A zazák Anatolia kellős közepén élnek. Máig is zazául – törökül zazadzsa – beszélnek.
Mondhatni : a zazák dobognak anatolia szivében. De talán inkább a Folyamköz északi határán…
Saját nyelvüket Zazakî, Dimlî, Dimilkî, Kirmanckî [ejt: Kirmandzskí ], Kirdkî, olykor pedig Zonê ma vagyis a ‘mi nyelvünk’ neveken emlegetik…
Olykor nyelvjárásai(k) gyanánt emlegetik a nyelv-névadó kirmandzski meg a demli tájszólásokat.
Ludwig Paul a Zaza nyelvet 3 fő nyelvjárásra osztotta :
Zazaország nem létezik. A zazák ma Törökország kebelén élnek.
A zazák népe és nyelve azonban nincs veszélyben. A törökök megbecsülik őket. Nemzetalkotó nemzetiség gyanánt mindenütt fölbukkannak a török világban. Ma már nem csak a nyelvhasználatuk biztosított, de egyetemen is tanulható…
Nincsen saját országuk. De újabban még a saját nyelvüket is elvitatnák tőlük a közeli (régóta országtalan-hazátlan) kurdok. Most, hogy kicsit lazul a török gyeplő, a kurdok a zazákat is be akarják számítani kurdnak. Talán csak azért (is), hogy többnek hassanak. Pedig a zazák nem kurdok. Olykor érdekből kurdnak vallják magukat. De… Ők a kirdkik.
A kurdoknak rokonaik nyelvben bizonyosan, de bizony nem kurdok, hanem zazák meg kirdkik.
Zaza – a nyelv kivesző(fél)ben
A Zaza nép egy igen nehéz évszázad után éledezik. Minthogy a Török Köztársaság az 1920-as évek közepétől 1991-ig betiltotta a kurd nyelvet, idesorolva a zaza nyelvet is, így azóta hivatalos beszédben és írásban sem lehetett jelen. A zaza nyelvükhöz ragaszkodók jelentős része kivándorolt Németországba, Hollandiába meg Svédországba valamint az egyesült Államokba meg Ausztráliába. Mára nagyon kevés eggynyelvű, öreg zaza maradt. Az ifjak többnyire más, leginkább török vagy kurd nyelvet beszélnek, veszni hagyva ezzel ősanyanyelvüket…
Az UNESCO a Zaza nyelvet 2009-ben a veszélyeztetett sérülékeny (vulnerable) csoportba sorolta.
ILoveLanguages!Tunçeli örményül Մամիկի, Mamiki, kurdul Kalan, zazául meg Mamekiye az a máig zaza többségű város, amelyben működik a Munzur Egyetem (Munzur Üniversitesi) 2008 óta, ahol a Zaza nyelvnek és irodalomnak saját kara van.
A ma Törökországban másfél milliós népességgel élő zazának a Perzsiában avagy a mai Iránban beszélt goráni nyelv legközelebbi rokona … A Perzsa nyelvcsalád eggy ága a Zaza–Goráni nyelvcsoport amelyben a Zaza nyelven kívül a Goráni és a Sabaki nyelv(ek) szerepelnek. Az utóbbi olykor a goráni nyelvjárásaként szerepel, így a Goráni négy nyelvjárása a Hawrámi, Sabaki, Szarli, Badzsaláni.
Ha a nyelvjárásaik rendszerét alaposabban boncolgatjuk, úgy több is kerekedik : Derszim, Ovadzsik, Hozat, Varto, Szivereki, Kori, Hazo, Mot(k)i, Dumbeli meg a központi vagy közép-Zazaki.
A zaza kutatásában Jost Gippert, a Hamburgi Egyetem nyelvésze jutott talán a legmesszebbre.
Zaza – a legnyugatibb perzsa nyelv, sötét(ebb) zölddel ábrázolva
Jost Gippert német nyelvész szerint pedig a Zaza (nyelv) közeli rokona a kiveszett párthus nyelvnek mind a hangtanában, mind a további szerkezetében, mondattanában, sőt még a szókincsében is.
Jost Gippert szerint a Zaza nyelv a hajdani párthus nyelv egy máig túlélő tájszólása lehet…
Ha ez igaz, úgy új lendületet vehet a Párthus Birodalom, azaz Parθawa kutatása.
Elég, ha a zaza nyelvet kitanulja, és máris biztos alapokról indulhat, aki (csak) a párthusokkal akar foglalkozni.
(Palazzo Madama e Casaforte degli Acaja)
Ajánlott irodalom :
Paul, Ludwig : Zazaki – Versuch einer Dialektologie (in German). Wiesbaden: Reichert Verlag. (1998)
Jost Gippert (4 May 1996). „”Historical Development of Zazaki”” (pdf). Zazaki.de (in Turkish). Retrieved 30 April 2024.