Bir varmış, bir yokmuş … Hol volt, hol nem volt…
Kúnos Ignác kincsei a török népmesék. Ő a török népmesék (öreg nyelvezetének) megmentője.
Kúnos Ignác Boszporuszi tündérvilág könyve az Athenaeum Kiadónál jelent meg
Budapesten 1923-ban rajzosan, 204 oldalasan.

Az Isztambul környékén gyűlytött népmesék a gazdag török mesekincs színes csokrát nyúlytják magyar fordításban, de nem ez Kúnos Ignác gyűlyteményének igaz értéke. Ő indította el török nyelven a török mesevilág kincseinek összegereblyézését. Ezzel tájnyelvi és nyelvtörténeti kincseket is megőrizett a török világnak.
Ma már elérhető digitális változatban is…

Hamarosan megjelenik kétnyelvű kötetben is képesen és értelmezetesen…
Kúnos Ignác vagy Kunos Ignác, születési és 1881-ig használt nevén Lusztig Ignác (Hajdúsámson, 1860 szeptember 22. – Budapest, 1945. január 12.) nyelvész, turkológus, néphitkutató (folklorista), a Magyar Tudományos Akadémia levelező (1893) tagja. Addig egyedülálló terjedelmű és úttörő jellegű török népköltészeti gyűjtéseinek – és legfőképp a török népmesekincs föltárásának – köszönhetően korának európai szinten legelismertebb turkológusai közé emelkedett. Elévülhetetlen érdeme a török népköltészeti alkotások bevonása az európai néphagyomány (folklorisztikai) kutatásokba. Számottevő eredményeket ért el a török nyelvészet és a tájnyelvészet (dialektológia területén) is. Fél évszázadon keresztül volt a budapesti tudományegyetemen a török filológia tanára.
Vámbéry Ármin így írt a Kúnos Ignác által gyűlytött török mesék magyar kiadásának előszavában :
„Akár az utcára szórt gyöngyök, gyémántok és egyéb drágakövek, úgy hevernek szanaszét a török népköltészet kincsei, anélkül hogy összegyűjtőjük akadt volna, anélkül hogy az őket megillető figyelmet felébresztették volna. Igen érdemes munkára vállalkozott tehát Kúnos Ignác, amidőn figyelmét az eddig teljesen elhanyagolt irodalmi kincsre fordította, és e szerteszét heverő drágaságokat összeszedegetve, gyönyörű népmesék díszes koszorújával ajándékozta meg az európai olvasóközönséget. Épp idejében érkezett a fiatal turkológus, hogy e kincseket összegyűjtse, mert nemsokára vasútvonalak fogják behálózni Anatólia földjét, és a vasúttal érkező idegenek, a velük együtt érkező idegen gondolatok és idegen mesék a közlekedés varázspálcájával el fogják tüntetni ennek a régi világnak megannyi vonását…”
Kúnos Ignác munkásságából, műveinek magyarra fordítója, Tasnádi Edit ad ízelítőt :
Művei
Kúnos Ignác idegen nyelvű* művei közül a fontosabbak:
- Nyelvőrkalaúz, 1883.
- Három karagözjáték, 1886.
- Oszmán-török népköltési gyűjtemény, 1887-89.
- Török népmesék, 1889.
- Anatóliai képek, 1891.
- Kisázsiai török nyelvjárások, 1892.
- Orta-ojunu, 1899.
- Köroglu, 1893.
- Kisázsiai török népregények, 1892.
- Kisázsia török dialektusairól, 1896.
- Turkish firy tales and folk tales, London, 1896.
- Mundarten der Osmanen, St. Petersburg, 1899.
- Nasreddin hodsa tréfái, 1899.
- Chrestomathia turcica, 1899.
- Schejch Sulejman efendi’s Tsagataj-osmanisches Wörterbuch, 1902.
- Janua lingua ottomanicae. Oszmán-török nyelvkönyv, 1905.
- Türkische Volksmärchen aus Stanbul, Leiden, 1905.
- Ada-kálei török népdalok, 1906.
- Fortyfour Turkish Fairy Tales. Illustrated by Willy Pogany, London, 1913.
- Kisázsiai török nyelv, 1890.
- Türkische Volksmarchen aus Ada-kale, Leipzig – New York, 1907.
- Beitrage zum Studium der Türkischer Sprache und Literatur, Leipzig – New York, 1907.
- Török földön. A kis-ázsiai és bagdadi vasút történetével, 1911.
- Mosolygó napkelet, 1930.
- A szótlan királykisasszony, 1980.
- A török hodzsa tréfái, 1996.
Törökül megjelent műveiből: - Anadolu Halk Edebiyatı (Anatóliai népköltés) ford. Halil Fikret. Halk Bilgisi Mecmuası,
CI, 1928, p 55-66. - Türkler-Macarlar. Bizim Türk Kardeşlerimize Eski Bir Hikâye (Törökök-magyarok. Egy
régi történet török testvéreink számára) Türk Duygusu, I. 4. 1329/1913, p. 6. - Halk Edebiyatı Örnekleri, 1. Mâniler (Mutatványok a népköltésből. 1. Mánik) Halkin Sesi.
İstanbul 1339/1913. Evkaf-ı İslâmiye Matbaası, 55 p. - Halk Edebiyatı Nümuneleri. Türkçe Ninniler (Mutatványok a török népköltésből. Török
altatódalok) İstanbul, 1341/1925, Orhaniye Matbaası, 60 p. - Ortaoyunu: Büyücü oyunu (Varázsló-játék) İstanbul 1304/1888, 32 p.
- Helva Topu Geçti (Elrepült a helva-labda) Folklor, 2. évf., 19-22. S. 11-12-1-2/1971-1972,
p. 42-46. - Ağlayan Elma ile Gülen Elma. Merak Şah ile Sade Sultan. İki Türk Masalı (A síró alma és a
nevető alma. Merak sah és Sade szultán. Két török mese) İstanbul, 1968. Tan Matbaası, 32 p. - Gül Güzeli ve Başka Masallar. İki Türk Masali (Rózsa-szépe és más mesék. Két török
mese) İstanbul, 1968. Tan Matbaası, 22 p. - Keloğlan Masalları (Tarfejű meséi) İstanbul, 1968, Tan Matbaası, 32 p.
- Adakale Türk Masalları (Adakalei török népmesék) ford. Necmi Seren, İstanbul, 1946,
Ahmet Halit Kitabevi, 128 p. - Nar Tanesi ve Başka Masallar. Üç Türk Masalı (A gránátalmaszem és más mesék. Három
török mese) İstanbul, 1968, Tan Matbaası, 32 p. - Parmaksız Ahmet ile Macun. İki Türk Masalı (Ujjnélküli Ahmet és a madzsun /édesség
fajta/. Két török mese) İstanbul 1968, Tan Matbaası, 32 p. - Rüzgâr Dev ve Zengin Kardeş ile Fakir Kardeş. İki Türk Masalı (A szél-óriás és a Gazdag
testvér meg a szegény testvér. Két török mese) İstanbul, 1968, Tan Matbaası, 32 p. - Sihirli Ayna ve Külâh, Kamçi ile Seccade. İki Türk Masalı (A varázs-tükör és A süveg, az
ostor meg a szőnyeg. Két török mese) İstanbul, 1968. Tan Matbaası, 32 p. - Yedi Başlı Ejderha ve Başka Masallar (A hétfejű sárkány és más mesék) İstanbul, 1968.
Tan Matbaası 32 p. - Yilan Peri ve Dev Oğlu. İki Türk Masalı (A kígyó-tündér és az óriásfia. Két török mese)
İstanbul, 1968. Tan Matbaası 29. p. - Türk Halk Türküleri (Török népdalok), Yayina hazırlayan: Ali Osman Öztürk, Önsöz: Edit
Tasnádi, Türkiye İş Bankası Kültür Yayinları, 1998.
A bibliográfia-válogatás török olvasók számára készült, ezért a magyarul kiadott művek itt idegen nyelvűnek számítanak. A rövid bibliográfiát néhány címmel kiegészítettük (Tasnádi Edit, a fordító)
Forrásaim :
Kúnos Ignác : A TÖRÖK NÉPKÖLTÉS / Kúnos Ignác török nyelven tartott egyetemi előadásai (1925-26)
Tasnádi Edit fordítása, Terebess Kiadó, Budapest, 199