Altaji „Török” Mentórom
Torma Tanár Úr az emlékezetemben
„(Benim Adım) Torma, türkçe (ve macarca) torma !” (Torma Tanár Úr bemutatkozása)
Īrásom alapvetően memoár jellegű, de talán ebben a(z „ırodalmazatlan”) lenge könnyedségében, cselebiességében[1] van a többlete is, hiszen az örök Nagy Utazó „a bennem élő Torma Tanár Úr” ismeretlen még a mai altajisták számára is… E röpke dolgozatomban ınkább az embert mutatom meg, mint a tudományos örökhagyót.
Első élményeim a török vılág ırányába-mélyébe Torma Józseftől származnak. Édesapám a család (első) török nyaralásán való részvételem föltételéül szabta, hogy megtanuljak törökül. Legfőképpen azért, hogy „el ne adjanak bennünket a törökök a bazárban…” Hagyott is Apám a török tanulásomra nekem egy egész (tan)évet. Török tankönyv azonban akkorıban a bolt(ok)ban nem volt. (Vılághállóról meg még nem is álmodtunk.) Honnan is tanulhattam volna törökül ?! Apám a „kérésemre” kereste a török nyelv tanulásához alkalmas könyvet. Az egyetemi könyvtárban meg is találta, majd e könyv nyomán rálelt az oktató(m)ra is. Így 13 évesen már az egyetemre, mi több, a Bölcsész Karra, a JATE’ra jártam. Nem is akárhova, hanem az Altajisztikára. Nagyon jellegzetes hírnév és tıtokzatosság légköre övezte akkorıban (is) már e – 8 éves, gyermekkorát élő – tanszéket. Torma József egészen új vılágot nyıtott nekem a nyelvoktatásba csempészett nyelvészeti szıporkáıval. Minden török szó eredetét és esetleges magyar rokonságát is azonnal közölte egy-egy új szó kapcsán. Ittam e nyelvi-lelki kincseket…
Sokat kell még kutatnom olyan dolgok után is, amit még életében megkérdezhettem volna tőle. İlyen például a Torma Tanár Úr által rám örökül hagyott (mnémotehnikai) zöngétlen példamondat, a „Fe paşa çok hasta” is… Talán ez is a saját alkotása volt ?! A saját példamondata. Ma ezt úgy tűnik, senki nem ismeri, a török oldalon bızonyosan csak a (kevésbé szellemes) „Fıstıkçı Şahap” zöngétlen példamondata járja…
Az orosz uralom alatt élő türök népek (Sz.) megismeréséhez igen hasznos orosz nyelvtudása olyan szintű volt, hogy Hadrovics-Gáldi Orosz-Magyar Nagyszótárát is gyakran ki-kiıgazította a címszavaıban. Ő készített föl a 17 évesen letett orosz nyelvvızsgámra is. Az idők távolából érdekes emlék-látnom, hogy az oroszt messze nem élvezte annyıra, mint a török-rokon nyelveket. A török nyelveiben tobzódott, az oroszt csak éppen tudta, meg tanītotta. Utóbb – e dolgozatra készületem folyamán – tudtam meg, hogy eredetileg orosz meg német szakos volt. Ezek után fordult az Altajisztika felé. Eredetileg kaukáz(us)i nyelvekkel akart foglalkozni, de a tanszékvezetője, Róna-Tas András javasolta neki, hogy a Turkologia kurzust látogassa és a török nyelvek felől közelítsen a kaukáz(us)iak felé.[2] İgen gyakorlatıas tanács. Különösen, hogy a kaukáz(us)i nyelvek száma hozzávetőleg 36, és igen laza rokonságban állanak egymással. Ez a tanács egyébként történeti és hagyomány-gyökerekből is táplálkozhatott, hiszen a 20. századıg a kumık volt az összekötő nyelv az Észak-Kaukáz(us)ban. Olyan jelentőségű volt, hogy (az ott katonáskodó) Lev Tolsztoj majd Mihail Lermontov is megtanulta, sőt műveikben idézték is azt… A kumık helyesebben qumıq nyelv, qumıqul къумукъ тил, qumuq til, قموق تيل : egy kun-török-rokon nyelv, amelyet főként a félmilliós qumıq (kumık) nép használ ma Dagesztánban, Észak-Oszétiában meg Csecsenországban (a mai Oroszországban).
Torma Józsefet azonban – a Kaukáziktól – elragadta a török nyelvek forgataga. A basqort nyelv tanulásával beszıppantotta őt Nagy Magyarország azaz Magna Hungaria. Öföben – oroszkodón Ufában – tanult, majd (tıltott) terep(ek)en is kutatott és gyűlytött… Talán itt és így pecsételődött meg a sorsa is…
Torma József tudományos munkássága hamvas gyermekkoromban kevéssé érintett meg, de sokszínű nyelvi műveltsége és nyelvészeti tájékozottsága teljesen lenyűgözött. Most, 42 év múltán fölkérést kaptam a hajdani tanszékének öreg dıákjaként az élet(műv)e méltatására…
Kicsiben is… İgyekszem fölnőni a föladathoz. (a hajdan egyetem-névadó fAtilla szavaıval) „Most látom csak, milyen óriás Ő”… Különösen, hogy hasonló késztetések örvényeiben úszom magam is… nem tudva eddig az Ő ilyen és igen hasonló terveiről…
Ma már érzem, ha igazi mentórom volt az én gyermek- meg ıfjúkoromban, akkor a nyelvészetben az bızonyosan Ő volt ! Minden motyorgásával, mégis máıg is Mentór.
Csak a hellénisztikus tısztaság és nyelvi tısztánlátás (púrizmus) kedvéért jegyzem meg : Alkimosz (Ἄλκιμος) fia Mentór (Μέντωρ) Odüsszeusz nemes öreg barátja és fıának a „Táv(ol)harcos” Télemakhosznak (is) atyaı tanácsadója volt. Nem hıbásan-röviden Mentor, csakis Mentór, helyesen hosszú „ó”-val, hiszen hellénül ómegával.
Torma József Īrásaı
Az akkor frissen megjelent Török Nyelvgyakorlatok (1980) volt első könyvem tőle.[3]
Szégyenemre több, mint 3 (csaknem 4) évtizedet kihagytam a törököm fejlesztésében, de még a gyakorlásában is. Pedig még egy apró kis zsebszótárat is kaptam tőle, amit – véletlenek nincsenek – éppen a minap leltem meg a dedikációjával : Szabó Lacinak további szorgalmas tanulást kívánva : Szeged, 1983.V.12-én Torma József. Mentségemre legyen, hogy a török-angol Langenscheidt szótárban[4] már a legelején fölismertem, hogy az angol megfeleltetések jelentésköre igen ıngoványos terep… rosszul megjegyezni meg eggyetlen szó jelentését is fölösleges lenne, mi tőbb ırtóztam volna … Talán még nagyobb mentség, hogy azóta végső fogadalmat tettem, hogy azt az apróságában is nehéz szótárkát tövirül-hegyire kivesézem és betanulom végre.
A Szegedi Tudomány Egyetem Keleti Gyűlyteményébe Kempf Béla tanár úr vezetett be. Ő mutatta meg Torma Tanár Úr könyveit is benne. Sajnos az Ő hatalmas könyvtára, melyben magam oroszul (is) tanultam (még) nem került ide ! Érdemes lenne az altajisztikai témájú könyveit egyben tartandó gyűlyteményként bevon(za)ni ide mielőbb ! Legalább ilyen fontos lenne a terepmunkája során gyűlytött páratlan értékű hanganyagának digitalizálása is. Magam is teszek ezért, ha tehetek.
Meglepetésemre a KEGyben nem sok anyag került elő Tőle.
A Keleti Gyűlyteményben, a KEGyben Torma Józseftől a Török Nyelvgyakorlatokon kívül nem sok minden található. Összesen négy-öt könyv-jellegű kiadvány elérhető.
Kempf Béla tanár úr ajánlotta sejtelmesen figyelmembe A tűznek mondom (Püski Kiadó, 1997) kötetét. Hetekbe tellett, míg megszereztem. De ımmár a saját példányomban élvezem a basqortok – saját nyelvükön csakis így : Башҡорттар – népi gyógyászatának nyelvi magjaıt meg mágıáıt. Kempf Béla tanár urat máris magas és mágıkus hálám övezi, hogy erre az általam ösmeretlen ír-ösvényre rávezetett. A vılágom lett kerekebb vele.
Basqort. Megjegyzem, csak ezt a nevüket, a saját önnevüket vagyok hajlandó használni mostantól tudományos alapokon és az illendőség elvein egyaránt. Baskírok (Башкиры) néven az őket máıg is megszállásuk alatt tartó és uraló oroszok emlegetik őket. Senkinek nem ajánlom a megszállók elnevezéseit használni senkire semmilyen helyzetben. Először is igen illetlen, másrészt meg igen sértő. Ahogyan Pozsony nem Bratyiszlava és Kolozsvár nem Cluj Napoca [ejt: Kluzs Napoka] és mi (megszállt) magyarok sem vagyunk ungureánok, úgy a basqortok sem baskírok, csakis mindenkoron basqortok. Jó ha ezt – az orientalisztika, azaz a kelettan (Sz.) jegyében – megtanulja a vılág udvarıatlanabb, azaz nyugatı, azaz „okcidentalista” fele is mielőbb. Baskírozni annyı, mint politikaılag is legitimizálni a basqort nép alávetettségét, megszállását és gazdaságı kizsákmányolását. A grúzok – Georgia lakói – sem tűrik már, hogy a vılág oroszul szólítsa őket. Miért kellene ezt a saját vértestvéreinknek a basqortoknak (éppen tőlünk) eltűrniük ?!
Torma Józseftől néhány tanulmány is föllelhető a Keleti Gyűjteményben, többnyire szakfolyóıratokban…
Azután most édesanyám rendelt nekem még Tőle valamit : Minkler Emil professzor úrnak dedikált anglo-glósszáriumot, amelyből vélhető, hogy talán maga Winkler tanár úr volt e munkára a fölkérője is. Tíz év angol nyelvgyakorlat után (is) igen hasznosnak és érdekesnek találtam e – hajdan a külföldi „devizás” hallgatóknak īrt – nyelvi jegyzeteit. Rádöbbentem, hogy már az Orvosi Egyetemen is láttam, sőt forgattam is e jegyzetet, csak nagyobb jelentőséget nem tulajdonītottam neki, hiszen Torma Tanár Úr annyı nyelven tudott. Nekem akkor nem volt olyan meglepő, hogy az angolban is jártas volt. Pedig akkorıban még az angol-tudás igen rıtkaság volt.
A könyvtári – azaz KEGy-i – érdeklődésem és kutakodásom, meg a könyvtárosaink kedves kalauzolása mindenesetre rádöbbentett, hogy Torma Józsefnek – halála után negyedszázaddal – máig sincsen bibliográfiája. Azazhogy vannak töredékek, amelyeket éppen maga gereblyézett össze könyveiben. Önálló fejezetekként jelennek meg Torma József szakcikk-jegyzékei pl. A tűznek mondom (1997) meg a Bérem bélő, Íkem ígő… (1999) kötetekben. A KEGy-ben leltem még egy kis füzetkét Öfö városából a Magyar Turkologusról Венгерский тюрколог Тoрма Йожеф (Уфа, 2004) [ejt : Vengerszkij tjurkolog] címmel. Ezen túl az Arcanum vılághállós adattára ad még némi elıgazodásı lehetőséget e nehéz – olykor ıngoványos – terepen.
Torma József emlékezete
Orvosként találkoztam vele megint, már betegen… Értő(bb) orvosi berkekben úgy hírlett, hogy Szemipalatyinszkban – qazaqul Szemejben – szerzett (talán elhárītóan célzatos) sugárzásaıba betegedett, majd halt is bele… (Apám, id. Dr. Szabó László, Szeged Város főorvosának megrögzött véleménye is mindvégig ez volt.) Ez a modern politika-történetben „természet(-ellen)esen” gyakorı, egyáltalán nem egyedi eset volt. Első miniszterelnökünk meg a Shell főigazgatója, Alex Kramer is hasonló körülmények között „szerezte” gyógyīthatatlan betegségét.[5] Mindezt nem is az orvosi jelentősége, hanem a bátorság hangsúlyozása végett említem. Torma József ugyanis tudatában volt a nyelvészeti érdeklődése „veszélyesség”-ének. Szinte élvezte is azt. Különös élmény ennyi idő után más, őt ismerő öregektől – különlegesen a qazaq Baba-Qumártól – adomákat hallani róla… a qazaq nyelvi „fınomságaı”-ról, amellyel „kezelte” a nagyhatalmú szovjet tisztségviselőket is.
A maga keményfejűségében tántorīthatatlan volt. Legtöbbet és legmelegebb hangon a basqortokról-baskírokról beszélt. Basqortosztán – oroszkodón „Baskírország” – ma a hajdanı Magna Hungaria vagyis „Nagy Magyarország” helyén terül el. Vélhetően ottani „maradék” magyarjaınk (is) a basqortok népébe olvadtak bele. Talán ez volt az Ő basqort-szeretetének fő érzelmi ındítéka. Talán magába a nyelvbe szeretett bele… talán mind a kettő együtt hatott… Minél mélyebben olvasom bele magam A tűznek mondom (1997) kötetében, annál kevésbé tudom már megmondani. De olykor úgy érzem, Ő e két népet eggynek és egynek (is) tekintette. İtt ezúton tısztázhatom azt is, hogy e két szó természetesen két teljesen különböző (jelentés-értékű) két szó a magyarban. (Erről ajánlom röpke írásom : EGGYETLEN EGGY alkalommal.)
Torma József Tanár Úr emlékének tisztelgek ez īrásomban (is) a mélly ı meg ī és a magas i meg í magyar nyelvünkben való illő jelölésével is.
Természetesen e hevenyészett memoár keretei között a teljes bibliographia összeállítására nem vállalkozhatom. De hevenyészek ide egy szösszeneteset. Olyat, ami talán – éppen a hıányosságában és bosszantóan kihīvó kurtaságában – a jövendő bibliographia-īrójának késztetője, kiındulópontja lehet.
Bibliographia :
Magyarul
Torma József : Török Nyelvgyakorlatok I. (József Attila Tudományegyetem, Szeged, 1980)
Torma József : A tűznek mondom (Püski Kiadó, 1997) – Benne saját bibliographiai fejezete.
Torma József : Bérem bélő, Íkem ígő… Mándoky Kongur István emlékére (Karcag, 1999) – Benne saját bibliographiai fejezete.
…
Műfordítás
Musztaj Kerim : Hosszú-hosszú gyermekkor / Fordította : Torma József (Szovjet Irodalom, 1979)
İdegen nyelven
József Torma : HUNGARIAN-ENGLISH GLOSSARY SZENT-GYÖRGYI ALBERT ORVOSTUDOMÁNYI EGYETEM, Szeged, 1989.
Torma Józsefről
Róna-Tas András : József Torma (1943–2000) in: Acta Orientalia Academiae Scientiarium Hung. Volume 55 (1-3), 297-298 (Akadémiai Kiadó, Budapest, 2002)
Венгерский тюрколог Тoрма Йожеф (Уфа, 2004)
Homage to Dr. Torma József (1943–2000)
http://www.turkkon.hu/EN/2023/11/06/homage-to-dr-torma-jozsef-1943-2000/
2024-10-10
Barış Yılmaz tanár úr úgy fogalmazott : Ennél különösebb tanulmányt még nem látott…
Kempf Béla tanár úr pedig úgy mondotta, hogy ebből többet megtudtunk Szabó Lászlóról, mint Torma józsefről… – Mentségem az írásom címe ! A bennem élő Torma József (Sz.)
[1] Evlija Cselebi (Evliya Çelebi) – török vılágutazó, aki Magyar Földünket is bebarangolta…
[2] Róna-Tas András : József Torma (1943–2000) in: Acta Orientalia Academiae Scientiarium Hung. Volume 55 (1-3), 297-298 (Akadémiai Kiadó, Budapest, 2002)
[3] Torma József : Török Nyelvgyakorlatok I. (József Attila Tudományegyetem, Szeged, 1980)
[4] Langenscheidt’s Universal Dictionary English – Turkish / Turkish – English (1960)
[5] Ez utóbbi történetét dolgozza föl William G. Winkler A 210-es izotóp regénye (Atlantic Press Kiadó, 2014) – A hírhedett londoni polóniumos gyilkosság története.