A mai török nyelv, más néven a TÖRÖKORSZÁGI TÖRÖK egy sikeres – eggyre többek által beszélt – nyelv, amely nyelvújítási és írásrendszer-béli változtatások sorával kerekedett a mai alakjára.
1923-ban e napon, Mag (Ekim / október) hava 29.-én az Oszmán Birodalom fölbomlása nyomán létrejött az új, „modern” Törökország. A Nagy Nemzetgyűlés kikiáltotta a Török Köztársaságot.
Kikiáltásának évfordulóját ünnepli e napon a Török Köztársaság, egy olyan ország, amely lerázta a maga Trianonját és fölállt újra büszkén és erősen !!!
Az új latinbetűs írás mellett az új nemzetvezető, Atatürk vezette be a családnevek kötelező használatát is…
A Törökök Atyja, Kemal Atatürk, aki egy csonka negyedből összeharcolt egy teljes mai Törökországot…
Ma az arcképe vagy szobra minden közintézmény és minden hazafias vállalkozás falán ott trónol…
De nehéz Őt megérteni a teljes történet ismerete híján… Minden vonatkozásában megújította és európaiasította Törökországot. Mindezen érdemeiért vette föl az Atatürk azaz a „Törökök Atyja” nevet is.
A török ma egy olyan nép nyelve, amely lerázta a maga Trianonját és fölállt újra büszkén és erősen !!!
Az oguz türök nyelvek közé tartozik a mai török, azaz a mai Törökország nyelve.
A türök nyelvek dél-keleti csoportja az oguz nyelvek köre.
Az oguz ág a türök nyelvek legnépesebb csoportja, amely magába foglalja a legjelentősebb (legtömegesebb) türök nyelveket vagy nyelvváltozatokat. Az oguz nyelvek közé tartozik az oszmán-török leszármazottja, a mai török, az ázeri, a türkmén, a gagauz és a ma Iránban élő khoraszáni, a qasqáj meg a csaharmahali török is, no meg az Afgánországban fönnmaradt türök töredék-csoportok nyelvei, valamint Kína Csingháj tartományában a szalár nyelv is…
A török nyelv alapvetésekben
• Az oszmán-török leszáramzottja
• A török nyelv a szókészlete területén korábban erős arab-perzsa hatás alatt állott.
• Az Isztambuli tájszóláson (dialektuson) alapszik a mai török irodalmi nyelve.
• A mai török nyelv és írás kiteljesedése Atatürk nevéhez köthető (1928).
• Az európai közeledés jegyében sok új franci(a) és angol jövevényszó szennyezi…
• A türök nyelvek legnépesebb csoportja a török. Beszélőinek száma kb. 83 millió (Törökország)
• További kisebbségi nyelvterületek: Bulgária, Görögo., Makedónia, Irak, Ciprus, Románia, Ukrajna, Moldova, Németország, Ausztria, Hollandia.
A török nyelv hangtani jellemzői
Az ótürök k- török g-vé alakult. / k-> g-
• ótürök kün > török gün,
• ótürök köl > török göl,
• ótürök küč > török güč
• ótürök kör- > török gör-,
• ótürök keč- > török geč-,
Az ótürök t- török d-re változott / t-> d- gyakran (sporadikusan).
• ótürök til > török dil,
• ótürök te- > török de-,
• ótürök tuγ- > török ,
• ótürök tolu > török ,
• ótürök tile- > török
De az ótürök tut-, tüken-, tek, tavïšγan t-je változatlan megmaradt.
Az ótürök b- török v-re változott / b-> v- gyakran (sporadikusan)
• ótürök ber- > török ,
• ótürök bar- > török ,
• ótürök bar > török
Bár az ótürök baš, bas-, beŋze- b-je változatlan megmaradt.
Orrhang (nazális) környezetében az ótürök m- török b-vé lett. / m- > b-
• ótürök miŋ ‘ezer’ > török bin,
• ótürök miŋ-, ‘lovagol’ > török ,
• ótürök men ‘én’ > török ben,
• ótürök muz ‘jég’ > török buz
Az ótürök -d- török -y-re változott. / -d- > -y-
• ótürök adaq > török ayak ‘láb’,
• ótürök edgü > török iyi ‘jó’,
• ótürök eder > török eyer ‘nyereg’,
• ótürök qudruq > török kuyruk ‘farok’.
Az ótürök torok-gé török lágy-gévé, hangzó-hosszító hanggá alakult. / –γ– > –ğ–
• ótürök aγač > török ağaç ‘fa’.
• ótürök toγan > török doğan ‘sólyom’,
• ótürök tāγ > török dağ ‘hegy’.
Az eredeti ótürök hosszú (magán)hangzók (vokálisok) a török nyelvből eltűntek.
A mai török hosszú (magán)hangzók csak másodlagos fejlemények.
Az ótürök y- megmaradt, a szóvégi -d, -b, -z hangok meg zöngétlenednek.
Ajánlott filmecske a Langfocus-tól :
