A komposzt csak azóta bántja fülemet, amióta először hallottam ! Megint egy méltatlan idegenkedés … Létezhet olyan csökött elme, aki azt hiheti, hogy a magyarnak erre (évezredeken át) ne lett volna szava ? – Hát bizony volt is, és van is rá szava !
Itt az idő, hogy használjuk és éljük végre saját nyelvkincseinket !
Magam a saját apanyelvjárásomban bukkantam a külnyelvi komposzt magyar eredetijére …
Bálint Sándor Szegedi szótárában (1957) szerepöl a poszmat szó :
Bálint Sándor csaknem 70 esztendős tájszótárának íródása idejében még nem volt a komposzt közhasználatos, így a jelentés(e kör)ében sem adja meg azt. Nyitva marad hát a jelentés-kérdés …
Fejtsük meg hát ! Mi is az a poszmat ?!
Ugyan milyen szemét keletkezhetett hajdan egy vidéki gazdálkodó udvarában ? Milyen szemét az, amit a poszmatra kell vinni, majd onnan meg a termőföldekre ? Ez nyilvánvalóan a ‘zöld-trágya’ lehet.
Ez a poszmat már itt érezhetően a ‘zöld-trágya’ maga, meg azontúl a ‘zöld-trágya tárolóhelye’ is.
Eredetére nézve talán belső magyar keletkezésű, hangzása alapján akár talán török-rokonkörű is lehet…
Arról pedig, hogy milyen hasznos is volt a poszmat (gyűlytése) meg a hordása, halovány képet ad az alábbi szögedi-tápai szócikk is. A poszmat (hordása) nem sürgető, de a föld javítása végett bizony uraló erő. A „halottak hetében” hordják a földekre a bomló halott anyagot, amely a föld újjászületésének és term(ő )erejének megújulása záloga.
No lám, lássunk csodát, még a ‘komposztláda’ magyar eredetijére is van szócikke Bálint Sándor Szegedi szótárának (1957) a régiségből, csaknem 70 évvel ezelőttről… Ím a poszmatláda !
Aki pedig „komposztol”, az magyarul poszmatol !
Magam képeztem tovább : poszmatolódik ! (Sz.) … mai szóval komposztál(ódik) a poszmathalmon komposzt-dombon… A poszmat vegyestrágya… Kérdés, hogy mennyire állati de főleg inkább növényi trágya … (még a vén-öreg szögediek között is vita tárgya az aránya)
Megint más az ürülékből vagy többségében ürülékből képzett trágya : Ez ganyéhányás… (Sz.)
De még a „komposztos”-ra, azaz a ‘komposzttal szennyezett’-re is akad magyarul szó : a poszmatos !
Érdekesen árnyalja e poszmat szó jelentését a vékony hangiker-szópárja, a pöszmet :
A pöszmet – Bálint Sándor : Szegedi szótár (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1957) – II. 329. oldal
De szép is volt hajdan ! Még a ‘pöszmet‘ is. Amikor még az ‘apró pelyhes szemét’ a ‘pöszök‘ képében nem a mikro-műanyagok gömbölegét jelentette ! Hanem valami természetöset …
Bár a poszmat meg a pöszmet tájszó-terképéről nincsen tudomásom, az Új Magyar Tájszótár adhat némi támpontot :
…
Régről származó szó-gondolatom… ideöntve 2026 Kikelet 14.-étől…
Forrásaim :
Bálint Sándor : Szegedi szótár (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1957)
Nyáry Szabó László : Szögedi szótár (Torontál Kiadó, Szeged, eggyelőre digitális „kéz”- ill. „gép”-ıratban)
Új Magyar Tájszótár I. kötet 570. o. (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1988 ?) – Főszerkesztő : B. LŐRINCZY ÉVA
Nyáry Szabó László : Szabó-szótár / ideolektusom (mind-máig digitális „kéz”- ill. „gép”-ıratban)
(Sz.) : Számozatlan, forrásolatlan szójavallataim mög mondolataim