E napon született…
Őrmezei és gulácsi Gulácsy Irén, Pálffy Jenőné, magyar író és költőnő.
Lázárföldön született, 1894 szeptember 9.-én
P. Gulácsy Irén
1919-ben a már linderek meg lenin-fiúk által eladott, az oláhok által már megszállt Erdélyben és a Partiumban működött Nagyvárad napilap belső munkatársa lett, majd írt a Pásztortűz, a Genius, a Brassói Lapok, a Keleti Újság, az Ellenzék, a Napkelet, a Magyar Kisebbség lapokba, folyóiratokba. A marosvásárhelyi Zord Idő lapvállalat pályázatára nyújtotta be első, Förgeteg című regényét, amellyel pályadíjat nyert. Ettől kezdve novellákat, regényeket, színdarabokat is írt…
A Hamueső című műve volt az Erdélyi Szépmíves Céh első kiadott regénye, amelynek képi kiállítása Kós Károly munkája volt.
„Valami csodálatos faggyú védi az ő költészete tollait, amiről lepereg az idegen hatások esője…” (Németh László)
Betűjegyei és írói neve: P. G. I. (Tiszántúl, 1918-1921; Nagyvárad, 1922-től); P. Gulácsy Irén
Első regénye volt a Hamueső…
Igen jelképesen… Ebben is végezte Budapest brit-amerikai terrorbombázása nyomán…
Ez a Magyar Holokauszt !
Teljes Elégettetés, Teljes Pusztítás, amely többször annyi magyart ölt meg, mint pl. zsidót, vagy más hivatásos vinnyogót …
Az antimagyar Szövetségesek Budapesten égették Őt porrá 1945 január 2.-án …
A Háborús Bűnösöket soha nem vonták felelősségre…
1945 január 2.-án, Budapest ostromakor halt hősi halált a vízivárosi Vitéz utca 2. szám alatti lakóházban gróf vitéz Takách-Tolvay József, nyugalmazott altábornagy, diplomata, országgyűlési képviselő, az Országos Frontharcos Szövetség, majd a Magyar Tűzharcos Szövetség elnöke és vele együtt P. Gulácsy Irén író, újságíró és színműíró, a két világháború közti korszak ünnepelt irodalmára. A két személyiség, akárcsak a hősi halálban, úgy osztozott a második világháború utáni, máig tartó elhallgatásban… (Hering József)
Ha már a Magyarok ellenségei elpusztították Őt, legalább mi éltessük azzal, hogy olvassuk a Műveit !!!
Zsögödi Nagy Imre: P. Gulácsy Irén portréja
GULÁCSY IRÉN MŰVEI
REGÉNYEI
- Hamueső. Kolozsvár, 1925
- Förgeteg. Kolozsvár, 1925 1990.
- Fekete vőlegények. Budapest, Singer és Wolfner Irodalmi Intézet R.-T., 1927
- Pax vobis. Budapest, 1930.
- A kállói kapitány. Budapest, 1933.
- Nagy Lajos király. Budapest, 1936, 1986 (utószó Hegedüs Géza).
- Jezabel. Budapest, 1941–1944, 1987.
ELBESZÉLÉSEI
- Ragyogó Kovács István. Marosvásárhely, 1925.
- Átal a Tiszán. Kolozsvár, 1928.
- Történelmi miniatűrök. Budapest, 1937.
- Tegnap és régmúlt. Budapest, 1939.
- Ökörsütés. Kolozsvár, 1949.
TÁRSADALOMTUDOMÁNY
- A magyar család. Szeged, 1942.
SZÍNDARABJAI
- Mire megvirrad. (1923-ban mutatták be Nagyváradon.)
- Napáldozat. (A kolozsvári színház drámapályázatának nyertes darabja, bemutatták Kolozsváron, a Magyar Színházban, 1925-ben.)
- Kincs. (1924-ben Kolozsváron mutatták be.)
- Valuta. (1925)
- Kobra. (1924)
- Székely vér. (Nagyváradon mutatták be 1925-ben.)
KARCOLATOK
- Erdély jogán – és más dolgok. Archiválva 2021. április 11-i dátummal a Wayback Machine-ben Budapest, 1940.
Ajánlott olvasmány :
TAKÁCH-TOLVAY JÓZSEF GRÓF ÉS P. GULÁCSY IRÉN ÍRÓNŐ HETVEN ÉVVEL EZELŐTTI HŐSI HALÁLA AZ OSTROMLOTT BUDAPESTEN
Ma hetven esztendővel ezelőtt, 1945. január 2-án, Budapest ostromakor halt hősi halált a vízivárosi Vitéz utca 2. szám alatti lakóházban gróf vitéz Takách-Tolvay József és Gulácsy Irén…
Olvasói válasz :
Köszönöm . Érdekes képek Ott voltam fiatal – a Bem rkp 32-ben laktunk amíg le nem bontották – akkor még 2 emeletes villaház volt – a Pontház és a Vitéz u. szomszédsága – szemben a Parlament bal szárnyára volt a végig erkélyünk 🙂 Sajnos már csak emlék .
Halassy Csaba (2025. szept. 9., K, 17:57)