem Saturni est.
Vagyis : Venusz Napja, amely éppen Juppiter meg Szaturnusz napja között sorol…

A latin dīēs Veneris [ejt : díész Venerisz] változata a Veneris dīēs [ejt : Venerisz díész] . Ennek rövidülése nyomán él ma a talján.

Ebből öröklődött mára az olasz Venerdì is…

Bassorilievo di Agostino di Duccio nella *Cappella dei Pianeti* del Tempio Malatestiano a Rimini, raffigurante Venere, astro governatore del venerdì, giorno tradizionalmente dedicato all’arte, alla bellezza e alle questioni d’amore

Viernes alakban ezt őrzi a mai spanyol nyelv ‘péntek’-e is…
El nombre de «viernes» proviene del latín Veneris dies; ‘día de Venus’, en honor a la diosa de la belleza y el amor en la mitología romana.

A német Freitag meg az angol Friday is mind Freja Napja…
Az óangolban, azaz az AEnglisc-ben Frīgedæg volt még…

John Bauer : Freja (1905) – Uppsala aukció

Freyja vagy Freja, Fröja, jelentése ‘úrnő’, aki a szerelem, a nemiség, a szépség, a termékenység, az arany, a háború, a halál és a varázslat İstennője a skandi(náv) regedelemben.

Nils Blommér : Freja sökande sin make – Freja a férjét keresi … (1852)
**Nationalmuseum**, Stockholm

A Ragnarököt, az istenek alkonyát követően Freyja életben marad, átmentve a szerelmet és a szépséget a kedvesség és szeretet istene, Baldur által kormányzott új világba.

The name Freyja transparently means ‘lady, mistress’ in Old Norse.^[1] Stemming from the Proto-Germanic feminine noun *frawjōn (‘lady, mistress’), it is cognate with Old Saxon frūa (‘lady, mistress’) or Old High German frouwa (‘lady’; cf. modern German Frau). Freyja is also etymologically close to the name of the god Freyr, meaning ‘lord’ in Old Norse.^[2][3] The theonym Freyja is thus considered to have been an epithet in origin, replacing a personal name that is now unattested

Los nombres Freyr y Freyja derivan de palabras germánicas cuyos significados son „el señor” y „la señora” respectivamente (cognados germánicos incluyen: el gótico Fráuja „señor, amo”, Fráujo „señora, ama”, nórdico antiguo Frú „ama, señora, mujer”, danés Frue, sueco Fru, alemán Frau „señorita, mujer, esposa”, antiguo alto alemán Frouwa, anglosajón Freo, Frea).^[9] Al igual que la palabra francesa dame (del latín domina), cuya forma masculina (dominus) ha perecido, el significado para „señor” no se utiliza más, pero el título de „Frau” aún existe en las lenguas germánicas.

El nombre de Freyja, sin embargo, está potencialmente relacionado al nombre de Frigg (que deriva de fri „amar”), porque „mujer” y „amor” están en última instancia relacionados, así como se piensa que Freyja y Frigg a menudo son avatares una de la otra (Frea, Frige, Friia, Frija).

Taljánul szólva :

Venerdì è il quinto giorno della settimana tra il giovedì e il sabato. Il nome deriva dal latino Venĕris dies, giorno di Venere, dea dell’amore, dell’estetica, e dell’armonia.

Il nome tedesco Freitag e quello inglese Friday derivano dal nome della dea germanica Freia, divinità con qualche corrispondenza con la latina Venere e alla quale il venerdì era sacro.