A talján napok nevei – I giorni della settimana

Mai magyar nyomorúságos napjaink a történelem hordalékaként magyar-szláv-zsidó örökség keveredésének eredményei…
A Magyar Napok megújulásra várnak ! A hétfő-kedd (meg a vasárnap) szellemében…

De nem így van ez a talján napnevekben !
Ők latin örökségüket örzik hintetnyi-szombatnyi zsidó szennyez(őd)éssel :

Kicsit szégyellik, hogy a Szaturnusz Napja‘t zsidóskodón Szabbató-ra cserélték…
De… Bizonyára a kereszténység(ük)et említenék mentségükül…
Pedig azt sem kell(ene) zsidósággal szennyezni ! Jézü(s) nem az ördög népéből jött. Maga határolódik el tőlük…
A diēs Sāturnī [ejt : diész Száturní] is maradhat, lehet talján-tisztán Saturnedì ! (Sz.)
Csak tájékozásul írom : az angol napokat nem sikerült zsidósággal szennyezni, így ők ma is római módon Saturday-t emlegetnek holmi Sabbathok helyett… A német is a saját nyelvén nevezi der Samstag vagy der Sonnabend néven az Úr Napja előtti napot…

A nyelvtisztászat (Sz.), idegenkedőn a purizmus gyönyörű törekvés ! Minden nyelv a saját gyökereiből fejlődjön !
Színesebb és szebb lessz így a világ …

A zsidó napok közt nincsenek magyar meg olasz napok. A zsidók soha nem hagynák napjaikat magyar vagy olasz napokkal „szennyezni”… Mi magyarok ugyan miért hagy(hat)juk a heteinket zsidó napokkal, de akár eggyetlen eggy szlávval is szennyezni ?

A taljánoknak a többi, a hétből hat napjuk bizony helyénvaló. Ím egy példa : A Szerelem–İstennő Napja …

A magyar péntek szavunk csak egy szánalmas szláv ‘ötödik‘ öröksége… míg a mai olaszban azonban ez Venus(z) İstennő napja !

Sandro Botticelli : **Nascita di Venere** azaz **Venusz születése** (1484-86)
A föltételezések szerint a **Venus de’ Medici**, azaz egy ősi hellén Aphrodíté márványszobor alapján készült…

A latinoktól kezdve…
Dīēs Veneris (-ei ~, c.) [ejt : Díész Venerisz] est dies hebdomadis quae inter diem Iovis et dīem Saturnī est.
Vagyis : Venusz Napja, amely éppen Juppiter meg Szaturnusz napja között sorol…

A latin dīēs Veneris [ejt : díész Venerisz] változata a Veneris dīēs [ejt : Venerisz díész] .
Ennek rövidülése nyomán él ma a talján.

Ebből öröklődött mára az olasz Venerdì is…

Bassorilievo di Agostino di Duccio nella *Cappella dei Pianeti* del Tempio Malatestiano a Rimini, raffigurante Venere, astro governatore del venerdì, giorno tradizionalmente dedicato all’arte, alla bellezza e alle questioni d’amore

Viernes alakban ezt őrzi a mai spanyol nyelv ‘péntek’-e is…
El nombre de «viernes» proviene del latín Veneris dies; ‘día de Venus’, en honor a la diosa de la belleza y el amor en la mitología romana.

Taljánul szólva : Venerdì è il nome deriva dal latino Venĕris dies

Venerdì è il quinto giorno della settimana tra il giovedì e il sabato. Il nome deriva dal latino Venĕris dies, giorno di Venere, dea dell’amore, dell’estetica, e dell’armonia.

Il nome tedesco Freitag e quello inglese Friday derivano dal nome della dea germanica Freia, divinità con qualche corrispondenza con la latina Venere e alla quale il venerdì era sacro.

Ez újabb mozikában már a névadó Istennevek azaz Bolygónevek is föltűnnek :

Az is kérdés lehet persze, hogy… Melyik a hét első napja ?
A magyarban nyilvánvalóan a Hétfő. A görög ezt a ‘második’-nak nevezi.
A német meg az angol a ‘Nap napja‘ után a ‘Hold napja‘-‘t számítva nyilván a Vasárnapot tekinti az elsőnek…