Sadde – Şedde
Şedde [ ^ ] Arapça kelimelerde yan yana gelen aynı ünsüzlerin tek harf yazılıp iki harf okunması için harflerin üzerine[…]
BővebbenŞedde [ ^ ] Arapça kelimelerde yan yana gelen aynı ünsüzlerin tek harf yazılıp iki harf okunması için harflerin üzerine[…]
Bővebben
Mehmet Fuat Köprülü török történész, professzor és államférfi (politikus); az oszmán kori történelem, a török folklór és nyelv szakértője. 1950-55[…]
Bővebben
İstibdat az arab الاستبداد azaz al-isztibdád szóból származik, és nagyjából ‘egyeduralom’-ként fordítható. De gyakran a ‘diktatura’ fordítása él. Máskor a ‘türannisz’ vagyis a[…]
Bővebben
Az arab ábécé mássalhangzóīrás, más (arab) szóval abdzsád. Szeretnek tetszelegni az eredetiségével, de természetesen ez is arámi eredetű. Jézü(s) azaz Isza anya-īrásából származik.[…]
BővebbenHogyan tűntek el a törökök a Balkánról ?…és… Hogyan tűnt el a törökök nyelve a Balkánról ? Ma már nehezen[…]
Bővebben
Az „ımára hívás” az adzán (أَذَان) helye a midzána (مئذنة) azaz arab eredetijéban „mu adzána” Az „ımára hívó” arab múʾadhdhin vagy[…]
BővebbenElőször is érdemes leszögezni, hogy a türököknek az óidőben volt saját īrásuk. Ezt az Orhuni föliratok kövei kiválóan közvetítik a[…]
Bővebben
Szögedön mög a vidékén… a Szögedi (ki)raj(zás)okban… Edényök–edénynevek dolgában létözik örökségünk a(z Oszmán) török-korból bőségössen.Teps(z)i, tendzsere, findzsa, kupa (?) …[…]
Bővebben
Szögedön mög a vidékén… a Szögedi (ki)raj(zás)okban… Edényök–edénynevek dolgában létözik örökségünk a(z Oszmán) török-korból bőségössen.Teps(z)i, tendzsere/töndzsöre, findzsa, dzsezve/dzsezva, kupa (?)[…]
Bővebben
Télderék (január) hava 17.-én… e napon… E napon született Debrecenben Oláh Gábor magyar írónk-költőnk.Debrecenben, 1881 január 17.-én. Debrecenben is húnyt el 1942 június 23. Szegény, sokgyermekes családban[…]
Bővebben