Az â betű megvan a világ sok nyelvének írásos leképezésében.
A legérdekesebb talán a dologban az, hogy a világ nyelveiben mennyire más és más hangot meg dolgot jelöl(het) ez a betű…
Az â betű a franci, a friuli azaz a furˈlaŋ vagyis a furlang (la lenghe furlane), a fríz, helyesebben saját nyelvükön szólva Frysk, Fräisk vagy Friisk [ejt : fríszk], a portugál, a török, az oláh vagy rumuny, a vallon, a viet(námi) és a velszi, azaz walesi nyelvben.
De csak az oláh vagy rumuny, meg a vietnámi ábécének része.
Mindkettőben a harmadik betű.
A franci nyelvben
A franciában az [ɑ] (nyelvjárásokban lehet [a] is) hangot jelöli. Olyan helyen használják – néhány kivétellel – ahol az ófranciában -as- betűkapcsolat állt, melyből az idők során az s betű kikopott, de helyét máig jelzi a circumflexes magánhangzó: ófrancia baston > mai francia bâton ’bot’.
A friuli nyelvben
A friuliban a hosszú a-t ([aː]) jelöli: câl [kaːl] ’esik’.
A fríz nyelvben
A frízben az [ɔː] hang jele: wâld [ʋɔːt] ’erdő’.
A portugál nyelvben
A portugálban az â a szabálytalan helyen hangsúlyos [ɐ] jele, szabályosan hangsúlyos esetben ezt a hangot nem jelölik circumflexszel, pl. lâmina [ˈɫɐ̃minə] ’penge’, de Lusitana [ɫuziˈtɐnə] ’luzitán/portugál nő’. Nem tévesztendő össze a másik hangsúlyos magánhangzóval, az á-val, melynek kiejtése [a].
Az oláh nyelvben
Az oláhban az â a román ábécé harmadik betűje, kiejtése [ɨ], mely megegyezik az î betű kiejtésével: România [roˈmɨni.a] ’Románia’ – înțelegere [ɨnʦeleˈʤere] ’megértés’.
A török nyelvben
A török nyelvben az â betűnek kétféle szerepe van:
- egyrészt az előtte álló k, g, l betűkkel jelölt [k], [g], [ɫ] hangokat lágyítja [c], [ɟ], [l] hangokká, pl. kâğıt [ejt: kjáıt vagy caːˈɯt] ’papír’;
- másrészt meghosszabb(hat)ítja a hangot, pl. âdet [aːdˈet] ‘hagyomány’, ’tradíció’.
Mindkét eset – minimális kivételtől eltekintve – arab és perzsa eredetű idegen szavakban fordul elő.
A vallon nyelvben
A vallonban a hosszú a-t ([aː]) jelöli: mwârt [mwaːrt] ’halál’.
A viet(námi) nyelvben
Az â a vietnámi nyelvben a rövid [ɜ] hangot jelöli. A vietnámi ábécé harmadik betűje. Mivel a vietnámi tonális nyelv, ezért megkaphatja az 5 vietnámi ábécében használt tónusjelet is, ilyenkor a következő betűformák jönnek létre: Ầ ầ – Ẩ ẩ – Ẫ ẫ – Ấ ấ – Ậ ậ.
A walesi nyelvben
A walesiben az â a hangsúlyos hosszú a-t ([aː]) jelöli: gwâr [gwaːr] ’civilizált’. Gyakran található utolsó szótagban, a szó végződésének és a ragnak összeolvadásaként, ilyenkor kiejtése megrövidülhet: drama ’dráma’ + -au ’a többes szám jele’ > dramâu [draˈmaɨ]/[draˈmai] ’drámák’.
Az egykori oláh kirill ábécében a Ѫ volt. A Dnyeszter Menti Köztársaságban ma is használt moldáv ábécében ma ы a megfelelője.
Igen művelt és széles látókörű Lejla Dzsejlán (Leyla Ceylan) tanárnőm hívta föl rá a figyelmemet mosolygós rosszallással, hogy a hoszzú magángzókat (ma) már nem jelölik betűvel a törökben. Hozzátette ez bizony megkeseríti nem csak az idegen nyelvű tanulók, de a török kisdiákok tanulmányait, így életét is… Valóban !
A „düzeltme imi” vagy a „düzeltme işareti” vagy hétköznapibban a „şapka işareti” vagyis a betű fölötti ^ jel csaknem eggy évszázadon át jelölte a hosszúságot a magánhangzókon a törökben.
De a „düzeltme işareti” vagy „şapka işareti” azaz a betű fölötti ^ jel, a hosszúságot jelző kis kalap a helyesírási ügyosztály baklövése nyomán már a múlté.
Ajánlott olvasmány :