Énekes- vagy dzsidzsi-kabóca ? – Zsibonkabóca !

Minek is nevezhetünk egy rovart, amelyet mindenki hall, de csak a legritkábban láthatunk ?!

A Rhodoszi Xenarkhosz azaz Ξέναρχος írt igen találó versikét e zajos kabócáról :

„A kabóca vígan él,
felesége nem beszél.”

Ξέναρχος a közép-kómoidia alkotója volt, de sajnos eggyetlen eggy műve sem maradt fönn. A történelem mocska meg vihara mind elmos(lékol)ta műveit, így csak ilyen apró töredékekből ösmerheti Őt a szánandó utókor…
De a fél évezreddel később élt Ἀθήναιος ὁ Nαυκρατίτης azaz Naukratészi Athénaiosz sok idézetet megőrzött Tőle…

A német természettudós, Alfred Edmund Brehm (1829-1884) is idézi a rhodoszi Xenarkhoszt Az állatok világa könyvében, és igen (túl)udvariaskodón nagyon udvariatlannak minősíti e találó bölcsességet. Igen. Az őszínteség olykor udvariatlan. Hiszen akad, akik számára az igen kényelmetlen. De attól még igaz.

A kan kabócák a potrohukon lévő rezgőszervvel (cimbale) hallatják a jellegzetes, messzehangzó „dzsidzsegésük”-et (Sz.), míg a nő(sténye)ik némák. Hiszen a hímek dalolnak nekik, míg ők azt csak lenyűgözötten hallgat(hat)ják…

Kabócák koncertje egy görög olajfa ligetben

A (szuper)hülye újmagyar nevén az óriás énekeskabóca (Tibicina haematodes) a félfedelesszárnyúak (Hemiptera) rendjének kabócák (Auchenorrhyncha) alrendjébe sorolt énekeskabóca-félék (Cicadidae) családjában a Tibicina nem(zetség) eggyik faja.
A honi aszfaltbetyárok szerint az énekes kabócáknak” még családja is van, pedig nem is léteznek…

Épelméjű ember, aki hallott már ilyen kabócát, az „énekes”-nek nem nevezheti. Zajkabóca vagy zsibonkabóca neve lehetséges. (Sz.)
Ez a nagy kabóca olyan zsivajgó-zsibongó hangot ad, ami „ének”-nek nem nevezhető. Zsivajgó kabóca, zsibongó kabóca, vagy csak eggyszerűbben zsibonkabóca (Sz.) neve is helyénvaló.

A kankabócák zaja közelről már (egyenesen) rikácsolás. Így némi rosszallással rikácskabóca (Sz.) neve is ill(end)ő.

Évekkel ezelőtt bizony a kabócák miatt is varázsa volt annak, ha délnek indultunk el, a ma is megszállt magyar tengerpartra, Dalmáciába, ahol a muzsikájukkal, a dzidzegésükkel (Sz.) találkozhattunk. A világ azóta sokat változott, az öko- és klímagyilkos emberiség pusztítása nyomán – a csonka-magyar területeket még el sem hagyva – ma már elég eljutni Orfűre, ahol a kígyódzúton (Sz.) latinkodón szerpentinen tekergő kocsik zaját is elnyomják a nagyhangú, kackiás kankabócák.

Európa déli részén mindenütt megtalálható az Ibériai-félsziget kivételével. Nyugaton a Francia Riviéráig jutott el. Északon Németország déli-középső részéig (Baden-Württemberg, Bajorország és Rajna-vidék-Pfalz szövetségi államokig), Morvaország déli részéig és a Kárpátok vonaláig, keleten Iránig terjedt el. Magyarországon tömegesen a Balaton-felvidéken és a Budai-hegységben fordul elő.

A mai hellén neve igen kifejező : Dzsídzsikasz ! Tökéletes(z) hangutánzószó…

A magyar Tücsök és a hangya görögül Tzitzikas kai Mermigas [ejt : dzídzikasz ke meermigasz] régi Aiszóposztól származó mese címe azaz a Kabóca meg a Hangya ma görög étteremlánc névadója is…

A Kabóca meg a Hangya törökül „Ağustos Böceği ile Karınca” pedig a magyar zsizsik rokonaként élő dzsidzsik szinte bizonyosan török eredetű a görögben…

Ε ακούς τα τζιτζίκια να φωνάζουν ? – Cırcırböceklerinin ağlama seslerini duyuyor musun ? – Hallod a kabócák zajongását ? – (Kissé költőibben-találóbban:) Hallod a kabócák zajon-dalát ? (Sz.) Törökül tehát cırcırböcek [ejt : dzsırdzsırbödzsek] azaz dzsırdzsır-bogár a dzsidzsikabóca… (Sz.)

A pontos (b)irodalmi neve Kabuk böceği míg a hétköznapi elnevezésük Ağustos böceği.
Küprosziul (kiproszi görögül) meg ζίζιρος [ejt : dzídzirosz]. Ez pedig már a török dzsırdzsır-bogár nevével tűnik rokonnak…

Weinzwirner (Tibicina haematodes) – Dodoni, 2007

Ógörögül Τέττιξ [ejt: tettiksz] mai görögül meg Τζίτζικας [ejt: dzídzikasz], de mivel a (mai) görögben nicsen külön dz meg dzs hang, így ez a görög dz(s) nagyjából e kettő hang között dz(s)idz(s)eg… (Sz.)
Dudás Börci barátom példul a görög után szabadon mindig magyar dzsidzsikász alakban emlegeti…

Magyarul azonban mégsem mondhatjuk így ! Hiszen tudjuk, hogy kabóca.
Magyar kabóca szavunk pedig oly ízes és eredeti, szép, hogy használnunk is illik görög végződés(e) nélkül…

Innen fakad a hangutánzó ajánlatom : dzsidzsi-kabóca ! (Sz.)

Újhellénül szólva : dzidzíki vagy dzídzikasz …

Το τζιτζίκι ή ο τζίτζικας ή (κυπρ.) ζίζιρος είναι τα λαϊκά ονόματα διάφορων ειδών εντόμων από την οικογένεια των Τεττιγιδών (Cicadidae), ονομασία η οποία προέρχεται από τη λόγια λέξη τέττιξ (Cicada), που σημαίνει τζίτζικας στα αρχαία ελληνικά (και λατινικά). Το τζιτζίκι είναι ένα έντομο που ζει συνήθως στα δέντρα και παράγει ένα χαρακτηριστικό ήχο που προδίδει την παρουσία του. Στην Ελλάδα είναι ιδιαίτερα γνωστό από την ιστορία του Αισώπου, «Ο τζίτζικας και ο μέρμηγκας» (Τέττιξ και μύρμηκες).