Darvadozás – Vajon darvadozik még a Magyar ?
Kerek 101 éve… E napon olvashatták eleink először…
DARVADOZÁS
Tömörkény lócáján ülök, üldögélek.
Nézem a Tiszát, mely folyik, mint az élet.
Kavarog az élet, ám a Tisza ballag,
Fölötte szép, csöndes, tavaszi fuvalmak.
Kikelet készül kinn és az alkonyatban
Hajnali pirosság s boldog ámulat van.
Felhők csodálkozva a Tiszába néznek,
Ballag a Tisza és elmulik az élet.
Tömörkény lócáján darvadozva, árván
Ámulok az élet örök egy csodáján.
Darvadozás – A Magyarság 1925 március 15.-ei számában jelent meg először.
Majd némi változtatásokkal a Délmagyarország 1927 március 20.-ai számai is közölte.
E költeményét Gyalunk egy hónapra rá Tömörkény lócáján címmel fölolvasta a Dugonics Társaság ülésén 1927 április 24.-én.
A Szegedi Napló 1921 augusztus 7.-ei számában Tömörkény lócája címmel valószínűleg Móra Ferenc írt elődjének e jellegzetes hagyatékáról…
Tömörkény István, a Szögedi Polgár, a múzeumigazgató, az író méltatlan olvasatlanságában is Városunk és Magyar Hazánk fölfödözésre váró Kincse.
Móra Ferenc emléközetében:
„Szeged kultúrpalotájának ő a legnagyobb raritása és akkora kincse, amekkora Budapest összes múzeumaiban nem található. És sohase gondolt arra, hogy a Kultúrpalota idegen látogatói szemében ő a legnagyobb áhítattal megnézett látnivaló. […] világítani fog még akkor is, mikor a Kultúrpalota minden bennevalóival és tartozékaival egyetemben rég omladék lesz.”
Tömörkény… Emléközhetnénk rá a házában… akár az emlékházában is, de nem lehet !
Tömörkény szép belvárosi házát szétverte a vak bolsevista indulat. „A múltat végképp eltörölni…”
A balvárosi vezetés elpusztította a szegények írójának házát a Palánk – a történelmi Városmag – ledózerolásakor.
Tömörkény nevét Szegeden – a hajdani háza helyén – ugyan utca és gimnázium is őrzi, ma azonban már e gimnázium diákjai, de tanárai sem mind tudják, hol is állott a háza…
A Szögedi Városvédő Egyesület azonban emléket kíván állítani Tömörkény Istvánnak és a Vörös Terror által elpusztított háznak és irodalmi örökségének is. A ház emléke első indulattal „Tömörkény lócája” lehet, irodalmi örökségének helyszíne pedig a Szegedi Irodalmi Múzeum!
Az emlékfal remekül elfér az eredeti ház helyén, a jelenleg üres tér közepén.
Terveim alapján Barczánfalvi Ferenc rajz-vázlata jól érzékelteti a lócát a fallal a tér közepén…
Természetesen tudatos és célzatos volt Tömörkény István 150. születésnapján a Szegedi Irodalmi Múzeum alapításának tervének bejelentése is:
MÚZEUMOT ALAPÍTANÁNAK A RAINER-HÁZBAN | SZEGED HÍREI – DELMAGYAR.HU
„Itt élt s darvadozott a magyar föld és a magyar nép
Hű és tisztaszivű íróművésze : Tömörkény.”
(Juhász Gyula, A darvadozás – 1927)
De mi is az a „darvadozás” ?
Mészöly Gedeon: A „darvadoz” szó eredete ( Népünk és nyelvünk. Szerk: Bibó István. Szeged, 1933. 1-8. )
Szathmári István: Szó- és szólásmagyarázatok
Nyelv és Tudomány – Mit csinál, aki darvadozik?
De magam is írtam róla az Élet és Tudomány hetilapban…
Nyáry Szabó László : Szögedi darvadozás – Élet és tudomány 69. évf. 29. sz. (2014. július 18.)
A Délmagyarország 1927 március 20.-ai számában megjelent változattal is egybevetve…
a magam ajánlott Nyáry-Szabó változata, amelyben az Élet szót is magam tettem Nagybetűssé :
Darvadozás
Tömörkény lócáján ülök, üldögélek,
Nézem a Tiszát, mely folyik, mint az Élet.
Kavarog az Élet, ám a Tisza ballag,
Fölötte szép csöndes tavaszi fuvalmak.
Kikelet készül kinn és az alkonyatban
Hajnali derű és boldog bódulat van. / Hajnali pirosság, boldog ámulat van.
Felhők csodálkozva a Tiszába néznek,
Ballag a Vén Víz és elmúlnak az évek. / Ballag a Tisza és elmúlik az Élet.
Tömörkény lócáján darvadozva árván,
Ámulok az Élet örök egy csodáján.
„Itt élt s darvadozott a magyar föld és a magyar nép
Hű és tisztaszivű íróművésze: Tömörkény.” (Juhász Gyula, A darvadozás – 1927)
Tömörkény háza és róla elnevezett utcája… házán (halála után) már az emléktáblával…
Az is elveszett… egy új áll a múltunkat maga alá temető jellegtelen házon…
„Itt élt, álmodozott és tért pihenőre Tömörkény.
Vándor, szent ez a hely, míg magyar él s hire száll!”
Ábrándozott Juhász Gyula még 1922-ben (Tömörkény emléktáblájára), de alig több, mint negyven év múlva győzött „A múltat végképp eltörölni” sötét rémsége… az elvetemült bűnösök pedig büntetlenül élték vagy élik le életüket, sőt még mindig a pusztító Vörös Terror eszméit osztják…
Tömörkénynek – ha városi házát szét is verte a pártos bugrizmus, – tanyai menedékét (apósa tanyáját) Zákányszék határában, a Sebőkhögyben még megmenthetnénk tanya(s)i Tömörkény Emlékháznak. Emlékolvasások tanyájának…
Városi háza helyén pedig – míg újjá nem építjük – álljon ott Tömörkény lócája!
A reá emlékező, darvadozó költeménnyel…
Dr. Szabó László
Szögedi Védegylet
alapító
Ajánlott olvasmány :
Szögedi darvadozás
DR. SZABÓ LÁSZLÓ MAGYAR NYELVMŰVELÉS, SZÓEREDET – NÉVEREDET
A „darvadozás” valószínűleg Szeged környéki tájszó.
Mindenesetre a szegedi szerzők éltek vele a leggyakrabban.
Darvadozás – Nézem a Tiszát, mely folyik, mint az élet...
TÖMÖRKÉNY SZÜLINAPJÁN
Tömörkény István Steingassner néven ausztriai eredetű sváb családban született.
Születésekor apja a Ceglédi Indóház vagyis a vasúti állomás vendéglőjét bérelte és vezette.
Így Tömörkény az állomás épületében született. ( Cegléd, 1866. december 21. – Szeged, 1917. április 24.) Magyar író, újságíró, néprajzkutató, régész, múzeum- és könyvtárigazgatóként is hírnevet szerzett.
E múzeumot később a balosabb utódjáról, a kommunizmusban Móra Ferenc Múzeumra keresztelték.
Móra Ferenc is nagy igazgató volt, de ezzel éppen Tömörkény nevét fakíttatták meg vele…
Valami méltó intézménynek végre az Ő nevét is őriznie illene !
Tömörkény István születése napján a Szögedi Polgárra, a múzeumigazgatóra, az íróra emlékezünk. Méltatlan olvasatlanságában is Városunk és Országunk fölfödözésre váró Kincse.
SZEGEDI IRODALMI MÚZEUM – RÁDIÓFÖLVÉTEL TÖMÖRKÉNY 150. SZÜLETÉSNAPJÁN (KOSSUTH RÁDIÓ)
Szeged rendkívül gazdag Tömörkényes irodalmi öröksége jelenleg csak közgyűjteményekben látható
és ott is csak töredékesen…
Tömörkény „szülőházát”, a régi állomás épületét lebontotta a korszerűsítő indulat, hogy egy nagyobbat és szebbet illeszthessenek a helyére… Ezen nincs mit síránkozni. Remekül sikerült !
Kínálkozik azonban egy nagyobb lehetőség is !
A szülőháza táján… Ha nem is (csak) az annak a helyére épített épületben… Akad egy nagy használatlan ipari, volt raktárépület !
Lehet belőle Tömörkény Tárház !
De az épület hosszúságára tekintettel akár Tömör-teke-kény vagy Tömör-teke-tér vagy még teljesebben inkább Tömörkény-teke-tér is … Tekéző, tárgyalóval, pihezővel meg a tetőtérben szálló szobákkal… Ahol minden Tömörkény szellemét idézi…
Tömörkény életművének tárháza (bibliográfiája) máig sem teljes !
Elbeszéléseinek java, de jelentős része még mindig csak megfakult és olvasatlan továbbfakuló ódon lapokban porlad…
Akad még dolgunk, Tömörkényesen… Tömör, kényesen elég !!!