A náwatl vagy náwatł [ejtése (lengyeles oldal-ellel végződőn) :ˈnáwat͡ɬ ] nyelv(ek) leginkább spanyolos-angolos Nahuatl alakjukban forognak a köziratokban. De a magyarba ez nem illendő, hiszen (ki)ejtendő há nincsen benne. Ha csak nem a legvégén az oldal-ell tájékán. Ha a magyar hangrendben ma nem élő kétajki réshangtól, ill. annak jelétől, a w-től ódzkodunk, úgy náuatl a (többé-kevésbé) helyes magyar irata.
A náwuatlahtólli annyit jelent, mint hogy ’tiszta nyelv’.
a spanyol ferences Bernardino de Sahagún testvér által a 16. században szerkesztett Florentin Codexben.
A náwatl nyelvek Amerika harmadik legnépesebb tudó-táborával túlélő őslakos nyelv(rendszer)e a guaraní meg a kecsua után. Észak-Amerikában pedig ez a legnagyobb számú túlélő a gyarmatosító népirtásban ma 1,7 milliós táborral a spanyol nyelvű Mexikóban.
No persze az eggyáltalán nem eggységes nyelv változatai vagy nyelvjárásai szerint még sokkal színesebb az eloszlás :
A jelentős nyelvi eltérések föltérképezésével csaknem 50 náwatł nyelv alkotja a nyelvrendszert.
- A jelöletlen torokhang, a saltillo, csak magánhangzók után jelenik meg. A mai (modern) tájszóllásokban (dialektusban) [h] alakjában jelenik meg, de másokban, mint a klasszikus Náwatl, ez egy torokzár [ʔ].
Magánhangzók
Több Náwatl tájszóllásban (dialektusban) a magánhangzók hossza bizonytalan, míg másokban teljesen el is tűntek a hosszú magánhangzók. A Tetelcingo (nhg) tájszóllásban azonban a magánhangzó hosszúság szerint szabályos párok ma is megkülönböztethetőek :
| Long vowels | Short vowels | |||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Classical Nahuatl | /iː/ | /eː/ | /aː/ | /oː/ | /i/ | /e/ | /a/ | /o/ |
| Tetelcingo dialect | /i/ | /i̯e/ | /ɔ/ | /u/ | /ɪ/ | /e/ | /a/ | /o/ |
Hang(zó)változatok – Allophonia
A legtöbb tájszólásban a szóvégi zöngés mássalhangzó zöngétlenné válik.
Ajánlott forrás-irodalom
Launey, Michel (2011). An Introduction to Classical Nahuatl. Translated by Mackay, Christopher. Cambridge University Press. ISBN 978-0-521-73229-1.
Pury-Toumi, S. D. (1980). „Le saltillo en nahuatl„. Amerindia. Revue d’Ethnolinguistique Amérindienne Paris (in French). 5: 31–45.
Pittman, R. S. (1961). The Phonemes of Tetelcingo (Morelos) Nahuatl. In B. F. Elson & J. Comas (Eds.), A William Cameron Townsend en el vigésimoquinto aniversario del Instituto Lingüístico de Verano (pp. 643–651). Instituto Lingüístico de Verano.