1735 Nap (július) hava 5.-én született August Ludwig von Schlözer német nyelvész-történész a sváb Gaggstattban. A Jézütől vissza-évszámozó meg a sémmi népeknek is nevet adó Schlözer neve ma méltatlanul nem emlegetett…
Wittenbergben theologiával kezdte tanulmányait, majd a Göttingeni Egyetem tanáraként lett híres a Göttingeni Történettudományi Iskola jeles tagja.
Schlözer professzor újítása a Krisztus születésétől való visszafelé évszámozás. A Krisztus előtti évek…
Addig egészen homályos elképzelések uralkodtak és az évszámok egészen zavarosak voltak…
August Ludwig von Schlözer használta először a Sémmi vagy hellénkedőbben Szémi(ta), rongy-magyarul meg tévetegen Szemita nyelvek kifejezést arra a nyelvcsaládra, amelybe az arám(i), az arab meg a héber, sőt az ez utóbbi kettőnél jóval jelentősebb múltú phoiniki (föníciai) majd ennek leányzata (Sz.), a pún nyelv is tartozott…
Noé fia Sém ( héberül שֵׁם ) nevéből képezte e nyelvcsalád nevét. A koiné görögben a Geneszisz (Γένεσις) könyvében Szém ( Σήμ ) iratban szerepel. Innen a hibás és még hibásabb mai hitvány magyar olvasat. Ezt javítom a magyarul is többet mondó Sémmi alakra, hogy mindenki megértse !
E nyelvek elterjedése az ókorban a Közel-Keleten :
Tanulságos terkép ez abból a szempontból is, hogy az „Arab-félsziget” nagyobbik (észak-keleti) felén sémmi jelenlét egészen addig, Muhammed hitörököseinek hadjárataiig sehol sem volt…
Jól látható például, hogy Jézus működésének fő helyén, Gálíl aljában arámiak éltek és nem héberek…
Megismerték Jézü(s)t a beszédéről, ezért is kívánták a halálát az „idegennek” a zsidók…
A pongyola Galilea, helyesebben latinul Galilaea, illőbben görögül Galilaia (Γαλιλαία), héberül haGálíl (הַגָּלִיל), ill. Gálíl ha-gójim azaz ’Gálíl(aia) , az idegen’ (mert ’nem zsidó’), arabul pedig al-Dzsalíl (الجليل).
Gálíl vidéke volt a Megváltó evangeliumi működésének fő színtere is. Akkoriban zsidó (még) nemigen lakott ott, így a zsıdók gúnyolták is az ő hitük szerint „pogány” Gálíl(alja)-belieket.
Sajátos arámi tájszólással, azaz arámájá (ܐܪܡܝܐ) nyelven beszéltek, így Jézü(s)t és a tanītványait a zsidók könnyen fölismer(het)ték a beszédükről. Kirekesztő módon meg is vetették Őket érte. A mai Gálíl-Galilaia legnagyobb része a két ezredév után újraalapītott Izraelhez tartozik; – talán nem is véletlenül – az első modern zsidó gyarmatosītó telepesek itt hozták létre a kibucaikat a kereszténység bölcsejét (el)héber(es)ítendő…
Alaposabb és pontosabb bontásban a sémmi nyelvek elterjedési köre :
Majd úgy alakult mindez mára, hogy eltűnt ez ősi nyelvek fele…
Egy ilyen ma már nehezen behatárolható ősi sémmi nyelvből ered még a mürrha neve is…
Mára már a fasiszlám terrorban… Többek között kihalófélben van a Megváltó nyelve is !!!
ISTENEM, ISTENEM, HÁT ERRE TARTOGATTÁL!
Jézus szavai és mondásai vajon milyen nyelven lettek először lejegyezve? Minthogy arámiak között, arámi nyelven térített, vélhetően ezen a nyelven is jegyezték le… de van-e erre bizonyíték ?
August Ludwig von Schlözer professzor a családalapításban sem volt hétköznapi ember. Johann Georg Röderer (1726–1763) professzortársa lányát vette feleségül, akitől 5 gyermeke született. Legidősebb gyermeke, Dorothea 1770-ben született, és korának legszebb és legtanultabb asszonya hírében állott, 1787-ben az egyetemen doktori fokozatot is nyert. (Ez nőként akkoriban igen szokatlan volt.)
August Ludwig von Schlözer 1809 szeptember 9.-én húnyt el Göttingenben.
2020.7.5. … 2026.5.18.
One comment
Comments are closed.