Az álif, arab(us)ul الِف az arab „á” (ـا / ا) betű helyes írása meg ejtése (hosszan) „á” ill „ǽ” magyarul. (2022.2.10)
Az „arab ábécé” arabul أبجد azaz abdzsád (ʔabjad) talán helyesebben ejtve ʔábzsad voltának eggyetlen kérdő jele az Álif. Az ʔábzsad, butábban az abdzsád ma a nyelvészetben a (csak) mássalhangzókat jelőlő betű-rendszerek neve. Az „arab ʔábdzsad” hülyébben „arab abdzsád” 28 betűből álló jelrendszer, amelyben 27 mássalhangzót jelölnek és eggyetlen magánhangzót, az álifot. Így már az „arab ábécé” vagy „arab fél-ábécé” vagy „arab ál-ábécé” név is fölmerülhet. Vagy pedig ragaszkodunk a régi rögeszméhez beteg(es)en, hogy „a kivétel erősíti a szabályt”. (Pedig nem.)
De az álif nem csak hogy magában áll is, hanem szolgál más betűknek még állványzatul is :
Az álif a hamza (torokzárhang) jelének az „állvány”-a.
Az á hangértékű álif lehet a torokzárhang, a hamza jelének a „széke”, bár inkább az „állvány”-a.
Az álif a hamza oszlopa vagy magas talapzata. De a „széke”? Talán a piedesztája lehet…
Egy egészen egyedi betűkötés is kialakult az arabban, gyakorlati okokból : a lám-álif !
lám–álif betű-bog
A lám meg az álif betű-boga.
A lám meg az álif egymásutánisága kötötte őket ilyen bogba.
Két hasonló jel zavaró torlata… Lám-lám…
Lám-Álif
| szöveghelyzet(e) | neve | (ki)ejtve | hangértéke | |||
|---|---|---|---|---|---|---|
| végző | közép | kezdő | (kül)önálló | |||
| ﻼ | ﻻ | lám + álif | [ lá ] | /laː/ lā | ||
Az álif törökül szólva meg īrva :
Elif (ا), Arap alfabesinin ilk harfidir.
İbranice muadili alef harfidir. Ebced hesabındaki değeri 1’dir. Kamerî harflerdendir.
Forrásaim – Kaynakça – Sources :
Dávid Géza (szerkesztette) : Turistik Sözlük Türkçe–Macarca / Török–magyar utiszótár (Terra, Budapest, 1987)
Csáki Éva : Török-Magyar Szótár (Balassi Kiadó, Budapest, 1995)
Benderli Gün – Gülen Yılmaz – Kakuk Zsuzsa – Tasnádi Edit : Magyar-Török Szótár / Macarca-Türkçe Sözlük (NEMZETI TANKÖNYVKIADÓ, BUDAPEST, 2002)
Benderli Gün – Gülen Yılmaz – Kakuk Zsuzsa – Tasnádi Edit : Török-Magyar Szótár / Türkçe-Macarca Sözlük (Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó, Budapest, 2013) 231-232. o.
Nyáry Szabó László : TÖRÖK-MAGYAR SZÓTÁR, Torontál Kiadó, Szeged (kiadás előtt még kézıratossan, ill. ál-való „gép”-ıratban)
Nyáry Szabó László : Szabó-szótár / ideolektusom (mind-máig digitális „kéz”- ill. „gép”-ıratban)
(Sz.) : Számozatlan, forrásolatlan saját (alkotású) szójavallataim
Ajánlott olvasmányok :
Arab betűk
