A török börek (fn.) rétestészta sós belsőséggel – darált hússal vagy túróval – töltve.
A Kakuk Zsuzsa és Tasnádi Edit írta Török-Magyar (Nagy)szótárban igen kurtán-furcsán csak :
Magyar vidékeken a rác burek neve terjedt el, pedig magyarul ınkább a hanzóharmonikus bürek (Sz.) alak lenne illendőbb.
A rác burek nyilvánvalóan a(z oszmán) török börek származéka. De hát a rác – önnevén a szerb – nem ismeri a magyaros-törökös (magán)hang(zó)harmóniát…
Magyar vidékeken az elmúlt évszázadban a török börek nem volt ösmeretes. Bálint Sándor Szegedi szótárában pl. eggyik alakja sem szerepel. Bálint Sándor alaposságát ismerve, ez annyit jelent, hogy e szó a szögedi (nép)nyelvben nem élt.
A Délvidéken rác hatásra a burek terjedt el… Ennek viszont a hangalakja a magyarba nem illendő…
Forrásaim :
Csáki Éva : Török-Magyar Szótár (Balassi Kiadó, Budapest, 1995)
Benderli Gün – Gülen Yılmaz – Kakuk Zsuzsa – Tasnádi Edit : Török-Magyar Szótár / Türkçe-Macarca Sözlük (Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó, Budapest, 2013)
Nyáry Szabó László : TÖRÖK-MAGYAR SZÓTÁR, Torontál Kiadó, Szeged (kiadás előtt még kézıratossan)
Bálint Sándor : Szegedi szótár (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1957)
Nyáry Szabó László : Szögedi szótár (Torontál Kiadó, Szeged, eggyelőre digitális „kéz”- ill. „gép”-ıratban)
Új Magyar Tájszótár I. kötet 570. o. (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1988 ?) – Főszerkesztő : B. LŐRINCZY ÉVA
Nyáry Szabó László : Szabó-szótár / ideolektusom (mind-máig digitális „kéz”- ill. „gép”-ıratban)
(Sz.) : Számozatlan, forrásolatlan szójavallataim