Török gyerek megvágta – Magyar gyerek gyógyítja /
Türk çocuğu kendini kesti – Macar çocuğu onu iyileştirdi
Türk çocuk kesti – Macar çocuk onu iyileştirdi
Soluklaşan bir şaman Macarca táltos geleneğinin izleri üzerinde…
A Gólya, gólya, gilice … kezdetű gyermekdalt Sztankó Béla gyűlytötte.
Kiss Áron 1891-ben kiadott Magyar gyermekjáték-gyűjtemény (című) művéből maradt ránk.
„Leylek, leylek, leylecik …” adlı çocuk şarkısı Béla Sztankó tarafından derlendi.
Áron Kiss’in 1891’de yayınlanan „Macar çocuk oynaların antolojisi” adlı çalışmasından günümüze ulaşmıştır.
filozófiadoktor, tanítóképző-intézeti igazgató, néprajzi gyűjtő, pedagógiai szakíró.
Felsefe doktoru, öğretmen yetiştirme enstitüsü müdürü, etnografik koleksiyoncu, pedagojik yazar.
Érdemes elmerengeni rajta, hogy Sztankó Béla gyűlytői tevékenysége meg Hegymegi Kiss Áron 1891-es Magyar gyermekjáték-gyűjtemény-e nélkül eggyáltalán ismerné-e ma valaki is e mondókát vagy dallamot ?
Béla Sztankó ve Áron Hegymegi Kiss’in 1891’de Macar çocuk oyunlarından derledikleri koleksiyon olmasaydı, bugün bu tekerlemeyi veya melodiyi bilen biri olur muydu diye düşünmeye değer.
E dalt a gyerekek akkor énekelték, amikor tavasszal először látták meg a hazatérő gólyát.
Bu şarkı, çocuklar leyleği ilk kez baharda eve dönerken gördüklerinde söyledikleri bir şarkıydı.
Méhner Vilmos Kiadása (1904)
Béla Sztankó: Şarkı Kitabı, I-III. Bölümler (tek ciltli) Vilmos Méhner tarafından yayınlandı (1904)
Gólya, gólya, gilice,
mitől véres a lábad ?
Török gyerek elvágta,
magyar gyerek gyógyítja,
síppal, dobbal, nádi hegedűvel.
Leylek, leylek, leylecik,
bacağın neden kanıyor?
Bir Türk çocuğu kesti,
bir Macar çocuğu iyileştirdi,
bir ney(çe)le, bir davulla, bir kamış kemanla.
A gólya madár másik magyar (népi) neve a gilice volt, a hasonlóan kiveszett, szintúgy ‘gólya’ jelentésű cakó szavunk mellett. Mifelénk kétféle gólya él : a fehér meg a (sokkal ritkább) fekete. Igen érdekes ez a név-hármasság !
Leylek kuşu için kullanılan bir adı gólya, diğer Macar (halk) adı ise gilice idi; bizim de benzer şekilde kaybolmuş olan ve ‘leylek’ anlamına gelen Macar cakó kelimesiyle birlikte. Bölgemizde iki tür leylek vardır: beyaz ve (çok daha nadir olan) siyah leylek. Macar dilinde bu leylek-isim üçlüsü de çok ilginç !
A nádi hegedű nádból, majd utóbb már a nádasok híján csak kukoricaszárból készült népi hegedű.
A sípot fűzfából, a dobot pedig fakeretre feszített bőrből készítették. (Majd a magyar világból az ősi dob kikopván, később a rontott világban néhol már csak bádog edényen doboltak. Leginkább a hulladék-bádogot amúgy is gyűlytő cigányok.)
Kamış keman, kamıştan yapılmış bir halk kemanıdır ve daha sonra kamış kalmadığında sadece mısır saplarından yapılmıştır.
Islık veya ney(çe)le söğüt ağacından, davul ise ahşap bir çerçeve üzerine gerilmiş deriden yapılmıştır. (Daha sonra, Macar dünyasında eski davul yıprandığında, dünyanın bazı yerlerinde sadece teneke kaplarla çalınmıştır. Çoğunlukla zaten atık teneke toplayan çingeneler tarafından.)
A síp, a dob meg a nádi hegedű – eredeti nevén hejgető vagy hejgetű – ősi táltos kellékek, a zenével meg bonával való gyógyítás szerszámai voltak. Ezekről a bűvös kellékekről Diószegi Vilmos gyűlytött Szabíria-szerte…
Düdük, davul ve kamış keman – asıl adı hejgető veya hejgetű olan – eski táltos (şaman) aksesuarları, müzik ve bona ile şifa verme araçlarıydı. Vilmos Diószegi bu büyülü aksesuarları Sibirya’nın (Szabíria’nın) her yerinden topladı…
Diószegi Vilmos Samanizmus (Budapest, 1962, 1998) könyvének bevezetőjében bukkan föl (2.) Haj, regő rejtem… fejezetcím alatt :
Diószegi Vilmos’un Şamanizm (Budapeşte, 1962, 1998) adlı kitabının girişinde, (2.) Haydi, sırrım… başlıklı bölümün altında şunlar yer almaktadır:
A népköltészet olyan, mint a föld mélyének kőszénrétegei. Egymásra rakódott halmazai hűségesen őrzik a régi korok nyomait; ma énekelt dalokban, ma használatos szólásmondásokban, mesékben távoli évezredek emlékei visszhangoznak.
Ugyan ki gondolná, hogy a kedves és ártatlan gyermekdalocskában: „bújj, bújj, zöld ág, zöld levelecske…” – a sámándob pereg a múlt irdatlan messzeségéből ? Hogy is van a dalocska varázsige-szerű vége : „szita-szita péntek, szerelemcsütörtök, dob-szerda” ! S a másik gyermekdalban :
Halk şiiri, yerin derinliklerindeki kömür damarları gibidir. Üst üste yığılmış yığınları, eski çağların izlerini sadakatle korur; bugün söylenen şarkılarda, bugün kullanılan atasözlerinde ve özdeyişlerde, masallarda, uzak bin yılların anıları yankılanır.
Kim düşünürdü ki, tatlı ve masum çocuk şarkısında: „saklan, saklan, yeşil dal, yeşil yaprak…” – şamanın davulu geçmişin engin uzaklığından yankılanır? Şarkı nasıl da sihirli bir büyü gibi bitiyor: „ekle-ele Cuma, âşık Perşembe, davul-sederda”! Ve diğer çocuk şarkısında:
Gólya, gólya, gilice,
mitől véres a lábad ?
Török gyerek megvágta,
magyar gyerek gyógyítja,
síppal, dobbal, nádi hegedűvel.
Mert a sámándobnak a gyógyításban is nagy szerepe volt.
Çünkü şaman davulu şifa verme sürecinde de önemli bir rol oynuyordu.
Leylek, leylek, leylecek,
bacağın neden kanıyor ?
Bir Türk çocuğu kesti,
Bir Macar iyileştirdi,
bir ney(çe)le, bir davulla, bir kamış kemanla.
A keleti nyárshegedűk kifejlődésének kezdetleges állapotát idézi a táltos hagyományok tűntével ma már magyar gyermekek játékául sem igen szolgáló nádi hegedű, a kukoricahegedű meg a kóróhegedű.
A hegedű szavunk a hangutánzó „hej-” szótövünkből származik. Ebben az alakjában csak a XVI-XVII. századtól ösmeretes, addig a „hegedűs” szó inkább ’énekmondó’, ’hejgetős’ jelentésben élt. Erdélyben a hegedűt a hellén-latinkodó mozsika vagy muzsika, a csángó-magyaroknál pedig a szép, hangutánzó cinige néven (is) ösmerték.
Doğu kökenli kemanların gelişiminin ilkel hali, kamış keman, mısır kemanı ve mısır kemanı ile akla gelir; bu kemanlar, táltos geleneklerinin ortadan kalkmasıyla Macar çocukları için artık oyuncak olarak kullanılmamaktadır. Keman kelimesi, onomatopoeik kök „hej-„den [hey-] gelir. Bu biçimde yalnızca 16.-17. yüzyıllardan beri bilinmektedir; o zamana kadar „hegedűs” kelimesi daha çok „şarkı söyleme” veya „şarkı söylücü” anlamına geliyordu. Transilvanya’da keman, Helenistik-Latinleştirilmiş mozsika veya muzsika olarak bilinirken, Csángó-Macarlar arasında güzel, onomatopoeik cinige [tsinige] olarak biliniyordu.
A nádihegedű jelenségét Tömörkény István nyomán így örökítötte mög a Szegedi szótár :
Kamış keman olgusu Szeged Sözlüğü‘nde István Tömörkény’nin ardından şöyle anlatıldı:
A Magyar Néprajzi Lexikonban N. Bartha Károly jegyzi a nádihegedűt. A nádihegedű vagy szárazabb helyeken (csak) kukoricahegedű vagy kóróhegedű készítéséhez két darab kétíz(ék)es szárdarab szükséges. Egyikből készül a hegedűtest, másikból a vonó. Mindkét darab egyik felét úgy alakítják, hogy a vonó, ill. a hegedű húrjai megmaradjanak. A húrokat pecekkel feszítik ki. Két félkörívben hajlított cirokhúrból elkészítik a kiszélesített hegedűtest alakját. Néha a hegedű fejére kulcsokat is faragnak.
Macar Etnografik Sözlüğü’nde N. Károly Bartha kamış kemanı şöyle tanımlar: Kamış keman yapmak için (veya daha kurak yerlerde (sadece)) mısır kemanı veya kamçı kemanı yapmak için iki parçalı gövde gereklidir. Kemanın gövdesi birinden, yayı ise diğerinden yapılır. Her iki parçanın bir yarısı, yay veya keman telleri kalacak şekilde şekillendirilir. Teller bir tokmakla gerilir. Genişletilmiş keman gövdesinin şekli, yarım daire şeklinde bükülmüş iki sorgum telinden yapılır. Bazen kemanın başına tuşlar da oyulur.
Mısır saplarından yapılmış oyuncak keman
1955, Ramocsaháza, Szabolcs-Szatmár m.
Táltosaink tűntével a dallamaik-dalaik öröksége a csodák világában hívő gyermekek világába származott át…
Atalarımızın ve şamanlarımızın vefatıyla birlikte, onların ezgilerinin ve şarkılarının mirası, mucizelere inanan çocukların dünyasına geçti…
A véres láb a gólya piros lábára is utalhat, de inkább a magyar földön, magyar mezőben járó magyar madár sebére. A megvágó török gyerek meg a 150 éves (oszmán) török uralomra. A török az ártó, a betolakodó, a fosztogató, a rossz jelképe volt. A magyar síppal, dobbal, nádi hegedűvel való bűvölés pedig a táltos-gyógyítás ősrégi emléke. A táltost közkeletű antimagyarkodással az idegen sámán szóval helyettesítik ma a tudományoskodó(an tudatlano)k. Ez persze semmivel sem tudományosabb, azonban a magyar világban idegenkedve ez messze (kb. 100%-kal) hiteltelenebb a hitesen ősi táltus-táltos-tátos szókörünknél…
Kanlı ayak, leyleğin kırmızı ayağına da atıfta bulunabileceği gibi, Macar topraklarında, bir Macar tarlasında yürüyen Macar kuşunun yarasına da işaret debilir. Katledilen Türk çocuğu, 150 yıllık (Osmanlı) Türk yönetimine
gönderme yapar. Türk, zarar verici, işgalci, yağmacı, kötülüğün sembolüydü. Macar düdüğü, davulu ve kamış kemanıyla yapılan büyü ise, táltos şifasının eski bir hatırasıdır. Táltos, günümüzde (bilgisiz) bilim insanları tarafından yaygın bir Macar karşıtı kelime olan „şaman” ile değiştirilmiştir. Elbette bu daha bilimsel değildir, ancak Macar dünyasına yabancı olduğu için, sadakatle kullandığımız eski táltus-táltos-tátos kelime dağarcığımızdan çok daha az güvenilirdir…
Ajánlott olvasmány: Toltus – táltos – tátos – vagy idegenül csak sámán ?
Önerilen okuma: Toltus – táltos – tatos – veya yabancı dilde sadece şaman mı?
Gárdonyi Géza is megörökítette ezt az önálló életre kelt táltos-költikét.
Az én falum könyvében a gyerekek féllábon táncolva éneklik az érkező gólya üdvözlésére …
Géza Gárdonyi de bu bağımsız yaşam tarzını yansıtan halk şiirini ölümsüzleştirdi.
„Köyüm” adlı kitabında çocuklar, gelen leyleği karşılamak için tek ayak üzerinde dans ederek şarkı söylüyorlar…
1922-ben az újságok címoldalára került az antwerpeni brit konzul látogatása, aki azért jött hazánkba, hogy személyesen megköszönje Gárdonyinak a kellemes perceket, melyeket e könyv olvasásakor átélt. A korabeli lapokban megjelent nyilatkozata ma is a legjobb ajánlás a műhöz : E könyv több, mint írás. Ez a könyv a magyar nép keménylapokba szorított szíve, melyben az Alföld derűje mosolyog, s az ezeréves szenvedés fájdalma sír.
1922 yılında, gazetelerin ön sayfaları, bu kitabı okurken yaşadığı keyifli anlar için Gárdonyi’ye şahsen teşekkür etmek üzere ülkemize gelen İngiliz Konsolosu’nun ziyaretiyle doluydu. O dönemin gazetelerinde yayınlanan
açıklaması, bugün bile eser için en iyi tavsiye niteliğindedir: Bu kitap, yazıdan daha fazlası. Bu kitap, Macar halkının kalbinin ciltlenmiş hali; Büyük Ova’nın dinginliğinin gülümsediği ve bin yıllık acının ağladığı bir eser.
GÓLYÁK, MÉHEK, KISLIBÁK
LEYLEKLER, ARILAR, KAZ PALAZI
A rét a patak mentén tele van már sárga, fényes levelű virággal. A gólyavirág az. Mikor a gólyavirág megjelenik, már akkor várjuk a gólyát. Az igazi tavaszt a gólya hozza meg. Tavaly már József napkor virított a gólyavirág, és néhány nap múlva rá megérkezett a gólya. Az idén csak gyümölcsoltókor láttam az első gólyavirágot a Tuli gyerek kalapján. De késett is a gólya.
Dere kenarındaki çayır çoktan sarı, parlak yapraklı çiçeklerle dolmuş. Bu leylek çiçeği. Leylek çiçeği açtığında, biz zaten leyleği bekliyoruz. Gerçek baharı leylek getirir. Geçen yıl leylek çiçeği Yusuf Günü’nde çoktan açmıştı ve birkaç gün sonra leylek geldi. Bu yıl ilk leylek çiçeğini ancak meyveler toplandığında Tuli çocuğunun şapkasında gördüm. Ama leylek geç kaldı.
– Valami bajba kerülhetett – vélekedett Fodor András.
András Fodor, „Belki de başı belaya girmiştir,” diye düşündü.
Mert csak egy gólyapár lakik nálunk, és az a Fodor Andrásék házán lakik. Gólyameggondolás szerint Fodor András a legbecsületesebb ember a faluban, és a vadász a leggonoszabb. Ha Fodorék járnak a réten, a gólya nem is repül föl a vízből, csak éppen, hogy rájok tekint, de ha a vadász megy arra, bármilyen messze is jár az őtőle, ijedten kanyarodik föl a magasba. Az nem is jó ember: villámlani tud meg mennydörögni.
Çünkü bizimle birlikte yaşayan sadece bir leylek çifti var ve onlar da András Fodor’un evinde yaşıyorlar. Leylek inanışlarına göre, András Fodor köyün en dürüst adamı, avcı ise en kötüsü. Fodors ailesi çayırda yürürken, leylek sudan bile kalkmıyor, sadece onlara bakıyor; ama avcı yanlarından geçerken, ne kadar uzakta olursa olsun, korkudan havalanıyor. O da iyi bir adam değil: şimşek ve gök gürültüsünü çakabiliyor.
Hát egy napon hallom ám a veres Gál gyerek hangját, amint kiabálja az ablakom alatt:
Bir gün penceremin altında kızıl saçlı Gal çocuğunun bağırdığını duydum:
– A gólya! A gólya!
„Leylek! Leylek!”
Hát csakugyan itt a gólya. A nyakát meg a lábát hosszan elnyújtva, lassan és méltósággal kereng a magasban. Egyre alább-alább ereszkedik, és leszáll egyenesen a Fodorék házára. Megáll ott a fészke szélén, és elégedetten, vidáman kelepel.
İşte leylek gerçekten de burada. Boynunu ve bacaklarını uzatmış, havada yavaş ve görkemli bir şekilde daireler çiziyor. Gittikçe alçalıyor ve doğrudan Fodorlar evinin üzerine konuyor. Yuvanın kenarında duruyor ve memnuniyetle, neşeyle gagasıyla yiyecek arıyor.
A szomszédok összefutnak. A szép Szabó Magda is kiáll a konyhaajtóba. A tenyerét a szeméhez tartja: nézi mosolyogva a gólyát. A gólya lengő ugrásokkal jár ide-oda a fészke körül.
Komşular birlikte koşuyorlar. Güzel Magda Szabó da mutfak kapısında duruyor. Avucunu gözlerine götürüyor: leyleğe gülümseyerek bakıyor. Leylek, yuvanın etrafında sallanarak zıplayarak ileri geri yürüyor.
– Hát a feleséged hol marad, hej! – kiáltja fel hozzá a bakter.
– Peki karın nerede kalıyor, hey! – diye bağırıyor fırıncı ona.
– Az később jön – magyarázza Fodor András -, később jön az asszonyokkal.
– Daha sonra gelecek – diye açıklıyor András Fodor –, kadınlarla birlikte daha sonra gelecek.
És míg a gólya a fészkének örülve ugrál a háztetőn, a gyerekek lenn az udvaron féllábon táncolva éneklik:
Ve leylek yuvasıyla mutlu bir şekilde çatıda zıplarken, çocuklar aşağıdaki avluda tek ayak üzerinde dans ediyor ve şarkı söylüyorlar:
| Gólya, gólya, gilice! Mitől véres a lábad? Török gyerek megvágta, Magyar gyerek gyógyítja. |
Leylek, leylek, leylek!
Bacağını kanatan ne?
Bir Türk çocuğu kesti,
Bir Macar çocuğu iyileştiriyor.
A napfény szelíden árad alá a felhők közül. A faluban mintha ünnep volna. Még az öreg nagyszakállú, vak koldusunk is megáll a kocsiút közepén. Nyugodt és méltóságos arcával a gólya felé fordul, és a kezét a füléhez emeli, hogy jobban hallja a kelepelést. […]
Güneş ışığı bulutların arasından nazikçe süzülüyor. Köyde sanki bir bayram havası var. Yaşlı, büyük sakallı, kör dilencimiz bile araba yolunun ortasında duruyor. Sakin ve vakur bir yüzle leyleğe doğru dönüyor ve cıvıltıyı daha iyi duyabilmek için elini kulağına götürüyor. […]
E falusi életképből is kitűnik, hogy amikorra a hajdani táltos zeneszerszámok már eltűntek, a dal meg a tánc még élénkel élt…
Köy yaşamına dair bu tablodan da anlaşılıyor ki, eski şaman müzik aletleri ortadan kalktığında bile şarkı ve dans hâlâ canlı ve iyi durumdaydı…
Bálint Sándor Szegedi szótárában is fölbukkan a gólyatánc :
Leylek dansı, Sándor Bálint’in Szeged sözlüğünde de yer alıyor:
Majd… Az én falum első kötetének befejező fejezetében…
Sonra… Benim Köyüm adlı eserin birinci cildinin son bölümünde…
Géza Gárdonyi’nin iki ciltlik kitabı Benim Köyüm
ISTEN VELED, GÓLYAMADÁR
TANRI SENİNLE OLSUN, LEYLEK KUŞU
Valami különös szomorúság borzong át a lelkemen. Nemcsak a lelkemen: minden fán, minden fűszálon, az egész tájon, még a felhőkön is.
Ruhumda tuhaf bir hüzün ürperiyor. Sadece ruhumda değil: her ağaçta, her çimen yaprağında, tüm manzarada, hatta bulutlarda bile.
Ez a szomorúság az ősznek a megérzése. […]
Bu hüzün, sonbaharın hissi. […]
A két gólyánk is elment. […]
İki leyleğimiz de gitti. […]
Furcsa két madárfaj a gólya meg a fecske, hogy tavasszal mindig idejön a másik világrészről; ősszel meg mindig visszatér a másik világrészbe. De ott nem házasodnak, nem raknak fészket és nem költenek, csak itt minálunk.
Leylek ve kırlangıç, her zaman ilkbaharda dünyanın öbür ucundan buraya gelen ve sonbaharda da dünyanın öbür ucuna geri dönen iki tuhaf kuş türüdür. Ama orada evlenmezler, yuva kurmazlar ve zamanlarını orada geçirmezler, sadece bizimle buraya gelirler.
Melyik hát az igazi hazájok?
Peki gerçek vatanları neresi?
A mi magyar hazánk.
Bizim Macaristan vatanımız.
Még furcsább, hogy az a két gólya, meg az a pár száz fecske az egész országból csak éppen a mi falunkat szereti. A messze Afrikából ide térnek mindig vissza, ide ám, a mi szegény nádas házaink közé, a mi szegény mezőinkre. Mi van a mi falunkon olyan szeretni való, hogy érdemes érte átrepülni egy egész nagy tengert, meg egy egész nagy országot? […]
Daha da tuhafı, o iki leylek ve o birkaç yüz kırlangıç, tüm ülkeden sadece bizim köyümüzü seviyorlar. Uzak Afrika’dan her zaman buraya, bizim fakir saz evlerimize, fakir tarlalarımıza geri dönüyorlar. Köyümüzün nesi
bu kadar sevilmeye değer ki, koca bir denizi ve koca bir ülkeyi aşarak buraya uçmaya değer? […]
Milyen szomorú tud lenni a madár! Egész testével szomorú.
Bir kuş ne kadar da üzgün olabilir! Bütün vücuduyla üzgün.
A minap aztán sok gólyát láttam a magasban.
Odafenn kanyarogtak a falu fölött, aztán egyszercsak: egyenes az út Délnek!
Geçen gün gökyüzünde birçok leylek gördüm.
Köyün üzerinde kıvrılarak yükseliyorlardı ve sonra aniden: Güneye giden yol düz!
A dalocska oly népszerű volt, hogy földolgozásai is születtek :
Şarkı o kadar popüler oldu ki, birçok farklı versiyonu yapıldı:
| Szerző / Yazar | Megszólaltatás | Mű / çalişma | Előadás / Performansi |
|---|---|---|---|
| Kodály Zoltán | gyermekkar Çocuk Korosu | Gólya-nóta | Magyar Rádió Gyermekkórusa Çocuk Korosu |
| Ludvig József | ének, gitár | Kis kacsa fürdik… Küçük ördek banyo yapıyor… (6. oldal) |
A (leg)híresebb földolgozás Kodály Zoltántól származik…
(En) ünlü düzenleme Zoltán Kodály’den geliyor…
A Kodály-földolgozás, a Gólya-nóta talán legszebb előadása meg fölvétele :
Kodály’ın Leylek şarkı en güzel performansı :
dr. Somogyvári Zoltánné Éneklő Ifjúság – 1973. ℗ 1973 HUNGAROTON RECORDS LTD.
A ma középkorú nemzedékben még mindenki alapdallamként ismeri. A mai gép-beteg kütyükultúrá(latlanság)ban nevel(kede)t(len)ek már egészen elvétve tudják csak (fölidézni) e dalt a jövendő magyar gyermekeinek… Így hal ki egy hagyomány, ha hagyjuk ! De miért is hagyjuk ? Miért is hagynánk ?
Günümüzün orta yaşlı kuşağının tamamı bunu hâlâ temel bir melodi olarak biliyor. Günümüzün makineleşmiş, teknolojiye bağımlı kültüründe, eğitimciler bu şarkıyı gelecekteki Macar çocuklarına nadiren hatırlatabiliyorlar… İşte bir gelenek böyle yok oluyor, eğer izin verirsek! Ama neden izin veriyoruz? Neden izin verelim ki?
De…. Így hal ki a hajdan magyar táltos-gyógyítás emlékezete is…
Ama… İşte eski Macar táltos şifa geleneğinin hatırası da böyle yok oluyor…
Ezért, azazhogy ez ellen, a Magyar Hagyományok kiveszésének megelőzésére is lenne alapvető ez és a hozzá hasonló ősi (gyökerű) dalok-dallamok alaptananyagként való oktatása a Magyar Világ minden óvodájában.
Bu nedenle, yani buna karşı ve Macar geleneklerinin kaybolmasını önlemek için, bu ve benzeri eski (köklü) şarkı ve melodilerin Macar dünyasındaki tüm anaokullarında temel müfredat olarak öğretilmesi şarttır.
A török és a magyar között új békét és megújuló ős-testvériséget a közös ügyek kibeszélése és helyretétele hoz. Ma már egyre közismertebb : A Magyarországot megnyomorító rendszer nem török, hanem Oszmán volt ! (Mindig is Oszmán Birodalomként emlegették.) Éppen úgy, ahogy utána nem német, hanem Habsburg elnyomatás következett. Épeszű-éplelkű magyar nem gyűlöli sem a törököt sem a németet ezen régi nemzedékes sérelmekért. De a régi nép-nevük eggyszerűen csak török meg német volt ! Ezt megváltoztatni, vagy elhallgatni történelemhamisítás !!!
Türkler ve Macarlar arasında, ortak meseleleri tartışarak ve yeniden ele alarak yeni bir barış ve yenilenmiş bir atalar kardeşliği sağlanacaktır. Bugün giderek daha yaygın bir bilgi haline geliyor: Macaristan’ı sakat bırakan sistem Türk değil, Osmanlı‘ydı! (Her zaman Osmanlı İmparatorluğu olarak anılırdı.) Tıpkı Alman değil, ardından gelen Habsburg baskısı gibi. Aklı başında bir Macar, bu eski nesilsel şikayetler nedeniyle ne Türklerden ne de Almanlardan nefret eder. Ama eski ulusal isimleri sadece Türk ve Alman‘dı! Bunu değiştirmek veya sessiz kalmak tarihin tahrif edilmesidir!!!
Ahogy kuruc atyáink dalban is emlegették : a magyarnak „Két pogány közt egy Hazáért omlik ki vére”…
Eski Macar „Kuruc” babalarımızın da bir şarkıda bahsettiği gibi: Macar „İki putperest arasında vatan için kan dökülür”…
Mi a török ma és mi a magyar ma ? A törökök vagyis az Oszmán Birodalom a legszebb magyar leventéket rabolta el török vitéznek. Janicsárnak az ‘Új Sereg’-be. Ezek a magyar vitézek (azaz a leszármazottaik) ma török tudattal élnek. Ha a törököket gyűlölné ma a magyar, hát Bennük épp a legjobbjait taszítaná el és utálná képtelen módon. A múlt földolgozása összetettebb és bonyolultabb dolog sivár útszéli locsogásnál vagy fülleteg francos fodrászdákba vagy épp (a valós élettől) egyetemi szobákba zárkózott okoskodásoknál…
Bugünkü Türk ve Macar nedir? Türkler, yani Osmanlı İmparatorluğu, en güzel Macarları Türk savaşçıları olarak kaçırdı. ‘Yeni Ordu’ için Yeniçeri olarak. Bu Macar savaşçıları (yani onların torunları) bugün Türk bilinciyle yaşıyorlar. Eğer Macarlar bugün Türklerden nefret etselerdi, onların en iyi yönlerini absürt bir şekilde reddeder ve nefret ederlerdi. Geçmişi işlemek, kasvetli yol kenarı sohbetlerinden veya gürültülü, kirli kuaförlerdeki mantık yürütmelerden veya (gerçek hayattan) üniversite odalarına kapanmaktan çok daha karmaşık ve incelikli bir şeydir…
Forrásaim :
Népdalgyűjtemények:
- Kiss Áron: Magyar gyermekjátékgyűjtemény. mek.oszk.hu. Budapest: Hornyánszky Viktor könyvkereskedése (1891) 6. o. (Hozzáférés: 2016. július 10.)
- Béres József: Szép magyar ének. Negyedik kiadás. (hely nélkül): Akovita Könyvkiadó Kft. 2016. I kötet., 59. o. ISBN 978 963 88686 9 5
- Tücsök koma, gyere ki: Gyermekdalok és -játékok óvodásoknak és kisiskolásoknak. Összeállította: Petres Csaba. II., javított kiadás. (hely nélkül): Ábel kiadó. 2007. ISBN 978 973 114 033 9 171. kotta
- Száz népi játékdal. Közreadja: Kerényi György. Polifon Reprint Sorozat. Budapest: Magyar Kórus. 1944. 1. kotta
Tankönyvek:
- Iskolai énekgyüjtemény I: 6–10 éves tanulóknak. Szerkesztette: Kodály Zoltán. Budapest: Országos Közoktatási Tanács. 1943. 51. o. 75. kotta
- Szolfézs példatár: Alsófok, I. kötet. Szerkesztette: J. Irsai Vera. Budapest: Editio Musica. 400. kotta
Földolgozások:
- Kodály Zoltán: Gyermek- és nőikarok. Jubileumi, bővített kiadás. Budapest: Editio Musica. 88. o.
- Ludvig József: Kis kacsa fürdik…: Gyermekdalok gitárakkordokkal. Miskolc: Koncert 1234 Kft. 6. o.
Ajánlott mozi még :