A szıl szavunk ágy(azat)a …
A szıl szép tömör magyar szavunk egy szép kemény fánkra.
Amilyen magas sudár és kemény is, olyan szépen, mélyen is ejtettük régenn…
Nem is mai puhány szil, csakis ősi, mélly, kemény a szıl alakban !
De… Ez a szıl vagy szil alak mégiscsak rejt némi röppenetes könnyedséget is…
Talán hangulatfestő neve a szıl a száll szavunkkal is összefügg, merthogy a széll-lel bizonyosan… Hiszen ha valamikor könnyű a szileinket észre vennünk, hát éppen akkor, amikor az a magjaiban szállong … azazhogy a leppendéke leppeng mindenfelé éppen Szelek havában (áprilisban) szerte mindent beterítve …
(Kép : Sz. 2026 Szelek hava 24.-én)
A széll meg a mélly párja a száll szavaink nélkül nem is értelmezhető a szil. Hiszen …
Szelek havában szépen szállong a széllben a szıl … szıll … (Sz.)
A szilak azaz a a szılak könnyen fölismerhetőek a folyton ferdevállú, félvállú leveleikről. (Sz.)
De már a levelek előtt a hártyás karimával leplesen reppendező apró makkincáikról is… (Sz.)
De ne vegyük félvállról a szılakat !
Még akkor sem, ha a rongymagyar többség nyelvén ma már csak a szileket mondanak…
Szülőföldemön Szögedön bőségössen teröm a szıl, bár sokan már eredeti alakját feledve nemcsak szil alakban ejtik, de ha kényszerülnek rá, hát ekként tévesen (magas hangrendben) is ragozzák …
Bálint Sándor Szegedi szótárában (1957) is szerepöl a szil-nak, a szil-nek szép köre :
Természetösen a szıl ‘szív’ jelentésű alakja igei értelemben értendő. Ha élne még a mélly ı hangunk, akkor ez sem lenne gond, de még kérdés se, hiszen a szív főnévként magas hangrendű, a szīv igeként pedig mélly hangrendű. Volt és lessz is a saját nyelvemben. A mások rámerőltetett pongyolaságát én levetem, hiszen az nem ingem nekem. (Nesszosz véreként éget a tudatlanságuk meg az érzetlenségük.)
A szīv ige olykor (némiképp) népiessé rekesztett szī alakban is előfordul; ennek a régi szögedi változata a szıl …
E jelös fának nevéből név is termött !
Hellynév, személynév meg családnevek is. Ha talán nem is legelőbb… Családnév :
A kétszeresen is kettőspontos üpszilonos alakból vélhető, hogy akkoron még mélly hangrendben is ejtették Szılı alakban. Eredeti mélly hangrendűségének bızonysága a máig élő szögedi Szilassi de ınkább Szılassı név meg a szıl keménységéből képzett szılárd szavunk, majd ebből a Szilárd nevünk, de az ősi régi vármegyét is adó Szilágy azazhogy ınkább Szılágy földrajzi nevünk is !
Hajdani Erdélyünk szivében – Szilágy megyénk terképe nagyítható változatban :
Szilágy vármegye közigazgatási térképe 1910-ből, még 10 évvel az oláh megszállás előttről
(Nem) csak a megdöbben(t)és kedvéért jegyzem meg : Volt valaha Szilágyunk Szögedön is !
Itt érdemös mögjögyözni, hogy a mi szögedi Szilágyi nevünk se biztos, hogy vármegyei eredetű !
Származhat akár a mi szigetünkről is :
Figyelemre méltó, hogy e név is következetessen kétszeresen is kettőspontos üpszilonos alakban szerepöl, innen vélhető, hogy akkoron még mélly hangrendben is ejtették Szılágyı alakban.
Hellynévi előfordulása Szöged tájékán egészen elemi :
De még sugárutunk nevét is adta (közvetve) e fa : A Szilléri sugárút a Szillér felé futó sugárutunk.
Nehéz ezt ma értelmezni egy olyan világban, ahol Petőfi-telep névvel álmagyarkodják el földünk eredeti, ősi magyar nevét… pedig még nagy meg kicsi is van meg volt belőle ! Nagy-Szillér meg Kis-Szillér (halmai) szerencsére régészetileg máig föltáratlanul… De volt hozzá még gyümölcsöző Szillapis azaz hogy Szıllapıs is …
A török megszállás alatt Szilont azaz hogy bızonyosan Szılont alakban már 1553-ban jegyezve…
Igazán érdekes a Szillér) (Szıllér) szellős Szellérd áthallása (első múzeumigazgatónk) Reizner János gyűlytésében. Ez megint csal a szıl … szıll … szill … széll… szellő … rokonságot sejteti… Hiszen a szıl a szellő szárnyán száll… (Sz.)
A kemény fáján túl más használatának emlékét is mögőrizte Bálint Sándor Szegedi szótára (1957) :
Milyen kifinomult is volt a régi Világunk : Gabonát szilsöprűvel, lisztöt mög gödénytollal …
A szıl szavunk keménységéből képzett szavunk a szılaj, ma már csak szilaj is.
Ennek a szılajnak pedig bizony bőséges szóbokra van …
Minden lény, amely olyan kemény, hogy az éghajlat minden viszontagsága ellenére kinn hál mög kinn telel, az bızony szılaj !
A magyarban – a sötét fája révén – a szil színjelölőként is megjelenik :
A szelindek szavunk szögedi (tájnyelvi) változata fölvázolja a ‘(szil)kemény eb’ avagy a ‘kemény kutya’ következetességén a szil-szilindek ‘szelindek’ ívét is…
A szögedi szilindök is ennek származéka :
A szil szószármazékai szerte szállonganak.
Fölvetődik több szavunk tövében a szil-eredet : szilánk szögediül szillánk !
A mélly hangrendű szıl származékaként természetesen a toldaléka is mélly, ha szılánk, ha szıllánk is… Elgondolkodtató, hogy (talán) onnan is szıl(l)ánkolódott e szó, hogy szılfánk szıl(l)ánkosan vagy más fáinknál szıl(l)ánkosabban törik… (Sz.)
Fölvetődik még a szil szavunk ‘szelíd’ értelmű szilíd (táj)szavunkkal való kapcsolata is :
Érdekes módon a mi szil szavunknak türök kapcsolata is fölvetődik. Bár a magyar szil, törökül se nem szil, se nem szıl … Hanem ‘sötét fa’ vagy ‘fekete fa’ …
A Kakuk Zsuzsa és Tasnádi Edit írta Török-Magyar Nagyszótárban igen kurtán :
Karaağaç néven település is van Edirne, azaz a Drinápoly szomszédságában. Szılváros vagy Szılfalva.
Egyszerűbben meg tömörebben szólva (csak) Szıl :
A török világban ınkább az a furcsa, hogy egy ilyen gyakori fáról csak eggyetlen eggy kis települést neveztek el egész Nagy Törökországban…
A magyar szil avagy szıl szavunknak türök kapcsolata…
???Hanem ‘sötét fa’ vagy ‘fekete fa’ …
Ugyan mikor lenne könnyebb a szelet látnı, mint amikor a szelek szárnyán száll a széllben a szıl ?
Hát a nyugati bolgár türökben, a csuvasban – mind Asmarin, mind Szkvorcov szótára szerint – szil a ‘szél’.
Angolhonban a szılóriások birtokhatárok jelfái voltak, amíg ki nem ırtotta őket a módszeresen aknázó szıl(l)(fa)szú… Csak Britanniában több, mint 12 millió szıl esett áldozatul a szılvésznek (Sz.) 1967 és 1982 között. (FÁK, Fürkész Könyvek, 1988) )
Európa egész képét változtatta meg a szıl-vészszel (Sz.) ez az apró rovar, a szıl(l)szú (Sz.) azzal, hogy a tájképalakító legnagyobb szileket mind kipusztította …
A mi szılaınkat szerencsére meghagyta :
Szögedön, 2026.4.24.-26.-án
Forrásaim :
Marjorie Blamey – Philip Blamey – fordította Debreczy Zsolt : TERMÉSEK erdőn, réten, Fürkész Könyvek (Gondolat, Budapest, 1988) 32-33.o.
David More – Alastair Fitter – fordította Debreczy Zsolt : FÁK, Fürkész Könyvek (Gondolat, Budapest, 1988) 132-137.o.
Bálint Sándor : Szegedi szótár (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1957)
Nyáry Szabó László : Szögedi szótár (Torontál Kiadó, Szeged, eggyelőre digitális „kéz”- ill. „gép”-ıratban)
Új Magyar Tájszótár II.??? kötet ???. o. (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1988 ?) – Főszerkesztő : B. LŐRINCZY ÉVA
Benderli Gün – Gülen Yılmaz – Kakuk Zsuzsa – Tasnádi Edit : Török-Magyar Szótár / Türkçe-Macarca Sözlük (Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó, Budapest, 2013)
Nyáry Szabó László : TÖRÖK-MAGYAR SZÓTÁR, Torontál Kiadó, Szeged (kiadás előtt még kézıratossan, ill. ál-való „gép”-ıratban)
Róna-Tas andrás – Berta Árpád – Károly László : WEST OLD TURKIC – Turkic Loanwords in Hungarian Part II. (L-Z) Turcologia Herausgeben von Lars Johanson (Band 84) Harrassowitz Verlag, Wiesbaden 2011 (784-5-6-7.o.)
Nyáry Szabó László : Szabó-szótár / ideolektusom (mind-máig digitális „kéz”- ill. „gép”-ıratban)
(Sz.) : Számozatlan, forrásolatlan saját(os alkotású) szójavallataim
Karaağaç : https://en.wikipedia.org/wiki/Edirne#Names_and_etymology