Télderék (január) hava 17.-én… e napon…
E napon született Debrecenben Oláh Gábor magyar írónk-költőnk.
Debrecenben, 1881 január 17.-én. Debrecenben is húnyt el 1942 június 23.
Szegény, sokgyermekes családban született. Apja bérkocsisként kereste a család kenyerét. Kisgyerekkorától Debrecenben élt. Apja ellenzése ellenére sikerült gimnáziumba, majd egyetemre járnia. A Budapesti Egyetem Bölcsészettudományi Karának hallgatójaként Gyulai Pál, Beöthy Zsolt, Négyesy László, Simonyi Zsigmond tanítványa volt. Hazatérve így még jobban érezte Hazája és Városa elmaradottságát…
Meg nem alkuvó, szilárd jelleme miatt fokozatosan elszigetelték…
Oláh Gábor legjelentősebb nyelvészeti alkotása :
A debreceni nyelvjárás (1906)
Ennek bevezetőjében olvasható :
Debrecen az alföldi kálvinista magyarság középpontja már nagy idők óta ; Szegeden kívül leghatalmasabb összetömörítő fészke a fajmagyarságnak. Szláv eredetre mutató neve mellett is határtalan pusztáival, házi állatvilágának gazdagságával, termő földjeivel és erős konzervatívizmusával mintha csak remekbe csinált
alkotmánya volna a nomád népfajból kialakúlt mai magyarságnak. Nyelve is olyan, mint maga a nép : erős, egyszerű, külsőleg tán szikárnak tetsző, de belsejében költői szépségeket rejtő.
Idegen nemzetiségek beolvadása nem igen keresztezte a debreceni vért.
Lássuk hát ! Hogyan is nevezte a Szilaj Magyar Világ Oláh Gábor korában, alig több, mint 100 esztendeje a férj és a feleség egymást ? Hogyan szólította egymást a háznép ?
A 4. Család- és személynevek fejezet bevezetőjében így ír :
A férj a feleségét szógám-nak, ídes szógám-nak vagy annyukomnak mondja; a feleség a férjét az én uram-nak, atyus-nak, apjok-nak, az én emberem-nek, a mi emberünk-nek vagy gazda‘-nak. — A szüle, ha mások előtt beszél gyermekéről, így mondja: a mi fiúnk, a mi jányunk; ha nem valami kedvesen emlékszik meg róla : a kölyök, (leányról) az a bestia, az a kis rébék. A gyermek az apját: ídes apámnak, az anyját ides-nek v. ídes anyámnak hívja. — A cselédség a férfit gazduram-nak, az asszonyt kisasszonyom-nak ; gazdagabb cíviseknél : nemzetes uram-nak s nagyasszonyom-nak; a fiúgyermeket pedig kisgazduram-nak mondja.
Oláh Gábor azt is írja : Még egy érdekes, irodalmi hatásról eshetik szó: a Károli fordította Biblia nyelvének a hatásáról. A debreceni ember, mint kálvinista vallású, nagy bibliaolvasó és ismerő. S ez a könyv már tekintélyénél fogva is átültette régiesebb szólamait a beszédében nem sokat változó polgárság nyelvébe. (4.o.)
Így válik a magyar keresztény kultúrkörben a patriarkhális rend az Atya‘tól az az én uramon meg az annyu(ko)mon át a Világ rendjévé…
Az … alakot A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára I. nem (is) szerepelteti.
Bálint Sándor Szegedi szótárában ugyan szerepel, de itt magyarázata nincsen :
Oláh Gábor természetes jelenségként kezeli a magyar keresztény kultúrkörben az Atyajogú (patriarkhális) viszonyokat. Amennyiben és ahogyan ez Debrecenben is természetes volt, lehet az, így legyen hát ma is temészetes ez a Nagy Magyar Alföldön…
Forrásaim :
Oláh Gábor : A debreceni nyelvjárás (1906) Nyelvészeti füzetek (26). Athenaeum Irodalmi és Nyomdai R.-T., Budapest.
Bálint Sándor : Szegedi szótár (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1957)
A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára I-IV. (Akadémiai Kiadó, 1967-1992) Teljes gép-szöveg itt : REAL-EODhttps://real-eod.mtak.hu › … Írta: L Radácsy · 1976 · Benkő, Loránd, ed. (1984)
Nyáry Szabó László : Szögedi szótár (Torontál Kiadó, Szeged, eggyelőre digitális „kéz”- ill. „gép”-ıratban)
Nyáry Szabó László : Szabó-szótár / ideolektusom (mind-máig digitális „kéz”- ill. „gép”-ıratban)
(Sz.) : Számozatlan, forrásolatlan szójavallataim …
Ajánlott olvasmány :
