A források igen hiányosak. Ráadásul a legszorgosabb és legalaposabb gyűlytő kéziratai sincsenek máig sem földolgozva. Kálmány Lajos papként dolgozott Szőregön…
Bálint Sándor Szegedi szótárában (1957) szerepöl a Töröktemető kifejezése :
E temető nevenek személynévi eredete is fölvetődik, de valószínűbb a tényleges török kötődése.
Három neve is élt : Papkert, Töröktemető Rohonyidomb.
Szőregen a régi temető melleti „kertség” lehet akár régi elhagyott temető is. Talán magyar, majd (oszmán megszállás-kori) török temetkezés színhelye. Minthogy vidékünkön a kő ritkaság, így a fejfás temetkezés nyomán a fejfár korhadásával a sírok is végleg elfelejtődnek. Könnyen lehet, hogy ez a Töröktemető a legrégibb temető, amely mellet még látható volt az utóbbi „régi temető”, míg a már elhagyobb korhatag temetkezési hely már csak „kertség”-ként élt… Teremhetett bőven gyümölcsöt is, ahogyan a Csongorádi származású Makai Főbíró, Dr. Dudás István mondotta „hullafakadék”-ot…
A „Rohonyidomb” bizonyosan személynévi, tulajdonosi eredetű neve, míg a „Töröktemető” talán személynévi, de valószínűsíthető(bb)en népnévi eredetű történelmi örökség. A „Papkert” pedig bizonyára a temető templom-közelségére ill. annak papi birtok(lásra) utal.
Forrásaim :
Bálint Sándor : Szegedi szótár (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1957)
Nyáry Szabó László : Szögedi szótár (Torontál Kiadó, Szöged, eggyelőre digitális „kéz”- ill. „gép”-ıratban)
Nyáry Szabó László : Szabó-szótár / ideolektusom (mind-máig digitális „kéz”- ill. „gép”-ıratban)
(Sz.) : Számozatlan, forrásolatlan saját(os alkotású) szójavallataim …