A szıl szavunk ágy(azat)a …
A szıl szép tömör magyar szavunk egy szép kemény fánkra.
Akilyen magas sudár és kemény is, olyan szépen, mélyen is ejtettük régen…
Nem is mai puhány szil, csakis ősi, mélly, kemény a szıl alakban !
De… Ez a szıl vagy szil alak mégiscsak rejt némi röppenetes könnyedséget is…
Talán hangulatfestő neve a szıl a száll szavunkkal is összefügg, merthogy a széll-lel bizonyosan… Hiszen ha valamikor könnyű a szileinket észre vennünk, hát éppen akkor, amikor az magjaiban szállong … azazhogy a leppendéke leppeng mindenfelé éppen Szelek havában szerte mindent beterítve …
(Kép : Sz. 2026.4.24.)
Szelek havában szépen szállong a széllben a szıl … szıll …
A szilak azaz a a szılak könnyen fölismerhetőek a folyton ferdevállú, félvállú leveleikről. (Sz.)
De már a levelek előtt a hártyás karimával leplesen reppendező apró makkincáikról is… (Sz.)
Szülőföldemön Szögedön bőségössen teröm a szıl, bár sokan már eredeti alakját feledve nemcsak szil alakban ejtik, de ha kényszerülnek rá, hát ekként (magas hangrendben) is ragozzák …
Bálint Sándor Szegedi szótárában (1957) is szerepöl a szil-nak, a szil-nek szép köre :
Természetösen a szıl ‘szív’ jelentésű alakja igei értelemben értendő. Ha élne még a mélly ı hangunk, akkor ez sem lenne gond, de még kérdés se, hiszen a szív főnévként magas hangrendű, a szīv igeként pedig mélly hangrendű. Volt és lessz is a saját nyelvemben. A mások rámerőltetett pongyolaságát én levetem, hiszen az nekem nem ingem. (Nesszosz véreként éget a tudatlanságuk, az érzetlenségük.)
A szīv ige olykor (némiképp) népiessé rekesztett a szī alakban is előfordul; ennek a régi szögedi változata a szıl …
E jelös fának nevéből név is termött !
Hellynév, személynév meg családnevek is. Ha talán nem is legelőbb… Családnév :
A kétszeresen is kettőspontos üpszilonos alakból vélhető, hogy akkoron még mélly hangrendben is ejtették Szılı alakban. Eredeti mélly hangrendűségének bizonysága a máig élő Szilassy név meg a keménységéből képzett szilárd szavunk, majd ebből a Szilárd nevünk, de az ősi régi vármegyét is adó Szilágy földrajzi nevünk is !
(Nem) csak a megdöbbentés kedvéért jegyzem meg : Volt valaha Szilágyunk Szögedön is !
Itt érdemös mögjögyözni, hogy a mi szögedi Szilágyi nevünk se biztos, hogy vármegyei eredetű ! Származhat akár a mi szigetünkről is :
Figyelemre méltó, hogy e név is következetessen kétszeresen is kettőspontos üpszilonos alakban szerepöl, innen vélhető, hogy akkoron még mélly hangrendben is ejtették Szılágyı alakban.
Hellynévi előfordulása Szöged tájékán egészen elemi :
De még sugárutunk nevét is adta (közvetve) e fa :
Igazán érdekes a Szillér) (Szıllér) szellős Szellérd áthallása (első múzeumigazgatónk) Reizner János gyűlytésében.
A kemény fáján túl más használatát is mögőrizte Bálint Sándor Szegedi szótára (1957) :
Milyen kifinomult is volt a régi Világunk : Gabonát szilsöprűvel, lisztöt mög gödénytollal …
A szıl szavunk keménységéből képzett szavunk a szilaj is.
Ennek a szılajnak pedig bizony bőséges szóbokra van …
Minden lény, amely olyan kemény, hogy az éghajlat minden viszontagsága ellenére kinn hál mög kinn telel, az bizony szılaj !
A magyarban – a sötét fája révén – a szil színjelölőként is megjelenik :
Érdekes módon a mi szil szavunknak türök kapcsolata is fölvetődik. Bár a magyar szil, törökül se nem szil, se nem szıl … Hanem ‘sötét fa’ vagy ‘fekete fa’ …
A Kakuk Zsuzsa és Tasnádi Edit írta Török-Magyar Nagyszótárban igen kurtán :
Karaağaç néven település is van Edirne, azaz a Drinápoly szomszédságában. Szılváros vagy Szılfalva.
A török világban inkább az a furcsa, hogy egy ilyen gyakori fáról csak eggyetlen eggy kis települést neveztek el egész Nagy Törökországban…
Angolhonban a szilóriások birtokhatárok jelfái voltak, amíg ki nem irtotta őket a módszeresen aknázó szıl(l)(fa)szú… Csak Britanniában több, mint 12 millió szıl esett áldozatul a szılvésznek (Sz.) 1967 és 1982 között. (FÁK, Fürkész Könyvek, 1988) )
Európa egész képét változtatta meg ez az apró rovar, a szıl(l)szú (Sz.) azzal, hogy a tájképalakító legnagyobb szileket mind kipusztította …
Szögedön, 2026.4.24.-26.-án
Forrásaim :
Marjorie Blamey – Philip Blamey – fordította Debreczy Zsolt : TERMÉSEK erdőn, réten, Fürkész Könyvek (Gondolat, Budapest, 1988) 32-33.o.
David More – Alastair Fitter – fordította Debreczy Zsolt : FÁK, Fürkész Könyvek (Gondolat, Budapest, 1988) 132-137.o.
Bálint Sándor : Szegedi szótár (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1957)
Nyáry Szabó László : Szögedi szótár (Torontál Kiadó, Szeged, eggyelőre digitális „kéz”- ill. „gép”-ıratban)
Új Magyar Tájszótár II.??? kötet ???. o. (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1988 ?) – Főszerkesztő : B. LŐRINCZY ÉVA
Benderli Gün – Gülen Yılmaz – Kakuk Zsuzsa – Tasnádi Edit : Török-Magyar Szótár / Türkçe-Macarca Sözlük (Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó, Budapest, 2013)
Nyáry Szabó László : TÖRÖK-MAGYAR SZÓTÁR, Torontál Kiadó, Szeged (kiadás előtt még kézıratossan, ill. ál-való „gép”-ıratban)
Nyáry Szabó László : Szabó-szótár / ideolektusom (mind-máig digitális „kéz”- ill. „gép”-ıratban)
(Sz.) : Számozatlan, forrásolatlan saját(os alkotású) szójavallataim