Szögedi darvadozás

Nyáry Szabó László : Szögedi darvadozás – Élet és tudomány 69. évf. 29. sz. (2014. július 18.) 919. oldal
( https://epa.oszk.hu/02900/02930/00079/pdf/EPA02930_elet_es_tudomany_2014_29.pdf )

Szögedi darvadozás

A „darvadozás” valószínűleg Szeged környéki tájszó. Mindenesetre a szegedi szerzők éltek vele a leggyakrabban. Ma úgy tudjuk, Tömörkény István mentette át öregatyáink e szép szavajárását a magyar irodalomba. Mészöly Gedeon szerint neki is „kedves szavajárása volt és szívesen gyakorolta is a darvadozást”.
De mit is jelent e „darvadozás”? Értjük igazán?
Tömörkény a szögedi darvadozó pusztákról írja: „Amíg olyan sötét nincsen, hogy egymásnak vaktában nekimenne az ember, nem szokás lámpát gyújtani. »Amíg egymást látjuk« – véli a bormérő – »kár a világító olajat fogyasztani. Darvadozzunk!« – A darvadozás a sötétben való beszélgetés művészete.“
Szathmári István nyelvész szerint a darvadozik inkább ’vigadozás közben ordítozik’ és ’csapatosan beszélget’ jelentéssel alakult ki, mégpedig a darvak hajnali és alkonyati hangoskodására emlékez(tet)ve. Megjegyzem: a „daru” (darú) maga is hangutánzó neve e „darúgató” madárnak. A darvadozik szó a daru madárnév darv- (daruw) tőváltozatából alakult ki az -adoz gyakorító képzővel, és eredetileg a darvak jellegzetes zajos társas életére vonatkoz(hat)ott.
A Magyar Nyelv Történeti-etimológiai Szótára által adott alapjelentése is ’csapatba verődve kurrog’. Talán csak a szögediek ajkán és Tömörkény írásaiban szelídült mindez némi fanyar (darvadozó) öngúnnyal társasan mélázó merengéssé…
Nem mindenki ért(h)ette e merengő öngúnyt. Különösen az nem, aki darvakat nem látott még (darvadozni). Így terjedhetett el mára e beszélő szavunk – darvakhoz nem illő, képtelen ’csöndes’ jelentésében is …

Juhász Gyula írja Tömörkényt gyászoló versében:

Tömörkény lócáján darvadozva árván,
Ámulok az élet örök egy csodáján…

„Magyar lélek, magyar élet van a darvadoz szóban!” – írta Mészöly Gedeon.
Darvaink hang(ulat)os igazsága bizony megér egy darvadozást!
Itt az idő, fölfedezni újra hazatérő darvainkat, és velük együtt darvadozni a magyar nyelv (és élet) csodáin.

NYÁRY SZABÓ LÁSZLÓ

Élet és Tudomány 2014 július 18.-ai szám

Nyáry Szabó László Szögedi darvadozás 919 [2.35 MB – PDF]

Ossza meg: