A Meszopotámiai Tan(uló)évek
avagy… A Meszopotámiai Bennlakásos Iskola…
Hellyre kell végre tenni a dolgokat !
A zsidó vinnyogás a „Babiloni fogság”-ról a sémmi suttyók tanulóévei voltak a Bölcsek Országában…
A „Babiloni fogság” azaz a „Meszopotámiai fogság” képtelen süketelése magyarul „Meszopotámiai tanulmányévek” vagy még inkább a „Meszopotámiai kultúrfürdő”, némi szójátékkal a „Meszopotámiai (h)ébredévek” avagy a „Mezopotámiai (h)ébredés(ek)” Amennyiben meg Bábélhez ragaszkodunk, úgy … „Bábéli tanulmányévek” vagy „Bábéli kultúrfürdő” „Bábéli (h)ébredévek” vagy „Bábéli (h)ébredés(ek)” neveken, ill. ezek közül valamelyik néven érdemes minden épelméjű embernek, de különösen a műveltebb magyarnak emlegetni… A világ összefüggéseit érteni akaró rétegnek érdemes újrafűzni a félrefűzött filmeket ! No meg… helyredöccenteni az évszázados nagy hazugságokat !
Bábél vagy Bábilla vagy hellénkedőn Babülon ?
Bábélben… a tanulságos fogságban igen sko tudomány ragadt a zsidóságra…
Így mert itt termettek a – a Világot nagy(obb), átfogó összefüggéseiben látó – Szem-i népek nyomán a Tőlük „művelt” Semmi népek… képtelen, zűrös regéi…
Azután hazatértek … a saját sivár világukba…
gouache on board, 8 15/16 x 11 5/8 in. (22.7 x 29.7 cm), at the Jewish Museum, New York
Ím… A Vízözön-történet, amely a héber-hamısítás előtt természetesen Gilgames-eposzként volt köz-ösmeretes…
Asurbanipal könyvtárából, az i.e. 7. századból
Gilgames regéje évezredeken át eltemetve rejtezett Ur városának romjai között. Csak a 20. században, annak is inkább a második felében lett nyılvánvalóvá, hogy ez a legősibb és talán legeredetibb Vízözön-rege.
Addig a legnépesebb vılágvallás, a kereszténység teremtés-regéjének Ószövetséggel ránkerőltetett zsidó Noé történetében volt közismert egy évezredekkel későbbi és szinte bızonyosan innen merített másodlagos-többedleges rege-változata.
Ahogyan minden szájhagyomány, a regéktől a népmesékig lassan változık, de akár a fölismerhetetlenségig is átalakulhat ezer évek alatt. Így lehetett… így válhatott Gilgames Noévá. Így alakulhatott a Bábéli művelődés évtizedeiben, héber-nézetben a „Babiloni fogság” idején a szumer Gilgames regéje a zsıdó Noé történetévé.
Ahogyan korábban is hirdettem, a Gilgames-fordító Andrew R. George közlése (2003) végleg ıgazolta, hogy a Noé-történet Gilgames-eredete kétségtelen.
A tanulságos „fogság” alatt a zsıdók elsajátították a kifınomultabb bábéli – eredeti, tisztes szumer nevén Ka-Dingir-Ra-béli – szokásokat; így tanulták el, örökölték meg hitükhöz – az Ószövetséghöz, azaz az Ő szövetségükhöz – a sokkal ősibb Szumer-föld közismertebb hellénkedőn Meszopotamia ősi hitregéit is a maguk képére alakítottan. No persze ennél még bonyolultabb a teljes kép. Az Énokh Könyve‘hez kapcsolódó apokrüpha, az Óriások Könyve‘nek Qumránban talált változata név szerint is említi Gilgamest meg Humbaba‘t…
XXIII. János pápa – a „Jó pápa”, taljánul „il Papa buono” avagy Il Saggiatore – sommásan hirdette az 1962-es II. Vatikáni zsinat-nyıtó beszédében :
„[…] hamis, ókori nívón mozgunk ma is, amikor a pozitív tudományok, régészet, embertan, földtan, s nem különben a megtalált Szumer Első Biblia (Ur, 1954 Dr. S.N.Kramer: Paralel Biblia, 1956) eredményeit figyelmen kívül hagyjuk, amelyek mindent világosan föltártak és megmagyaráztak. Senki nem érti ezt a maradi és már rég idejemúlt ószövetségi fontoskodást, ami nagyrészt egy összelopkodott és átírt ókori hagyománynak és letűnt – szumer, parthus, káld, babiloni, egyiptomi – népeknek megmásított történelme. Szóval kötve vagyunk valami ósdi judaizmussal; nekünk nem elég a Krisztus, az İsten Fıa …” – Talán ezen tıszta bölcsessége(i) miatt is távozott oly hamar a 20. század legbölcsebb pápája. Talán távoztatták az Igazság ellenségei…
A szumer teremtéstörténet földolgozása pedig máıg is folyik. A hajdani Szumerország táján ımmáron két évtizede zajló módszeres fasiszlám pusztítás persze tovább nehezíti a teremtés-regéink eredetének megfejtését…
Forrásaim :
- Kramer, Samuel Noah (2007) [1961]. Sumerian Mythology: A Study of Spiritual and Literary Achievement in the Third Millennium B.C. Forgotten Books. p. 28. ISBN 978-1-60506-049-1.
- Sandars, Nancy K., ed. (1977). The epic of Gilgamesh. Penguin classics (Rev. ed. inc. new material ed.). Harmondsworth, Middlesex, Engl: Penguin Books. ISBN 978-0-14-044100-0.
- The Epic of Gilgamesh: The Babylonian Epic Poem and Other Texts in Akkadian and Sumerian. Translated by Andrew R. George (reprinted ed.). London, England: Penguin Books. 2003 [1999]. ISBN 0-14-044919-1. OCLC 901129328.
- „Gilgamesh and Huwawa, version A: translation”. Electronic Text Corpus of Sumerian Literature.
- Der Urirrtum – Enkidu és Gilgames története (német nyelven)
- „Old Testament Pseudepigrapha – Just another WordPress @ St Andrews site”.
- Ziolkowski, Theodore (1 November 2011). „Gilgamesh: An Epic Obsession”. Berfrois.
- Abusch, Tzvi (December 2001). „The Development and Meaning of the Epic of Gilgamesh: An Interpretive Essay„. Journal of the American Oriental Society. 121 (4): 614–22. doi:10.2307/606502. JSTOR 606502.
- Meagher, Robert Emmet (1995). The meaning of Helen: in search of an ancient icon. United States: Bolchazy-Carducci Pubs (IL). ISBN 978-0-86516-510-6.
- Hamori, Esther J. (Winter 2011). „Echoes of Gilgamesh in the Jacob Story„. Journal of Biblical Literature. 130 (4): 625–42. doi:10.2307/23488271. JSTOR 23488271. S2CID 161293144.
- https://hu.wikipedia.org/wiki/Babilon
- Diószegi Vilmos : Samanizmus (Budapest, 1962, 1998)
- Nyáry Szabó László : Szabó-szótár / ideolektusom (mind-máig digitális „kéz”- ill. „gép”-ıratban)
- (Sz.) : Számozatlan, forrásolatlan saját(os) szójavallataim …