AMBRUS-KÖSZÖNTŐ A KECSKÉS KÖZBEN
Ambrus neve napját Álom – azaz tévetegen latinkodón tizenkedve december – hava 7.-én ünnepeljük. Rögtön a Mikulás után… Magyar Világunkat[…]
Bővebben
Ambrus neve napját Álom – azaz tévetegen latinkodón tizenkedve december – hava 7.-én ünnepeljük. Rögtön a Mikulás után… Magyar Világunkat[…]
Bővebben
Vérbeli török helynevek Török hellynevek… amelyek egészen elütnek az általunk bevette nevektől… De néha a mi segítségünkre is szorulnak török[…]
Bővebben
E napon született… Őrmezei és gulácsi Gulácsy Irén, Pálffy Jenőné, magyar író és költőnő.Lázárföldön született, 1894 szeptember 9.-én P. Gulácsy Irén 1919-ben a[…]
Bővebben
A kefír – magyarul a kepír Az idegenkedő nevén kefir vagy kefír, helyesebben, magyarabban kepír. Vélhetően a Kaukázus északi részéről, a hajdani Hungaria Maior tájáról vagyis Kun.Magyarországból[…]
Bővebben
ÁLDÁS (JÚLIUS) HAVA 17.-ÉN… 1844-ben e napon született Fiumében Wartha Vince vegyész, borász, műegyetemi tanár, a Budai Műegyetem rektora, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.[…]
Bővebben
Szöllőcukor magyarabbul szöllőédengy Hellénizáló szóval glükóz, jobbra-változatában meg dextróz A mindenkoron mókás meg szellemes Bán Miklós (vegyész-professzor úr) emlékezeténekés unokájának,[…]
Bővebben
Szájcsorbulat – a guta tünete ! Az igen gután sztrókká ütött ictus jele … Jappánossan … Haikuban szólva : „Az[…]
Bővebben
A pettyegetészet vagy pöttyegetészet, vagy pöttyögetészet a franci-latinkodó „pointillizmus” [ ejt : poentillizmus] magyarul… A pettyellő, pettyegető, pettyengető meg a[…]
BővebbenPáHoL A három ugor igeképző A gyógyügyi gyakorlatban Magyar szellemi szikével a „finnugor” gúzsban… Ugor-magyar nyelv-gyógyászat „Szeretem nyelvemet, ezt a[…]
Bővebben
A taljánkodó malária magyarul mocsárláz ! A malária taljánkodása ellen lázadok és lázítok most minden magyart magyarul. De lássuk csak[…]
Bővebben