Érdemes végre rendet tenni az alapfogalmak között a türkök, a türökök meg a törökök világában is !
Először is tisztázandó a türk meg a türk-öt kiváltó türök viszonya. A mai török türk néven emlegeti saját népét. Meg a (nyelvi) rokonait is.
A Kakuk Zsuzsa és Tasnádi Edit írta Török-Magyar (Nagy)szótárban röviden :
A török már alapszavában is különbséget tesz a török nép(név) meg a török nyelv megjelölésében.
Mi pedig a magyarban illetlen és zavaró hangtorlódás helyett török néven emlegetjük őket legalább eggy fél évezrede. Ők ragaszkodnak a türkös hangtorlódáshoz az országuk nevében is.
A tudomány ma ezt a magyarban beteges hangtorlódású türk-öt erőlteti minden török-rokon nyelv és nép jelölésére. A török-rokon kifejezést a türk hangtorlódásából kiváltó türök szóval jelölhetjük a – mai Törökországban élőket, vagy onnan származóakat jelölő – török szavunk mintájára.
Eggyszerűbben szólva : A türök nyelvek világa a török-rokonkörű nyelveket öleli föl. Mindet.
az ujgúrok, helyesebben turkik zölddel, míg a szabíriai türökök mély kékkel…
A nándorok (bolgár-türökök) maradékán a csuvasok meg lilával…
A magyarban egy érdekes félreérthetőség szerint a török nyelv a törökök által (Törökországban) beszélt nyelvet jelenti, míg a „török nyelvek” többesszámban a rokonságukba eső összes (többi) nyelv(ek)et (is) jelenti. A „török nyelvek” – megkülönböztetésül, a „türk” alakot (is) figyelembe véve – a magam javallata szerint a magyarba nem illő mássalhangzó torlódás nélkül ezek természetesen a „türök nyelvek”. Ez egy olyan nyelvcsalád, amely csaknem 30 nyelvből áll, az altáji nyelvnemzetségbe (nagy nyelvcsaládba) tartozik; Kelet-Európától Szabíriáig és „Nyugat-Kínáig” húzódó (orosz meg kínai megszállás alattı) területeken élő türök népek beszélik; összesen körülbelül 180 millióan. De hogy még nagyobb legyen a zűr: A legtöbben, a „török népek” – helyesebben „türök népek”– több, mint eggyharmada (mintegy 40%-a), a törökországi török nyelvet beszéli. Ezért is nevezem magam inkább „török rokonkörű”-nek vagy „türök”-nek ez utóbbi hatalmas halmazt…
Ím a színes terképük :
Érdekes, ahogyan a saját zenei termékeiket is ugyanezzel a tővel illetik. A türkü főnév jelentése ‘népdal’. Megjegyzendő, hogy a török mennyivel következetesebben a magáénak vallja a dalait, nem távolítja az(oka)t, holmi lesajnáló, tyúkszaros „nép-” vagy „népi(es)” jelzővel.
A türkü meg a türkücü [ejt : türküdzsü] szócikke a máig legnagyobb Török-Magyar Szótárunk 510. oldalán
A magyarban tehát teljes nagy merítésben türökészekben, sekélyebb törökös merítéssel meg törökészek (Sz.) a turkologusok. A mai törökészek, nagyobb (ujguroktól gökogúzig húzott) merítésben türökészek (Sz.) – sajátosan latinkodó fennhéjázással turkologusok – többsége ma türökből meg törökből származtatná a magyart. Türök-rokonkörű szavainkat meg nyelvi elemeinket szánalmas szolgaian mind a türök-török nyelvekből származtatják. (Soha, véletlen sem fordítva !) Ahogyan az Wamberger Vámbéry a honi törökködés atyja is tette… Mindig csakis antimagyarul, szigorúan következetesen !
Vámbéry a türökös hasonlóságot megmagyarázni nem tudja, azazhogy a szokása szerint a törökből való származását sugallja „kiemelve természetesen, hogy a magyar nyelv keveréknyelv”. (A magyarság bölcsőjénél 6.o.) Ez a legkevésbé sem hízelgő a magyarra, de Vámbéry Wamberger fölkapaszkodott zsidóságát ismerve, ez a lekezelő héber fölsőbbség gesztusa a legkevésbé sem meglepő. Ma is hasonló tudománytalan héberkedések miatt oly sűrű a homály a Magyar Nyelvtudományunkban.
De hogy is nevezhető a türökök tudománya ?!
vagy modernebbül, francolkodón :
A latinkodó turkologus a mai rontott magyarban hosszú ó-val turkológus a törököt meg a görögöt is megcsúfolja eggyetlen szóban, eggyetlen rongymagyar szavában. Ha helyesen képeznénk a török türk meg a görög logosz tőből, úgy türkologosz lehetne helyesen, azazhogy következetesen… A tudománya meg türkologia …
Forrásaim :
Nyáry Szabó László : Szabó-szótár / ideolektusom (mind-máig digitális „kéz”- ill. „gép”-ıratban)
(Sz.) : Számozatlan, forrásolatlan saját (alkotású) szójavallataim
Csáki Éva : Török-Magyar Szótár (Balassi Kiadó, Budapest, 1995)
Benderli Gün – Gülen Yılmaz – Kakuk Zsuzsa – Tasnádi Edit : Török-Magyar Szótár / Türkçe-Macarca Sözlük (Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó, Budapest, 2013)
Nyáry Szabó László : TÖRÖK-MAGYAR SZÓTÁR, Torontál Kiadó, Szeged (kiadás előtt még kézıratossan)
A magyarság bölcsőjénél. A magyar-török rokonság kezdete és fejlődése; Athenaeum, Bp., 1914 (6.,9. oldal)
Ajánlott olvasmány :
