Edirne város neve az egyik legkalandosabb török városnév.
A magyar középkor Drinápoly néven emlegette…
A hellén Ὀρεστιάς azaz Oresztiász városát a hagyomány szerint még maga Oresztész (Ὀρέστης), Agamemnón fia alapította. A hellén Ὀρέστης, latinkodón Orestēs a görög jelentése szerint ‘Hegyenálló‘, mint hogy a ‘hegy’ jelentésű ὄρος [ejt : órosz], meg a hellén ‘áll’ jelentésű ἵστημι [ejt : hísztēmi] összevonása.
Apuliai vörös alakos kratér, Kr.e. 380–370 Armento
(Louvre Múzeum, Campana Collection, 1861)
Bibi Saint-Pol, 2007
Egy bő ezer esztendővel később Ἁδριανούπολις néven a római császár Hadriánusz alapította újjá, majd el is nevezte magáról latinosan Hadrianopolis néven. (angolkodón ma Adrianople in English, /ˌeɪdriəˈnoʊpəl/)
Korábbi Thrák település is állott már a helyén Uszkudama vagy Uszkadama vagy Uszkodama néven.
A török hatalommal az Oszmán neve Edrine (ادرنه) lett a görög neve (rövidülése) nyomán.
A latin ábécé bevezetésével eggy hangátvetéssel vagy csak nyelvbotlással 1928-ban lett Edirne a nemzetközileg is elfogadott neve. A bolgárok Одрин [ejt : Odrin] néven ismerik. De még az oláhok is így emlegették, Odrina néven, nem is olyen régen. A rácok (önnevesen szerbek) meg a hasonló – Једрене [ejt : Jedrene] néven… Olykor makedónok is illetik Edrene – Едрене, meg a siptárok (az albánok) is Εdrenë néven…
De a régi rác meg horvát neve meg a magyar Drinápolyra rímelt. Rácul Дринопољ [ejt : Drinopolj], horvátul meg Drinopolje volt… („Edirne„. Hrvatski obiteljski leksikon)
A mai török nevére rímel a perzsa Aderne – اَدِرنه , meg az arab Adirna – أَدِرْنَة , de a baskort meg a (kazáni) tatár Ädirnä – Әдирнә neve is…
Forrásaim :
„Orestes – Baby Name Meaning, Origin and Popularity”. www.thebump.com.
„Edirne„. Hrvatski obiteljski leksikon
Names of Edirne in different languages
https://en.wikipedia.org/wiki/Names_of_European_cities_in_different_languages_(E%E2%80%93H)#Edirne
Benderli Gün – Gülen Yılmaz – Kakuk Zsuzsa – Tasnádi Edit : Török-Magyar Szótár / Türkçe-Macarca Sözlük (Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó, Budapest, 2013)
Nyáry Szabó László : TÖRÖK-MAGYAR SZÓTÁR, Torontál Kiadó, Szeged (kiadás előtt még kézıratossan, ill. ál-való „gép”-ıratban)
Nyáry Szabó László : Szabó-szótár / ideolektusom (mind-máig digitális „kéz”- ill. „gép”-ıratban)
(Sz.) : Számozatlan, forrásolatlan saját(os alkotású) szójavallataim
2026 Szelek hava 26.-án